Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-10-20 / 20. szám

1913. október 20. VENDÉGLŐSÖK LÄPJÄ 3 BORHEGYI F. bo kereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BOR HEGYI BOR Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. Ipartársulatunk ezen rende’et folytán a követ­kező halasztási kérelmet intézte a polgármester­hez: Nagyságos Polgármester Ur! 111.241/913. X. szám alatt kibocsátott rende­lettel a vendéglőkben és kávéházakban zárt só-, bors- és paprikatartók beszerzése rendeltetett el. Amidőn a legmesszebbmenő készséggel jelent­jük ki, hogy minden intézkedésnek, mely köz­egészségügyi czél szolgálatában áll, a legnagyobb gondossággal igyekszünk eleget tenni, sőt ilye­neket erőnkből telhetőleg magunk is kezdemé­nyezünk, s amidőn a fenti számú rendeletet is ezen okokból köteles, de emellett szívesen vál­lalt közreműködésünkkel törekszünk az életbe át­ültetni, teljes tisztelettel legyen szabad rámutat­nunk arra a körülményre, hogy a rendeletnek oly gyors életbeléptetése, mint az terveztetik, jó­formán keresztülvihetetlen. Mintegy félmillió sótartóra volna szükség. Ily óriási készlettel, mely a rendes szükséglet mér­vét abnormisan felülmúlja, sem a budapesti, sem a bécsi cégek nem rendelkeznek. Nincs is még meg a sótartónak az a típusa, amelyet a rendelet céloz és amely a célnak a legmegfelelőbb volna. Provisorikusan és definitive külön-külön berendezkedni, oly aránytalan költ­séggel járna, amely kétségtelen, hogy a ren­deletnek nem képezi célját. Lényeges körülmény még az is, hogy az ily tartályokban használható só ma még csak egy kilós pléhdobozokban kap­ható, aminek az uj rendszerhez kétségtelenül simulnia kell és ami lényeges előkészületet és időt igényel. Ami pedig a rendeletnek azon pontját illeti, hogy oly figyelmeztető táblák függesztendők ki, amelyekkel a közönség figyelmeztetik, hogy a helyiségekben a padlóra köpni tilos, legyen sza­bad arra utalnunk1, hogy ily szövegű tábla ki­függesztése elsőrendű étterem nívójának feltét­lenül ártana és kétségtelenül a külföldi hasonó jelentékenységgel bíró üzletek mögé degradálná. Mindezen okoknál fogva arra kérjük Nagyságo­dat: méltóztassék a rendeletben megszabott kifüg- gesztési kötelezettséget a kártyaszobákra kor­látozni és egyszersmind az egész rendelet élet- beléptetésének időpontját 1914 január 1-ben meg­szabni és erről a megfelelő rendeletet kibocsá­tani. Budapest, 1913. évi szeptember hó 17-én. ><* ■<» x*- x** ■<*'<*'** x* x+x+x* R boritaladó eltörléséről. Fenti czimet gyakran láttuk a »Borá­szati Lapok« hasábjain s valahányszor lát­juk és hallunk róla, elszorul a szivünk a fölötti elkeseredésünkben, hogy ettől az igazságtalan és méltatlan adótól a kormány csak nem akarja fölmenteni a termelőt. Ma, amikor évről-évre több a küzdelem az újabbnál újabban fellépő rovar és nö­vényi ellenségek által okozó károk ellen s amikor ott tartunk, hogy a védekezések ezernyi száma annyi gondot, fáradságot és költséget okoz a gazdának, a sok beteg­ség és elemi csapásoknak hosszú időn át kitett szőlőmiveléssel kénytelen lesz előbb- utóbb felhagyni és helyette más gazdasági ágat űzni,, mely kevesebb gond és fárad­sággal és kevesebb költséggel jár, mint a szőlőmivelés. Hát efölött sem esnénk kétségbe, hogy ha mindenkinek a szőlőföldje kötött talajú volna, mert ott csak könnyű más terményt produkálni, de mit csináljunk mi termelők, akiket a sons a homokra hozott. A sovány, kiaszott homokra, ahol a legintenzivebb gazdálkodás és igen kedvező időjárás mel­lett is csak krumpli és rozs terem, s ha az időjárás mostoha, úgy még ez sem si­kerül. Magas kormányunk kétségbeejtő helyze­tünket nem akarja belátni, kedvezése és tá­mogatása is csak addig tart, (úgy a hegyi, mint a homoki szőlőknél) amig a beültetett terület az adóprés alá nem kerül. Ekkor megszűnik a jóakarat s nem keresve .azt, hogy a gazda az utolsó fillérét befektette szőlőjébe, kérlelhetetlenül felveszi újonnan beültetett területét adó alá, két-háromszor magasabb osztályba, mint annak előtt volt. Homokunk szőlővé átalakítás után 6 évi adómentességet élvez, de csak állami adó­ban és í,a, községi pótadó továbbra is fenn­marad. Hat év után, amikor a gazda na­gyon sokszor egész vagyonát befektette, jön a kataszteri biztos és ha karót lát a szőlőben I-ső osztályba, ritka esetben a Il-ik osztályba sorozza az azelőtt IV-ik, esetleg V-ik osztályban lévő területet. Az utóbbi években az az örvendetes hir járta be az o rszágot, hogy az állami adót leszállítják. Ennek természetesen mindenki örvendett. Egészben azonban az történt, hogy az adókivetés alapjául szolgáló 25 százalékos kulcsot 20 százalékra szállították le. Ezzel szemben azonban a kataszteri tiszta jövedelem 100—200 százalékkal emelve lett. Erre azt mondhatjuk, hogy adtál uram esőt, de nincs köszönet benne, mert ezzel a leszállítással is az adó rettentően emel­kedett. A régi kataszteri tiszta jövedelem táblá­zata ez volt: I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály 12.— frt. 8.— frt. 4.25 frt. 1.90 frt. —frt. A felemelt tiszta jövedelem táblázata most igy alakult: I. osztály 16 frt. II. osztály 13 frt. III. osztály 10 frt. IV. osztály 7 frt. V. osztály 4 frt. Ezen forintokban kifejezett számoknak 20 százaléka képezi most a tiszta állami adót. A szőlősgazdák felháborodással fogadták ezt az uj osztályozást és méltán, mert hogy is lehet I-ső, vagy Il-ik osztályú futóho­mokot elképzelni. Továbbá aki felkarózza és jobban gondozza szőlőjét, szóval többet befektet szőlőjébe, azé I. osztályú, ellenben szomszédja, aki keresebbet fektet bele, egyébként pedig éppen olyan talajú, az eset­leg Il-ik, esetleg III-ik osztályba lesz so­rozva. A mi homokunk azelőtt a III-ik, de, többnyire a IV-ik osztályba tartozott, s ma I-ső és Il-od osztályú szőlő. Amint a fenti táblázatból látjuk, a ka­taszteri tiszta jövedelem osztályonként so­kat emelkedett s igy ebben az arányban emelkedett a szőlőnk földadója is. Azelőtt az V. osztályba sorozott területek adómen­tesek voltak, ma azonban azok is adó­kötelesek. Az államkincstárnak ez osztályo­zással tehát nem kevesebb, hanem sok mil­lióval több a bevétele és miután ezt a sok milliót a gazdáknak kell kiizzadni, s mi­után ebből a gazdák által összekuporga- tott milliókból jutott az állami tisztviselők családi pótlékára, a városi tisztviselők se­gélyezésére, tanítók fizetésemelésére, kép­viselőházi őrségre, hadseregre, s még tudja Isten mire, azt hiszem, mi termelők is meg­érdemelnénk valamit a magas kormánytól és ez volna a boritaladó eltörlése, vagy legalább is leszállítása. A termelők kedvezményes italadójának teljes eltörlése, hogy a termelő a saját termé­sét szabadon fogyaszthassa, úgy, amint a mezőgazda is terményét szabadon fogyasztja; a kimérőknél pedig a boritaladó leszállítása. Pénzügyi kormányunk annak idején, mi­kor a »Szőlősgazdák Országos Egyesülete«, a boritaladó eltörlését, illetve leszállítását kérelmezte, azt mondotta, hogy a borital- adóból befolyó 15 milliónyi összeget más fedezet hiányában az államháztartásban nem nélkülözheti s igy nem áll jelenleg mód­jában ezen adót sem törölni, sem leszál­lítani. Most, mikor az államkincstár a földadó emelésével nem 15 milliót, hanem jóval több terhet rótt reánk, s amikor a szoci­ális viszonyok mind súlyosabban nehezed­nek a szőlőbirtokosság vállaira, s a ter­melési költségek is egyre növekednek, ké­résünk minden tekintetben méltányos, sőt jogos lesz. A »Szőlősgazdák Országos Egyesülete« nagyon jól tenné, ha e kér­dést ismét felvetné és a magas miniszté­riumnál mindaddig felszínen tartaná, mig óhajunk teljesítve lesz. ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom