Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-20 / 2. szám
XXIX-ik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1913. január 20. VENDÉGLŐSÜK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R magyar fürdőkért. Hírlapi czikkekben, városházi és egyéb nyilvános társadalmi szónoklatokban egyre-másra csak sóhajtozunk a nagy idegenforgalom után, mely kellene, hogy ellepje s anyagilag a boldogulás részébe is vezesse az országot. Beszélünk a hegyóriás völgykatlanos Svajczról, Olaszországról, melyeket nagyrészben a nyáron, télen odatoluló idegenek százezrei tartanak és virágoztatnak fenn. Ez az idegenforgalom emelte szinte páratlanná világszerte a kis Svájcznak szállodás és vendéglős iparát, úgy hogy mesze országokból szállodások és vendéglősök sereglenek oda, hogy az ott látottakon okulva, tökéletesítsék magukat szakmájukban. Nálunk az idegenforgalom után csak sóhajtozunk, de azért nem tesszünk semmit. Még annyira sem mentünk, hogy Európa müveit nyelvein ismertető füzeteket adtunk volna ki természeti kincseinkről, gyönyörű vidékeinkről. Pedig Európának egyetlen egy állama sem oly gazdag természeti kincsek dolgában, mint Magyarország. Hogy csak többet ne említsünk ott van a Kárpátok regényes és a Balatonnak gyönyörűséges tájéka, melynek mása sem akad e kerek világon. Hogy a sóvárgott idegenforgalmat elérjük, első sorban fürdőinket kellett volna kultiválnunk. Ami e tekintetben dicséretre méltó eddig történt, azt is csak magánosok és magán társulatok teremtettek meg. Idegenforgalmunk létesítésére, fürdőink s ezzel kapcsolatban fürdőszálloda és vendéglőiparunk felvirágoztatására az állam eddig nem tett semmit, meg a társadalmat sem támogatta ezirányu tevékenységben. Most végre talán történik e téren valami, mert a belj ügyminiszíériumban végre elkészült, az a régvárt fürdőtör vényjavaslat. A „Balatoni Szövetség“, mely a Balaton kultuszért, a fürdőszállodai, a vendéglői ipar fellendítéséért már eddigelé is annyi dicséretes kedvezményezést ■ juttatott diadalra, most tárgyalta ezt a fürdőjavaslat tervezetet és észrevételeit hosszabb fel- terjesztésben tette meg arra a belügyminiszternek. A törvénytervezet bírálata során, utalással az 1907. évi III. törvényczikk rendelkezéseire, szükségesnek véli a szövetség, hogy a fürdővállalkozás is ipari vállalkozásnak tekintessék és mint ilyen, részére legalább mindazok a kedvezések biztosíttassanak, melyeket a törvény az iparfejlesztés érdekében megad. Ezek után fontosnak tartja a szövetség, hogy a fürdőtelepek hiteligényeinek kielégítésére megfelelő hitelalapot teremtsenek. Az országos fürdőbizottság tenne javaslatot, hogy mely fürdő, mely mértékben részesülhetne, és mely czélra hitelben. A mint különböző czélra alakultak középponti hitelintézetek, mint legutóbb a földhitelügy rendezésére, melyek kötvényeket bocsátanak ki, épp igy alkottass ék oly központi intézet, mely községi és fürdökötvényeket bocsátana ki és azután adná meg a szükséges tőkeerőt a fürdőtelepeknek. E nagyobb hitelintézetnél a kibocsátandó kötvények kamatainak fedező alapjául nemcsak az állam tehetne nagyobb fundácziót, de erre igen sok állami kedvezésben részesülő más nagy pénzintézet is kötelezhető lenne. Föltétlenül szóba jöhetnének a fölterjesztés szerint az adómentes állami kölcsönök is, mert ha anyagi eszközökről nem gondoskodnak, nem lehet fejlődés sem és nem lehet a megfelelő hitelalap nélkül létesítményeket biztosítani. Végül a belügy- | minisztériumban a fürdőügyek intézésére külön osztály szervezését javasolja a szövetség, melynek az volna a hivatása, hogy időről-időre külön tervezeteket dolgozzon ki a fürdők fejlesztése érdekében. Mint a „Balatoni szövetség“ felterjesztéséből láthatjuk, fürdőink felvirágoztatására elsősorban a szükséges pénzt alkalmas hitelforrások utján tartja megtérítendőnek. Igen, csak a pénz hiányzott eddig is. Ha j ez nem hiányzott volna, mivé fejlődött volna eddig például Balaton- füred? A világ egyik legelső fürdőjévé, mig a mostani szűkmarkú kezelés mellett csak sínylődve tengődik. Igen, csak pénz kell. Nemcsak modern fürdőpalcták megteremtéséhez, hanem ahhoz is, hogy ezeknek a pompás fekvésű, az ezeregyéjszaka káprázatos kincseihez hasonlító fürdőtájainknak, gyógyfürdőinknek hire méltó formában eljusson a világ minden müveit né- j peihez, nemzeteihez s azokat idehivja, felkeltve érdeklődésüket, szinte ide- kényszeritve. Ha erre is lesz pénz, akkor még remélhetjük, hogy lesz magyarországi idegenforgalmunk a mivel együtt fellendül nemcsak fürdőink, hanem városaink szállodáinak, vendéglőinek forgalma is, amiből közvetve tekintélyes haszna lesz az ország őstermelő és iparos lakosságának is. A szeszes italoknak zárt palaczkokban való eladása. A kereskedelmi miniszter rendelete szerint január 1-től az üzletekben, amelyekben bort, sört és egyéb szeszes italt zárt palaszkokban a fogyasztó közönségnek közvetlenül adnak el, azaz kávéházakban, vendéglőkben, pálinkamérésekben, fűszer-, csemege- és sörkereskedésekben minden egyes üvegben dombornyomás utján vagy Schätz József Telefon 57-22. Telefon 57-22sörnagykereskedő Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.
