Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-08-05 / 15. szám

o V KXDÉGLOSÖK LAPJA 1913. augusztus 5 Szimon István BUDAPcS i , V. Akadémia-utcza 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. TELEFON 29—60. Konyhakeríészétünk fejlesztése, i Glück Frigyes székesfővárosi tön érryha ósági bizottsági tag, ipa,társulatunk elnöke, már több ízben felszó alt a f óváros környékén létesítendő, ezideig a bolgárok által kultivált konyhaker- I tészet nagyobbmérvü kiterjesztése érdekében. Örömmel értesülünk, hogy a városgazdasági ügy­osztály, melynek élén dr. Márkus Jenő ta­nácsnokunk áll, nagy buzgalommal azon fára- ! dozik, hogy a fővárosnak egy tökéletes kert- ! gazdasága legyen. Ebben az ügyben, valamint más, az iparunkat közvetlenül érintő közérdekű I ügyekben Márkus Jenő dr. tanácsnok ur »A Nap« munkatársának a jövő munkaév pro- grammját a következőkben ismertette: A vezetésem alatt lévő ügyosztály munkás­ságának gerincze az idén is a főváros fürdő- politikájának továbbfejlesztése lesz. Nagy fába vágtuk a íe szét, midőn e'határoz!, k, hegy Buda- pe tat f rdövdágvérossá tesszük, de hála Isten­nek, a kezdet sike:e a legszebb jövővel biztat, j A Széchényi-fürdő népgőzfürdőjének látogatott­sága minden várakozásunkat felülmúlja. Nem is j mertük remélni, hogy ilyen forgalm lesz. Való- I ságos népvándorlás van ott reggeltől estig és , ez aria késztet bennünket, hogy a népfürdőket kibővitsük. Már készen is vagyok a javis’attal, mely szerint a fürdő udvarán uj öltöző- és pihenőhelyeket áll tunk fel. A kiadás csekélység, a munka pedig nem fogja zavarni a fürdő üze­mét. A Széchenyi-fürdővel kapcsolatban terve­zett százhúsz szobás szálló építkezése a mai fővárosi pavil on mögö t már az ősszel megkez­dődik. A pavilion egyeiő”e megmarad, mihelyst azonban az uj hotel felépül, le fogjuk bontani, mert a szállóban kávéház és étterem is lesz. Az uj fogadót üvegezett, széles és magas, délszaki növényekkel barát­ságossá tett hosszú folyosó fogja összekötni a fürdővel. Ezzel az ar­tézi ivókúra téli használata is meg lesz eldva. A szálló kétmillió hétszáz­ezer koronába kerül. Ez': a preüminált összeget, valamint az összes építési terveket is már jóváhagyta a belügyminiszter és az épít­kezés megkezdésének semmi akadálya sincs többé. A fürdő másik oldalán nagy uszodát építünk, ; mellyel a főváros VI. és VII. kerületének ér- 1 dekáit elégítjük ki. Mindezen újítások számí­tásaink szerint pénzügyileg is előnyösek lesz­nek a fővárosra. A Sáros-fürdő építkezésével hatalmas léptek- j kel haladunk előre s már ott tartunk, hogy j az installáczlós munkákra is árlejtést hirdethe- j tünk. Az árlejtés határideje szeptember tizen­ötödike s igy módunkban lesz a munkálato­kat má" a tél beállta előtt megkezdeni. A Sáros- fürdő százhetvennyolez szobás szál­lodájával legkésőbb 1916 tavaszán j m e g n y il i k. A főváros harmadik fürdője a j Rudas-fürdő. Ennek a tervei is készen van­nak, azonban a megvalósitással, vé­leménye szerint, várni kell. A jelen szomorú gazdasági helyzet, szűkös pénzviszonyok nem biztatnak azzal, hogy a felépítéshez szükséges milliók rendelkezésünkre álljanak. De ha még volna is e czélra pénzünk, akkor sem tarta­nám helyesnek és czélszerünek az építkezést, mert előbb tiszta képet kell nyernünk arról, hogy miként prosperál a Széchenyi- és Gellért- fürdő. Miielyast a Sáros-fürdőt üzembe helyez­zük, nyomban megkezdjük a Rudas tatarozását, a műemlék-számba menő török fürdő érintetlenül- hagyásával. A renoválás ezután tizenöt-húsz évig is fölöslegessé teszi az újjáépítést. A lágymányosi zárt Dunaágban lé­tesítendő strand-fürdő tervei már majdnem teljesen készen vannak s remélem, hogy a jövő nyárra meg is nyílik ez a nélkülözhetetlen intézmény. A tervek készí­tésénél a szegényebb osztály érdeke lebegett szemeim előtt s ez az igen olcsó dijakban ki­fejezésre is jut. A nyilvános órák amellett, hogy nélkülözhe­tetlenek, nagyban hozzájárulnak az utcza di- sziléséhez. Eddig tizenkílenczet állítottunk fel, a jövő évben számukat újabb huszonkettővel gya­rapítjuk. Az Allatkert már teljesen megerősö­dött vállalkozásunk, mely biztosan halad a nagy­szerű fejlődés utján. Tervezem és meg is való­sítom a múlt télen szűknek bizonyult jég­pálya és ródlipálya megnagyobbi- t á s á t. A szikla belsejében levő moziteremben tanulók számára természetrajzi ismeretterjesztő előadásokat fogunk tartani. A Szemere Mik­lóstól vásárolt háromszázötven hold s z e n 11 ő r i n c z i birtokunkból csak száz holdat fog igénybe venni a szeméttelep, az igy fenmaradó száz­ötven holdon konyhakertésze t e t rendezünk be. Az előleges talajjavitási mun­kálatok máris folynak és két éven belül egy tö­kéletes kerti gazdaság lesz ott, mely mintagazda­ságul is fog szolgálni. Már márczius óta áru­sítjuk a főváros konyhakertészetének termékeit és mondhatom, hogy fé­nyes eredménnyel. Elértük ezzel azt is, hogy a tőlünk eltávozott bolgároknak hiányát sem érezzük és ha majd a szentlőrinczi telep is elkészül, akkor teljesen fölöslegessé válnak. Csinos, a forgalmat sohasem zavaió, a szem­nek is kellemes áru bódékat tervezek a forgalmasabb útvonalokra, melyeknek falát hirdetésekre használjuk fel. Négyet próba­képpen már az ősszel felállítunk és bizton hi­szem, hogy nálunk is be fog ez válni, mint ahogy Berlinben, Parisban bevált. Az ügyoszíály még igen sok terven dolgozik, ezek azonban még csak embrionális állapot­ban vannak s éppen ezért korainak találom, hogy ezekre is kiterjeszkedjem. Majd ha tel­jesen készen leszünk e tervekkel, készséggel szolgálok velük a nagy nyilvánosságnak. Az ásványvíz csomagolása. A belügymi­niszter körrendeletben értesítette az ösz- szes törvényhatóságokat és igy a fővárost is, hogy a jövőben az ásványvíz csoma­golásánál nem tartja szükségesnek, hogy minden egyes ásványvizes üveget ónku­pakkal lássanak el. Megengedi, hogy az ásvácyvizet egyszerűen ledugaszolva, ku- •$ak nélkül hozzák forgalomba. R régi „Szikszay" nagyvendéglő lebontása. Most, hogy a Nemzeti Színházat lebontják, ér­dekes czikke’yt közölt a »Budapesti Hi:lap« elő­kelő laptársunk Szikszay bátyánk volt világhírű vendéglőjéről. A czikkcly", melybő kartársaink sok szép dolgot megtudhatnak a mi jóságos, derék Szikszay bátyánkiól, mi is egész terje­delmében közöljük: A régi nemzeti Sz nház sárga épületének agó­niája vége felé közeledik. Régebben zárták be a színházat, azután lassankint kiköltöztek a bér­ház épületének lakói. A vég közeledtét legjobban hirdeti a régi Szikszay (legutóbb Ehm- féle) vendéglő redőinek örökre történt lehúzása, firma-tábláinak eltávolítása. Az épület lebon'ását kis idővel elhalasztották ugyan, a Szikszay azonban nem nyílik meg többé. Szikszay. Van-e ki e nevet nem ismeri? Fogalom volt ez széles Magyaroiszágon, sőt azt mondják, volt idő, mikor a külföldi ember Magyarországból csak Tisza Kálmán és Szikszay nevét ismerte. Mondanunk sem kell, hogy a Szikszay néven ismerték azt a nagy ven­déglőt, mely a Nemzeti Színház bérházának sa­rokhelyiségeit foglalta el. Különösen azonban a | vidékiek keresték meg nagy szeietettel. Külön­ben is annyira a város szívében volt és annyira beleesett a vidéki ember útjaiba, hogy szinte el sem lehetett kerülni. Talán nincs az ország­ban ember, aki valamikor nem étkezett volna vagy nem sörözött volna a Szikszayban. Ha vidéki ember hazaért, családja körében okvetle­nül elmondotta, hogy a Szikszayban ebédelt vagy vacsorázott. A vidéki gyeimek Budapest legnagyobb nevezetességeivel mindig együtt hal­lotta emlegetni a Szikszay nevet. A vidéki ember ismerősének dehogy adhatott volna más­hol találkozót, mint a Szikszayban. Most, mikor a Rákóczi-ut sarkáról végképpen eltűnik a hires Szikszay, nem lesz érdek­telen, ha ennek a nevezetes helynek történeté­ből egyet-mást elmondunk. Szikszay Ferencz debreczeni születésű fiú, a ezukrászmesterséget tanulta meg. A régi hires Fiohnei-féle Nádor-utczai szálló konyhájába ke­rült ezukrásznak. Frohner megvette a budafoki sö: gyárat, amelynek vendéglője is volt és föl­szólította Szikszayt: nem vclna-e kedve vendég­lősnek lenni? Ebben az esetben azonban hama­rosan meg kell nősülnie. Szikszay szivesen vállal­kozott az uj pályára és kijelentette, hogy tizen­négy nap alatt a házasság megtörténik. Ez annál könnyebben men1, me.t már akkor vonza- i lommal volt S c h 1 e i n z jónevü budapesti ven- 1 déglős leánya iránt. Frohner sörfőző-legénye min­dig megsavanyitotta a sört, ezért a gyár tönkre­ment, Szikszaynak pedig ott kellett hagyni a vendéglőt. Ekkor a Nemzeti Múzeummal szem­ben nyitott vendéglőt. Feleségének kitűnő sza- j kácsmüvészete, Szikszaynak pedig a jó bora és lekötelező figyelmessége csakhamar virágzó üzletet terem- I tett. Rendes napi vendég volt itt Szigligeti j Ede. Az üzletnek érdekességet adott az is, hogy Szent Margitszigeti üditőviz egészség ápoló ital. ^ ^ A Budapest Szent-Margitszigeti üditő és A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz.---------^ gyógyvíz kezölősége. Bpest,Teréz-körut 22. Te lefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom