Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-10-20 / 20. szám

XXIX-ik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1913. október 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Egész évre. . . 12 kor. Félévre.................6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Háx’omnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Borvizsgálat a vendéglőkben. Senki sem szereti a saját portáján a zaklatást. A kézbesítő, a végre­hajtó a legtöbb esetben bizony nem a legkedvesebb vendég a háznál. A vendéglős, korcsmáros különösen ki van téve a zaklatásoknak. A leggya­koribb kényszerű vendége a pénz­ügyőr, magyarul: fináncz, aki arra volna hivatva, hogy az állam érde­keit tartsa nyilvános ellenőrzés alatt az italmérésekben. Ezután jön a rend­őr, ezt követi a város embere, aki arra volna hivatva, hogy köztisztasági szempontból ellenőrizze a közhelyisé­geket. Hát kényszerű vendéglátásból ez is elegendő volna. Vannak azonban vendéglős és korcsmáros iparosaink közt olyanok, akik még keveselik az ilyen hivatalos látogatásokat. Külö­nös, de igaz, a napokban egyik jóra- való, tisztességes vendéglősünk igy fakadt ki: — Az már még sem járja. Hu­szonnégy esztendeje vagyok Buda­pesten korcsmáros és ez idő alatt még egyszer sem volt nálam hivata­los, hatósági borvizsgálat. — Hát miről jó az? kérdeztük. — Miről? Hát arról, hogy ezalatt a huszonnégy esztendő alatt gomba­módra szaporodtak itt mellettem a kiskorcsmák. Mindenféle iparágában tehetetlen kontár itt korcsmát nyitott. Sőt falusi parasztemberek is feljönnek ide korcsmát nyitani és derüre-borura kapnak itt italmérési engedélyt. Nos, ezek a kartársak' többnyire hamis, vagy meghamisított bort mérnek ter­mészetesen olcsó áron. Engem nem visz rá a lelkiismeretem, hogy hami­sított bort mérjek, azért a színtartó magyar bort drágábban kell mérnem. Ámde a közönség nagy része nem látja ezt s tódul a hamis bort mérő olcsó kis korcsmákba. Ezen konkur- renczia tesz tönkre engem, a tiszta bort mérő, becsületes, magyar korcs- márost. Ezért kívánom én a hivata­los, gyakrabbi hatósági vegyészeti borvizsgálatot, mert akkor legalább megszabadulnék hamisbort mérő kon­tár konkurenseimtől. Hát ezekben a szavakban mélysé­ges igazság vagyon, melynek minden mondatát aláírjuk. Úgy állunk ugyanis manapság, hogy piczi Engel-féle ha­misítás kismiska ahhoz képest, mint amennyi hamis bor van ma forgalom­ban Magyarországon, különösen Buda­pesten leginkább a lelkiismeretlen borközvetitő kereskedelem révén, melynek a hitelre szoruló kiskorcs- máros egyszerűen ki van szolgáltatva. És a hamis bormérések terén köz­tudomásúlag az úgynevezett „sönté- sek“ vezetnek. És ezen úgy a tisz­tességes vendéglős, mint a termelő érdekeit veszélyeztető állapot ellen sajnos, nincs ma orvosság ebben az országban. De nemcsak a vendéglős, korcsmáros és termelő anyagi érde­keiről van itt szó, hanem a nagykö­zönség egészségi érdekeiről is. Volt alkalmunk beszélni a buda­pesti tudomány-egyetem egyik kiváló orvostanárával, aki fájdalommal jelen­tette ki, hogy soha annyi megvaku- lási eset nem fordult elő, mint mos­tanában Budapesten. És meg is ma­gyarázta, hogy miben leli ennek az okát. A szegény emberek úgymond pálinkát isznak. Nem gyümölcs­ből készült pálinkát, hanem méreg­gel telitett spirituszt. A másik ré­szük egyik korcsmából ki a másik zugkorcsmába iszák a soha szőlőtő­két nem látott hamis borokat. Mind­ezekből alkoholmérgezés és testi-lelki elnyomorodás származik. Agylágyulás, hülyeség, őrültség, vagy a legked­vezőbb esetben halált okozó guta­ütés. Azért mondom, hogy legked­vezőbb esetben, mert jobb meghalni, mint őrülten élni, A hamis bor ital élvezetének a legtöbb esetben mohó következménye azonban a strahoma a legrettenetesebb szembetegség. A hamis bornak a vérbe vitt szennye ugyanis nem a külső szemhártyákat, hanem a belső, úgynevezett fotogra- fáló hártyát támadják meg és azt szétroncsolva, bekövetkezik a gyó­gyíthatatlan örökös vakság. És hány strahomás beteg van budapesten! Tessék csak megfigyelni a fekete szemüveggel járó embereket. Ezek­nek hetvenöt százaléka már straho­más, s azért szemük nem bírja a napfény sugarainak behatolását. Ha ezek tovább isznak — és isznak — menthetetlenül megvakulnak. Rette­netes állapot ez! Mi is azt mondjuk, hogy rettene­tes állapot ez, aminek a legfőbb oka az, hogy a hatóság egyáltalán nem törődik a szeszes italok kimérésé­nek egészségügyi ellenőrzésével. Itt csak azzal törődnek rideg financiális szempontokból, hogy az adó a szesz után meglegyen fizetve, hogy milyen az a szesz, gyilkos-e, vagy csak kedvderitő, az a hatóságnak hekuba. Igenis Budapest és a vidék tisz­tességes vendéglősei és korcsmáro- sai nem félnek boraik hivatalos vegyi vizsgálatától, mert ők tiszta, termé­szetes bort öntenek a hordóba s on­nét a pohárba. Sőt követelik ezt a vizsgálatot, mert ez megfogja őket szabadítani a hamisbormérők ama konkurreecziájától, akik úgy élnek manapság a vendéglős és korcsmáros czégér mögött, mint bizonyos rovar a var alatt. Ezektől pedig megszaba­dítani a társadalmat nemcsak erkölcsi, hanem egészségügyi kötelesség is. Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. .Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom