Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-10-20 / 20. szám

1913. október 20.

VENDÉGLŐSÖK LÄPJÄ

3

BORHEGYI F.

bo kereskedő

Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt.

BOR HEGYI BOR

Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek.

Ipartársulatunk ezen rende’et folytán a következő halasztási kérelmet intézte a polgármesterhez:

Nagyságos Polgármester Ur!

111.241/913. X. szám alatt kibocsátott rendelettel a vendéglőkben és kávéházakban zárt só-, bors- és paprikatartók beszerzése rendeltetett el.

Amidőn a legmesszebbmenő készséggel jelentjük ki, hogy minden intézkedésnek, mely közegészségügyi czél szolgálatában áll, a legnagyobb gondossággal igyekszünk eleget tenni, sőt ilyeneket erőnkből telhetőleg magunk is kezdeményezünk, s amidőn a fenti számú rendeletet is ezen okokból köteles, de emellett szívesen vállalt közreműködésünkkel törekszünk az életbe átültetni, teljes tisztelettel legyen szabad rámutatnunk arra a körülményre, hogy a rendeletnek oly gyors életbeléptetése, mint az terveztetik, jóformán keresztülvihetetlen.

Mintegy félmillió sótartóra volna szükség. Ily óriási készlettel, mely a rendes szükséglet mérvét abnormisan felülmúlja, sem a budapesti, sem a bécsi cégek nem rendelkeznek.

Nincs is még meg a sótartónak az a típusa, amelyet a rendelet céloz és amely a célnak a legmegfelelőbb volna. Provisorikusan és definitive külön-külön berendezkedni, oly aránytalan költséggel járna, amely kétségtelen, hogy a rendeletnek nem képezi célját. Lényeges körülmény még az is, hogy az ily tartályokban használható só ma még csak egy kilós pléhdobozokban kapható, aminek az uj rendszerhez kétségtelenül simulnia kell és ami lényeges előkészületet és időt igényel.

Ami pedig a rendeletnek azon pontját illeti, hogy oly figyelmeztető táblák függesztendők ki, amelyekkel a közönség figyelmeztetik, hogy a helyiségekben a padlóra köpni tilos, legyen szabad arra utalnunk1, hogy ily szövegű tábla kifüggesztése elsőrendű étterem nívójának feltétlenül ártana és kétségtelenül a külföldi hasonó jelentékenységgel bíró üzletek mögé degradálná.

Mindezen okoknál fogva arra kérjük Nagyságodat:

méltóztassék a rendeletben megszabott kifüg- gesztési kötelezettséget a kártyaszobákra korlátozni és egyszersmind az egész rendelet élet- beléptetésének időpontját 1914 január 1-ben megszabni és erről a megfelelő rendeletet kibocsátani.

Budapest, 1913. évi szeptember hó 17-én.

><* ■<» x*- x** ■<*'<*'** x* x+x+x*

R boritaladó eltörléséről.

Fenti czimet gyakran láttuk a »Borászati Lapok« hasábjain s valahányszor látjuk és hallunk róla, elszorul a szivünk a fölötti elkeseredésünkben, hogy ettől az igazságtalan és méltatlan adótól a kormány csak nem akarja fölmenteni a termelőt.

Ma, amikor évről-évre több a küzdelem az újabbnál újabban fellépő rovar és növényi ellenségek által okozó károk ellen s

amikor ott tartunk, hogy a védekezések ezernyi száma annyi gondot, fáradságot és költséget okoz a gazdának, a sok betegség és elemi csapásoknak hosszú időn át kitett szőlőmiveléssel kénytelen lesz előbb- utóbb felhagyni és helyette más gazdasági ágat űzni,, mely kevesebb gond és fáradsággal és kevesebb költséggel jár, mint a szőlőmivelés.

Hát efölött sem esnénk kétségbe, hogy ha mindenkinek a szőlőföldje kötött talajú volna, mert ott csak könnyű más terményt produkálni, de mit csináljunk mi termelők, akiket a sons a homokra hozott. A sovány, kiaszott homokra, ahol a legintenzivebb gazdálkodás és igen kedvező időjárás mellett is csak krumpli és rozs terem, s ha az időjárás mostoha, úgy még ez sem sikerül.

Magas kormányunk kétségbeejtő helyzetünket nem akarja belátni, kedvezése és támogatása is csak addig tart, (úgy a hegyi, mint a homoki szőlőknél) amig a beültetett terület az adóprés alá nem kerül. Ekkor megszűnik a jóakarat s nem keresve .azt, hogy a gazda az utolsó fillérét befektette szőlőjébe, kérlelhetetlenül felveszi újonnan beültetett területét adó alá, két-háromszor magasabb osztályba, mint annak előtt volt.

Homokunk szőlővé átalakítás után 6 évi adómentességet élvez, de csak állami adóban és í,a, községi pótadó továbbra is fennmarad. Hat év után, amikor a gazda nagyon sokszor egész vagyonát befektette, jön a kataszteri biztos és ha karót lát a szőlőben I-ső osztályba, ritka esetben a Il-ik osztályba sorozza az azelőtt IV-ik, esetleg V-ik osztályban lévő területet.

Az utóbbi években az az örvendetes hir járta be az o rszágot, hogy az állami adót leszállítják. Ennek természetesen mindenki örvendett. Egészben azonban az történt, hogy az adókivetés alapjául szolgáló 25 százalékos kulcsot 20 százalékra szállították le. Ezzel szemben azonban a kataszteri tiszta jövedelem 100—200 százalékkal emelve lett.

Erre azt mondhatjuk, hogy adtál uram esőt, de nincs köszönet benne, mert ezzel a leszállítással is az adó rettentően emelkedett.

A régi kataszteri tiszta jövedelem táblázata ez volt:

I. osztály

II. osztály

III. osztály

IV. osztály

V. osztály

12.— frt. 8.— frt. 4.25 frt. 1.90 frt. —frt.

A felemelt tiszta jövedelem táblázata most igy alakult:

I. osztály 16 frt.

II. osztály 13 frt.

III. osztály 10 frt.

IV. osztály 7 frt.

V. osztály 4 frt.

Ezen forintokban kifejezett számoknak 20 százaléka képezi most a tiszta állami adót.

A szőlősgazdák felháborodással fogadták ezt az uj osztályozást és méltán, mert hogy is lehet I-ső, vagy Il-ik osztályú futóhomokot elképzelni. Továbbá aki felkarózza és jobban gondozza szőlőjét, szóval többet befektet szőlőjébe, azé I. osztályú, ellenben szomszédja, aki keresebbet fektet bele, egyébként pedig éppen olyan talajú, az esetleg Il-ik, esetleg III-ik osztályba lesz sorozva. A mi homokunk azelőtt a III-ik, de, többnyire a IV-ik osztályba tartozott, s ma I-ső és Il-od osztályú szőlő.

Amint a fenti táblázatból látjuk, a kataszteri tiszta jövedelem osztályonként sokat emelkedett s igy ebben az arányban emelkedett a szőlőnk földadója is. Azelőtt az V. osztályba sorozott területek adómentesek voltak, ma azonban azok is adókötelesek. Az államkincstárnak ez osztályozással tehát nem kevesebb, hanem sok millióval több a bevétele és miután ezt a sok milliót a gazdáknak kell kiizzadni, s miután ebből a gazdák által összekuporga- tott milliókból jutott az állami tisztviselők családi pótlékára, a városi tisztviselők segélyezésére, tanítók fizetésemelésére, képviselőházi őrségre, hadseregre, s még tudja Isten mire, azt hiszem, mi termelők is megérdemelnénk valamit a magas kormánytól és ez volna a boritaladó eltörlése, vagy legalább is leszállítása. A termelők kedvezményes italadójának teljes eltörlése, hogy a termelő a saját termését szabadon fogyaszthassa, úgy, amint a mezőgazda is terményét szabadon fogyasztja; a kimérőknél pedig a boritaladó leszállítása.

Pénzügyi kormányunk annak idején, mikor a »Szőlősgazdák Országos Egyesülete«, a boritaladó eltörlését, illetve leszállítását kérelmezte, azt mondotta, hogy a borital- adóból befolyó 15 milliónyi összeget más fedezet hiányában az államháztartásban nem nélkülözheti s igy nem áll jelenleg módjában ezen adót sem törölni, sem leszállítani.

Most, mikor az államkincstár a földadó emelésével nem 15 milliót, hanem jóval több terhet rótt reánk, s amikor a szociális viszonyok mind súlyosabban nehezednek a szőlőbirtokosság vállaira, s a termelési költségek is egyre növekednek, kérésünk minden tekintetben méltányos, sőt jogos lesz. A »Szőlősgazdák Országos Egyesülete« nagyon jól tenné, ha e kérdést ismét felvetné és a magas minisztériumnál mindaddig felszínen tartaná, mig óhajunk teljesítve lesz.

ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG.

Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda :

Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.