Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-09-05 / 17. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. szeptember 5. NAGY IGNACZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest, Vll., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze­relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók, erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Saját palaczkkupak gyár Nagy és Watzke-----Pinggau. = Erzs ébet-szálló. A főváros előkelő ne­gyedében, a Belvárosban, egy modern szállópalóta vonja magára a járókelők fi­gyelmét. Ez a szép épület ez egyetem-utcai uj Erzsébet királyné-szálló, a mely e na­pokban nyílt meg. Az uj szálló a régi jó- hirnevü Erzsébet királyné-szállónak a meg- nagyobitása s mint ilyen, abban a szeren­csében részesül, hogy uj szépségét és fé­nyét nem homályositják el a kezdet nehéz­ségei, az uj ház már egy igen jól vezetett szálló kötelékébe ileszkedik bele. Ez a szálló a kényelem terén a legujabbat és legjobbat nyújtja. Szabó Imre a tulajdonos, ki a régi szállót is igen közkedveltté tette, gondos­kodik arról, hogy megtalálja a közönség mindazt, a mire szüksége van. Országos baronifikiállitás Budapesten. Az 1907. évi nemzetközi baromfikiállitás óta nem volt még Budapesten olyan baromfi­kiállitás, amely alkalmul szolgált volna országunknak a baromfitenyésztés terén való előrehaladásnak méltó bemufatására. Ezt a célt igyekszik most megvalósítani a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete, midőn elhatározta, hogy deczember hónap­ban az Ip ircsarnokban országos baromfi- kiállitást rendez. A kiállítás sikere érdeké­ben az egyesület nagy buzgalmat fejt ki a vidéki baromfitenyésztők körében, kik erő­sen készülődnek a részvételre. Bővebb fel­világosítás a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének (Budapest. IX., Üllői-ut 25., I. em.) titkári irodája ad. Ä kleptomáma Angoíországban. Kétségtelen, hogy Angliában a magasabb társadalmi rétegek­ben mind gyakrabban fordulnak elő lopások. So­kan gondolkoznak azon, hogy miképpen lehetne segíteni a bajon, de eddig még senkisem jutott rá a helyes ellenszerre. A londoni divatáruhá­zak képviselői a múltkoriban konferencziára gyűltek egybe. Védekezni szerettek volna a rab­lások ellen, de semmit sem bírtak kisütni. Gyak­ran tetten érték az ilyen hölgyeket és fel is jelentették őket, de az eredmény sohasem volt j kielégítő. Az ilyen perek ugyanis sok vevőt riasz- j tottak el a panaszt emelő czégektől, de a még tetten nem kapott tolvajokat sohasem. Az ilyen hölgyek leginkább üzletekben dolgoznak, de nincs az ember biztonságban a szállodákban és klub- bokban sem. A Westeénd egyik előkelő vendég­lőjében a széke támlájára tette egy hölgy pom­pás czobolyprémét. Véletlenül az ajtóra pillant néhány perez múlva. Az ajtón épp akkor megy ki egy asszony,* az ő czobolyprémével. Csak úgy bírta a prémet visszakapni, mert a mo­nogrammja bele volt hímezve. A tolvaj, egy elő­kelő társaságbeli hölgy, hidegvérüen ment el. Valamelyik klub bálján egy hölgy elvette a má­siknak a legyezőjét. Az utóbbi udvariasan szólt: »Bocsánat, ön tévedésből az én legyezőmet vette lel.« »Szó sincs róla«, mondta az előbbi és ki­sietett a teremből. Olyan esetek is történnek, hogy valakinek a hitelét úgy használják ki, hogy az illető számlájára megrendeléseket tesznek. Az ilyen dolgokat természetesen csak jó ismerősök tehetik meg, akik pontosan ismerik a számlatu­lajdonosok viszonyait. De az urak klubjaiban sem jobbak a viszonyok, mint az asszonyok között. A felsőbb osztályok becsületessége annyira sü- lyedt, hogy egy hires közvetítőiroda alapelve: »A munkaadók nem becsületesek, inig a munkát kereső szegények azok.« A kisfoku becstelensé­geket már nem is leplezik. A múltkoriban nagy­szerű belépőben jelent meg egy hölgy az egyik előkelő esküvőn. Mikor megdicsérték a kabá­tot, nem is tagadta, hogy nem az övé. »Csak mára hozattam megtekintés czéljából.« fí pávatoll és a divat. A mi napkeletről szár­mazó páváinknak tudvalevőleg olyan tollazatuk van, amelyhez hasonlót szépség és hosszúság tekintetében alig viselnek más madarak .Éppen ezért csodálatos, hogy a divat még nem keri- tette hatalmába, noha egyenesen arra való, hogy diszül szolgáljon a nőknek. Mellőzését némileg megmagyarázza az a babonás hit, amely sze­rint a pávatoll szomorúságot és könnyeket jelent. Mások szerint azért sem kedvelik az asszonyok, mert már az ókorban a római bujaság és ha­tártalan hiúság szimbólumát képezte. A középkor­ban azonban a lovagok, meg a nemes nők előtt tetszetős dísztárgy volt, annál inkább is, mert a titkos szerelmesek sokat mondó jelképpé avatták. A jelenségekből következteteve, úgy látszik, hogy a pávatoll rövidesen ismét divatos lesz. A kül­földi kereskedők ugyanis az utóbbi időben elég anyagot gyüjthettek össze belőle, hogy megcsi­nálhassák a pávatoll-divatot. Mert a divatnál az a tragikus, egyben komikus is, hogy a nők tulajdonképen nem azt viselik, ami éppen tetszik vagy jól áll nekik. Talán kétségbeejtő dolog, esetleg világfelfordulás következnék be, ha egy­szer azt avatnák divattá, amit a szivük, ízlé­sük, meg a hiúságuk legjobbnak tart. Nem, egy modern nő csak azt hordhat, amit néhány okos, élelmes ember, akik kezükben tartják a gyeplőt, modernnak mond. A dísznek való tollakat éve­ken át gyűjtik, mindenhol olcsó áron vásárolják s ezt addig teszik, mig elég készletet halmoznak össze. Ha megtörtént, újra piaczra dobják, csi­nálják a divatot, a toll ára gyorsan emelkedik és készen van az üzlet. így történt a fáczán- tollal is, így történt a kócsagtollal, a paradi­csommadár-, meg a marabutollal is. És ha a divat úgy akarja, holnap a kacsa- vagy a ludtoll lesz modern, eltekintve attól, hogy a nők akarják-e vagy nem. Aigrettek, paradicsomma­darak és marabuk nemsokára eltűnnek, ami min­denesetre megakadályozza teljes kiirtásukat. Ér­tékük azonban jövőre valószínűleg jelentékenyen fölemelkedik, úgy hogy csak elvétve lehet látni majd, azonkívül sok ügyes utánzat kerül majd forgalomba, ami az eredetiek becsét erősen csök­kenteni fogja. Most tehát a pávatoll lesz modern, különösen a fehér pávatoll s a külföldi keres­kedők már nagyban készülnek a pompásnak Ígérkező üzletre. Az uj divattal a madárvédelem hasznos és szép madarak ezreit kíméli majd meg. De a divat szeszélyes és változékony, és alig remélhető, hogy az asszonyok világa az idegen toliakkal való ékeskedésről lemondjon. Egy nagy város szálló nélkül. Pár eszten­deje már annak, hogy Mezőtúrnak, a körül­belül már harminczezer lakost számláló vá­rosnak, egyetlen szállóját becsukták. S az­óta az Alföld ez az egyik legnagyobb és leggazdagabb városa, szálló nélkül van. Mert a vasúti állomás melletti u. n. szállo­dák tulajdonképpen szállóknak nem minő­síthetők. S úgy volt, hogy maga a város fog szállót épitettni. De bizony ebből sem­mi sem lett. Nem is csoda, amikor az uj városháza építésének meg a városi taka­rékpénztárnak az ügye is szintén évek óta vajúdik Mezőtúron Azután a helybeli ipar­testület akart belemenni a szálló felépíté­sébe. Ez a terv is meghiúsult, a közbejött rossz pénzügyi viszonyok miatt. Végre is az egyik helybeli pénzintézet, a Mezőtúri. Központi Takarékpénztár vette kezébe az ügyet. Az akar véget vetni annak a szé­gyenletes állapotnak, hogy a városnak nincs szállója. A pénzintézet a város központján és főutezáján már össze is vásárolta a szál­ló részére szükséges telket és arra egy nagyszabású szállótépitett. Ä világ teatermése. Csupán megközelítően le­het megállapítani a világ teatermelésének nagy­ságát, amely szakemberek szerint évi 1,127.000 tonnára tehető. Hogy ez a becslés hiányos, mu­tatja a részletezés: Indiában terem 123.200 tonna, Ceylonban 85.000, Jáva szigetén 22.900, Japán­országban 20.000, Formózában 11.600, Kínában (csupán az export) 53.600, Natálban és Annám­ban 1400 tonna. Ide számítandó még 36.000 tonna tea, amelyet táblaalakba préselve, kizáróan kínai ezégek árusítanak, továbbá amit Kínában és Ja­pánországban elfogyasztanak s ámd fejenkint leg­alább öt fontot, 342 millió lakosnál tehát 774.600 tonnát tesz ki. Ez az oka annak, hogy Kina és Japánország nem szerepelnek nagyobb mennyi­séggel az exportban. E két országon kívül a vi­lág összes tea-fogyasztása 300.000 tonnára be­csülhető, vagyis Kina és Japánország népei ma­guk kétszerannyinál is többet fogyasztanak, mint a többi nép együttvéve. Teli tengeri fürdők Angliában. Az érzé­keny városi ember, aki meleg fürdők és jól fütött szobák által kellőképpen védve érzi magát a téli időjárás változékonysága ellen, bizonnyal hátborzongva hallja, hogy Angol­országban télen a tengerben való fürdőzés mind nagyobb számú hívekre talál. Egy londoni lap szerint most Anglia déli part­jain sok fürdővendég időzik, akik a szom­szédok legnagyobb ámulatára naponkint megfürödnek a tengerben és emellett egé­szen jól érzik magukat. Közismert dolog, hogy a tengeri fürdő — bármilyen hideg is a viz — nem káros az egészségre nézve, ha az úszó gyorsan a vízbe ugrik, két- három perczig szakadatlanul úszik, azután gyorsan felöltözködik és néhány perczig a parton sétál. Föltétlenül szükséges azonban, hogy a téli fürdőzők egészséges, erőteljes testalkattal bírjanak, a szívbajtól mentesek legyenek és a fürdés csak rövid időre szo­rítkozzék. A téli tengeri fürdő után egészen fölfrissülve érezzük magunkat és gúnyos mosolylyal fogadhatjuk szomszédjaink meg­jegyzését a tüdőgyuladásról, influenzáról és meghűlésről. Angliában kevés a férfi. Az angol nőknek a férjhezmenés iránt való kilátása az utolsó évti­zedben jelentékenyen csökkent, legalább is ezt bizonyítja az utolsó népszámlálás eredményét ki­mutató könyv, amely a minap jelent meg Lon­donban. Ez a kimutatás csak az 1911-iki nép- számlálásról szól. Az újszülöttek, mint minden más országban, túlnyomóan fiuk, — a két nem közötti arány 1041 = 1000 — az évtized máso­dik felében azonban már a női nem képezi a többséget. Különböző életkorban ingadozást mutat ugyan a leánybőség nagysága, de azért állandóan túlsúlyban marad. így az utolsó nép- számlálás adatai szerint a husz-huszonötéves korúak közt ezer férfira 1113 nő jut és az évtized második felében a következőkép ingadozik az arányszám: 1091, 1077, 1079, 1138, 1205, 1337, V

Next

/
Oldalképek
Tartalom