Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-09-05 / 17. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. szeptember 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója'. Detail üzletek: Budspesí több pontjain. Kérjen árjegyzéket. .......TELEFON 29—60. Du e of Theck. Nem kis meglepetésre, az utóbbi az elkészítendő étlap elolvasása után a »gulyás« elkészítése felől kérdezősködött. E so- ; rok írója adta a magas vendégnek tudtára, hogy ma osztrák konyha van, a gulyás a ma­gyar konyhához tartozik és ez csak a negye­dik nap fog sorra kerülni. És a magyar gu­lyás elkészítésének kedvéért másodszor is el­jött a hercegi pár. Természetesen a néző kö­zönségnek mindenből kóstolót adtak — a ki­tűnő gulyás megízlelése után még a legkéisye- sebb angol ladyk is azt mondták, hogy hiszen ez nagyszerű. Egy rövid, de velős beszédben tudtára lett aztán adva a közönségnek, hogy a magyar nemzeti konyha kiválóságát csakis osztrák szomszédaink és a németek rontják el az idegen előtt. Ausztriában meg Németország­ban a megmaradt főtt marha- vagy birkahúst úgy értékesítik, hogy gulyáshus nagyságra vág­ják, egy vöröses barnára festett vastag már­tással letakarják és igy kerül az idegen elé mint »recht ungarisches Gulyás.« így rontják el a magyar konyha jó hírnevét. Per­sze, hogy volt egypár meglepett arcz, midőn az utolsó napon a jury ítéletét közzétették: első a magyar konyha. Hajduska őnagysága magyar szakácsnéja, Prohászka Mariska, ki­tünően csinált mindent, de különösen a töltött paprikával aratott nagy sikert, örömmel üdvö­zöltem bájos magyar úrnőjét, kinek szives elő­zékenységéből »Mariska« a nemzetközi konkur- renczián részt vehetett. Valóban becsületet szer­zett a magyar nemzeti konyhának. Több elő­kelő hölgy kérdezősködött angol nyelvű magyar szakácskönyv után, sajnálattal kellett azonban értésükre adni, hogy még eddig nincsen, de ta­lán majd lesz ilyen is. Az érdekes kiállításnak hat nap alatt 91.562 fizető látogatója volt. (P. H.) Hustírágaság Argentínában. A buenoszaireszi német konzul érdekes jelentésben számol be az argentínai marhatenyésztésről és a húspiac meg­drágulásáról. Németország tudvalévőén az elmúlt év szeptemberében rendkívül intézkedéseket lép­tetett életbe és többek között Belgiumból is meg­engedte a friss hús behozatalát. Azt remélték ugyanis, hogy Belgium nagy mennyiségben fogja Németországba vinni argentínai husfölöslegét és hozzájárul a német husinség enyhítéséhez. A re­mény nem vált be, Belgiumban nem volt meg a szokott husfölösleg. Mint most a német kon­zul jelentéséből kiderül, Argentina nem képes többé a régi mennyiséget szállítani. Az 1908— 1909. és 1910-iki esztendők rettentes szárazsága nagy pusztítást vitt végbe Argentina állatállomá­nyában. A marhát eladták minden áron és a fa­gyasztott husszükségletet kivitel czéljára köny- nyen ki lehetett elégíteni. Mikor azután jobb esz­tendő következett és volt legelő bőven, nagy hiány mutatkozott az állatállományban. Az állat ára kétszeresére szökött fel, a husdrágaság miatt egy-két exportczég bezárta fagyasztó üzemét. Az osztrák imperialistákat, amint látszik, ezen a téren is súlyos veszteség érte. A kávés kártérítési felelőssége. Érdekes hatá­rozatot hozott a napokban a törvényszék fe- lebbviteli tanácsa egy kártérítési ügyben. Nagy Jenő gyáros pünkösd vasárnapján betért a New- york kávéházba s felöltőjét, mivel a ruhatáros nem volt ott, az asztala mellett álló székre tette. A Kávéházi üzletvezető, meglátva a székre tett felöltőt, utasította az egyik pinczért, hogy a kabátot akaszsza föl a fogasra. A pinczér az j utasításnak eleget is tett. Mikor Nagy Jenő tá­vozni akart a kávéházbóí, ijedten konstatálta, hogy kabátját ellopták. Miután a kávéház tulaj­donosai megtagadták a kártérítést Nagy Jenő port indított ellenük 100 korona tőke és járulé­kai iránt. A járásbíróság meg is Ítélte a 100 koronát, kimondván, hogy a kávés felelősséggel tartozik a helyiségében ellopott kabátokért. Az alperes kávéháztulajdonosok felebbezése folytán a királyi törvényszék felebbviteli tanácsa meg­változtatta a járásbíróság marasztaló Ítéletét s a felperes gyárost követelésével elutasította. Az Íté­let szerint a kávés nem tartozik felelősséggel az üzlethelyiségében ellopott kabátokért, csak ab­ban az esetben, ha a vendég a kabátot meg­őrzés végett átadta neki. A főváros a halkereskedelemért. Folkusházy Lajos tanácsos értékes, bár saj­nos, igen lassan megvalósuló közélelmező pro­gramjának keretébe nemsokára uj alkotás fog beilleszkedni, hogy hirdesse a tanács teremtő kedvét, amelyet a szervezkedett magánérdek nem bir terveiben visszaszorítani. A legújabb terv a nagybani halkei eskedetem országos, sőt nem­zetközi piacává tenni Budapestet a Római fürdőnél építendő haltároló létesítésé­vel. Erre a célra tavaly tudvalévőén területet és vizjogot vett magának a főváros a Malom­patakon és két próbamedenczével próbálta ki, hogy az ottani melegforrás vize alkalmas-e az élő hal eltartására. A kísérlet jó eredménnyel járt, a most egyelőre 400 métermázsa hal be­fogadására hat nagy medencét építenek a szent- endiei vicinális kőzetében. A telepet iparvasuttal látják el, úgy hogy a vidéki halgazdaságokban megszerzett növendékhal vasúton jut el a te­lepig. A halat itt följavitják s a medencéket bérlő nagy halkereskedők közbejöttével remél­hetően 20*—25 százalékkal olcsóbban adhatják át majd a fogyasztóknak, mint manapság. A hal árát ma az a kö­rülmény drágítja meg, hogy az évente szep­temberben és októberben országszerte történő tömeges halászás produktumát a magyar piacz nem bírja fölvenni, mert nem bírja kezelni. A magyar hal nagy tömege tehát külföldre, neve­zetesen Ausztriába jut és onnan kerül később jó drágán vissza hozzánk. Ezen az állapoton, mely sem a gazdasági érdeknek, sem a fogyasz­tás érdekének nem felel meg, akar segíteni a főváros, s remélni lehet, hogy jól fog járni a reformmal a termelő, a fogyasztó és a ke­reskedő egyaránt. Összesen harmincz medencze létesítését tervezik a szomszédos kincstári föl­dek bevonásával. Az összes költség 400.000 ko­ronában van előirányozva és kétezer mé­termázsa hal tárolását teszi lehe­tővé. Ezzel a hatömsggél időnként aukcziókat fognak taitani, hogy ide vonzzák, ide czentra- lizálják az egész Balkán és Oroszország édes­vízi halkeieskedelmét. A reformot, mely uj ke­reskedelmi jelentőséget fog adni Budapestnek, berlini mintára létesítik, s a medenczék bérbe I vétele iránt a hazai és külföldi halkereskede­lem körében máris nagy az érdeklődés. Le a borravalóval. Párisból jelentik, hogy a pinczérszervezetek körében ismét erőteljes mozgalom indult meg, amely arra irányul, hogy a vendéglőkben és kávéházakban szüntessék meg a munkaadó fő­nökök a lealázó borravaló-rendszert és lép­tessék életbe a rendszeres haviíizetést, amely­ből a pinczérek és hozzátartozóik meg tudnak élni. A legnagyobb pinczérszakszervezet veze­tője a napokban egy hírlapíró előtt ebben a kérdésben igy nyilatkozott: »A pinczérek rend­kívül sértőnek és lealázónak tartják a mai helyzetet, amikor exisztencziájuk és boldogulá­suk a vendégek jóindulatától függ és amikor állandóan ki vannak téve a vendégek szeszé­lyének és zsarnokoskodásának. Ez a helyzet áldatlanabb a legutolsó cseléd helyzeténél is, amelyet nem vagyunk hajlandók tovább el­tűrni ...« Egy nagy párisi kávéház tulajdonosa ezzel szemben a következőket jelentette ki: »A vendéglőkben és kávéházakban szokásos borra­való-rendszer oly régi keletű és annyira meg­gyökeresedett szokás, hogy annak megszün­tetésére belátható időn belül gondolni sem le­het. A kiszolgáló helyiségek tulajdonosainak csak úgy, mint a pinczéreknek, számolniok kell ezekkel az önkéntes adókkal. A mai modern kávéházakkal és vendéglőkkel kapcsolatos ren­geteg üzemi költségek mellett csak oly képen lehetne a pinczérek részére megfe­lelő és elégséges havifizetést meg­állapítani, ha a kiszolgáltatott czikkek árát lényegesen fölemelnő.k. Ilyen intézkedést azonban a nagyközönség nem lesz hajlandó eltűrni, sőt az sem bizonyos, hogy ebben az esetben a borravaló-rendszer telje­sen letűnnék a napirendről...« A fran- czia pinczérszervezetek egyébiránt azt tervezik, hogy a borravaló-kérdés tárgyában legközelebb országos kongresszust tartanak Toursban, ame­lyen egyszersmind megállapítják a követendő eljárás irányát és a pinczérek részére követelt havifizetés mértékét. Budapest székesfővárosi községi kenyérgyára 1912. évi zárószámadása szerint 8168 K tiszta nyereséget ért el, ami a beruházott 876.165 K tőke közel 9 és fél százalékos kamatoztatásá­nak felel meg, ami mellett értékcsökkenési tarta­lék gyanánt 92.964 K-t, külön tartalék gyanánt 20.588 K-t újítási és árhullámzási tartalék gyanánt 162.458 K-t gyűjtöttek három év alatt. Szent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. — Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezelősége. Bpest,Teréz-körut 22. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom