Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-06-20 / 12. szám
1913. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) ... .. . . .. . „ . . .... . . ... „ . ^ v j y Ajánlja a legjobb: franczia es magyar pezsgőket, cognacot es likőröké- két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőkig a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. Pinczék: Budafokon és V. rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. vállalkozóra felettében sérelmes, mert nincs közbeeső sorozat; a 200 után nem következik a 300, a 400 után az 500, a 600, után a 700, 800, az 10C0 után az 1100, 1200, 1300, hanem mint látható nagy ugrásokban ezzel emelkedik a legfelsőbb fokra vagyis 1400 koronára. Az osztályba sorozást javasló pénzügyőri biztosságok és kerületi elöljáróságok véleményezésére az osztályba sorozás, továbbá az italmérési illeték kivetésére, illetve megállapítására hivatott mk. pénzügyigazgatóság sem teheti magát túl a törvény ezen rendelkezésén s e miatt sem az igazgatóság, sem a felszólamlási bizottság bár szívesen és örömest megtenné, nem képesek bármennyire indokoltak volnának is a felszólamlások, a felszólamló- kon segíteni s az őket igazságtalanul terhelő italmérési illetéket leszállítani. Szerintem ezen minden italméréssel foglalkozót egyaránt érintő súlyos bajon is, mint már ismételten is mondottam, csak egyesült erővel, az egyesült ipartársulat által felterjesztett felirat utján lehetne segíteni. Megjegyzem még, hogy amint most utólagosan értesültem, a Jóbarátok Társasága a helybeli ipartársulatok egyesülésére vonatkozó javaslatait egyidejűleg fogja és pedig mielőbb az ipartársulatoknál előterjeszteni. Ennyi az, amit szives kérdezősködéseire, bár erre meghatalmazva nem vagyok, Önnek tisztelt szerkesztő ur mondhatok. * íme ezek voltak Farkas István bátyánk jóakaratu észevételei, melyekhez füzzük a magunkét is. Ha már egyedül az anya- ipartársulat tart fenn szakiskolát, a másik két helybeli ipartársulat pedig ennek költségeihez egy jottával sem járul, a „Jóbarátok“ jól teszik, ha az egyesülés megvalósítására mozgalmat indítanak. Bármilyen nehezen menjen is a dolog, előbb-utóbb majd célt érnek. Ha pedig iparunk a képesített iparágak közé leend sorolva, akkor ipartestületi jelleggel lesz felruházva s az ipartestületi tagság pedig kötelező lészen. Természetesen akkor csak egy ipartestületbe tömörülhetnek s ez nem lehet akkor sem más, mint a mostani anyagi és erkölcsi javakban bővelkedő anyaipartársulatunk. ■*>. *>. »>. »>■ »>. Szakiskolánk növendékeinek vizsgája, Folyó hó 6-ikán előkelő közönség jelenlétében vizsgáztak le a pinczér szakiskola növendékei. Ez alkalomból leközöljük a magyar intelligenczia legkedveltebb lapjának, a »Budapesti Hirlap«-nak idevonatkozó közleményét, mely igen rokonszenvesen és jóakaratulag emlékezik meg iparunk e zsenge intézményéről a következőkben: »A fehérkötős tudomány. A mai nap eseményei között, ideértve a politikai válságot, Redl-ügyet, balkáni bonyodalmat, nem ismerünk magunkra és jövendőnkre fontosabbat annál, amely a Nyár- utcza egy iskolahelyiségében zajlott le. Itt tartotta évvégi záróvizsgáját a Budapesti Vendéglősök Szakirányú Inasiskolája meghivott előkelő közönség jelenlétében, melynek soraiban ott volt Glück Frigyes is, az iskola megalapítója. Borfiuk, szakácsfiuk, portás- és szállós-tanonczok a növendékei az iskolának, amelynek látogatása kötelező reájuk. Vájjon van-e valami, ami közelebbről érdekelhetne bennünket annál, hogy miként készítik elő pályájukra azokat a fiukat, akiknek kezébe lesz téve majdan — legalább is bizonyos mértékig — testünk jó- volta, egészségünk, kényelmünk, akiknek módjukban lesz, hogy örömökkel telítsék az életünket a pontos és jó kiszolgálással, vagy hogy őrületbe hajtsanak a csésze helyett a nyakunkba öntett feketekávéval, vagy kedves újságunkkal, amely mindaddig kézben lesz, amig rajta áll, hogy számunkra előkeritse. — Végighallgatva a vizsgát, a legnagyobb megnyugvással és megelégedéssel távoztunk, mert módunkban volt megállapítani, hogy a pirosképii fiú, akinek valaha az lesz a hivatása, hogy pontosan eltalálja azt az időbeli határvonalat, amely a lágytojást a keménytől elválasztja és hogy ropogósra süsse a malaczot anélkül, hogy elégetné, ez a fiú káprázatos biztossággal megmondta, hogy ki ural- I kodott Francziaországban 1465-ben és hogy az Amazonnak melyek a mellékfolyói. Hasonlóképpen a legalaposabban értekezett az angol Magna Chartáról, —- amely nem annyira étlap, mint inkább alkotmányjogi biztosíték — az a fiú, akinek fölserdülve az lesz a dolga, hogy hat csésze kávéval és ugyanannyi pohár vízzel rohanjon végig a kávéházon anélkül, hogy akár a kávéból, akár a vízből egyetlen csöpp is kicsorduljon. — Ezeken túl azonban teljes komolysággal konstatálni kell, hogy az iskola valóban az életre neveli növendékeit és pedig a legszebb eredménnyel. A fehérkötős fiuk valósággal tündököltek a felszolgálás tanában és oly pazaran terített asztalokat rögtönöztek, hogy magának az idült gyomorbajnak is pokoli étvágya támadhat ennek láttán. Hasonlóképpen kiváló az eredmény az illemtanban és a modern nyelvek tudásában is. .Azt talán mondani sem kell, hogy a számvetésre is igen nagy súlyt vetnek az iskolában és néhány fiú valósággal zsonglőrévé fejlődött az összeadásnak. Természetesen ezek a főpinezér-jelöltek. A számvetésnek arról a gyakorlati alkalmazásáról, hogy a hátsó bőrtáskából miképpen kell egyetlen kézmozdulattal három korona hetvenkilencz fillért visszaadni, — nem vizsgáztak a fiuk. * Itt említjük meg, hogy a Glück Frigyes-féle 400 K. utazási dijat a szokásos kijelölés^és az ipartársulat hozzájárulása mellett B a r á t h Lajos III. oszt. tanuló nyerte el, Baár József úr üzletéből (Pilseni nagysörcsarnok). Francois Lajos pezsgőgyáros 100 koronás adományát Printz Lajos, P a 11 a i Miksa szállodatulajdonos adományát pedig Ménes éli Lajos nyertek el. Fürdőélet 1000 évvel ezelőtt. Hogy milyenek voltak a viszonyok 1000 évvel egy hires fürdőhelyen, arról egy német folyóirat, a »Nord und Süd« Einhard iratainak nyomán a következő érdekes részleteket közli: »Einhard, aki szenvedélyes és rajongó szerelemmel csüggött Nagy Károlynak Imma nevű leányán, legbizalmasabb barátja és építési minisztere Nagy Károlynak, fiának és utódjának pedig legönzetlenebb tanácsadója és korának egyik legnevezetesebb és legnemesebb alakja volt. Államférfim böícsesége és nagy müérzéke gyermekes vallásossággal és meleg, résztvevő szívvel párosult. A Jámbor Lajos által ajándékba kapott Michelstadtban, Odenwaldeban 827-ben egyszerű, de művészileg díszített kis templomot építtetett és betegek ápolására rendezte be. Mi- chelstadt azonban, amely az erdős hegységben feküdt, nem bizonyult alkalmasnak a gyógyintézet felállítására. Einhard tehát áttette működése helyét a Majna partjára, Ober-Mulinheimba, amelyik a könnyebben hozzáférhető sikföldön feküdt és a betegek a Rajna és Majna folyókon könnyebben juthattak oda. Az Ober-Mulinheimi fürdőélet prospektusai ugyanazokat a tételeket foglalták magukban, mint a mai modern fürdők és gyógyintézetek prospektusai, úgymint: a közlekedési eszközöket, a gyógyítható betegségeket, gyógymódokat, elszállásolást, ellátást, gyógydi- jat és szórakozásokat. Természetes, hogy akkor a betegek még nem utazhattak kényelmesen. Az országutak el voltak hanyagolva; tartós esőzések feláztatták a talajt és helyenként pocsolyákat teremtettek. Voltak ugyan már két- és négykerekű kocsik is, de azokat többnyire csak podgyász- szállitásra használtak, az utasok pedig hátaslovon, szamáron és öszvéren tették meg az utat. A szegényebb sorsuak, irgalmas nénék által támogatva, leginkább gyalogosan mentek és csak nagyon rossz utakon élvezhették a hordágy jótéteményét. A nagy nehézségek, akadályok és kényelmetlenségek ellenére is temérdek beteg akadt, aki az egyik bucsuhelyről a másikra vonszolta magát abban a reményben, hogy végre valahol mégis csak gyógyulást talál. fi szakácsok hadjárata Marcell Prévost ellen. Marcel Prévost, a franczia akadémia halhatatlanja, a nők költője, most súlyos órákat él át. Nemrégiben elidegenítette magától számos tisztelőnőjét, amikor a felolvasó-asztalnál a női szépség ápolására, a csodakenőcsök és hízelgő bókok helyett a tornázást és hideg zuhanyokat ajánlotta; most pedig a franczia szakácsok lázadtak fel ellene, akik a franczia főzőmüvészet nemes hagyományainak őrzőjéül érzik magukat és hadat üzentek neki a konyhakés hegyéig, mert a hírneves költő a legutóbb Párisban megjelent »Franczia konyha aranykönyv é«-hez kárhoztató előszót irt, amelyben a franczia f ő- zőmüvészet hanyatlását siratja és a lí Mm Üílc fii; IMMítJI ELNÖK: WINDISCH-GRáETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
