Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-10-05 / 19. szám
1912. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 NAGY IGNACZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest; VII., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelszerelési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészülékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók, erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Saját palaczkkupak gyár Nagy és Watzke----- Pinggau. = Bö lcsebb, ha komolyan vagy, Mert nem lehet olyan nagy, Oly szennyes az ár, Hogy azt ki ne szorítsa, Virággal ne borítsa Egv kurta nvár. Z. Á. Balog állatok. Mig az emberek túlnyomó része a jobb kezét használja munkára, ezzel szemben egyes természettudósok azt állítják, hogy az állatoknál épen megfordítva van a dolog. A papagájoknál például megfigyelték, hogy ha az ember adni akar nekik valamit, akkor mindig a balkarmukkal nyúlnak utánna. Az oroszlán is meg a tigris is, — állítólag — mindig ballábával csap le az áldozatára. Régebben Livingstone tett ezen a téren megfigyeléseket, újabban pedig St. Jordan természettudós foglalkozott behatóbban e kérdéssel. St. Jordan is a papagájoknál kezdte és ő is azt tapasztalta, hogy még akkor is a balkarmukkal nyúlnak az eledel után, ha azt a jobb oldalról kínálva nyújt ák nekik. Tudvalevőleg az emberek jobb-kezességét azzal a föltevéssel magyarázzák, hogy egy erősebb, intenzív vérhullám jobban táplálja a test jobboldalán elhelyezett véredényeket, mint a baloldalon levőket; az állatoknál épen ezért a jobboldali végtagokra támaszkodik tulnyomólag a test s ezért sokkal nagyobb könnyebbségükre esik a ballábukat használni föl fogásra, védekezésre» stbire. R pecsenye-termométer. A berlini szállodások és szakácsok egyesületében legutóbb érdekes találmányt mutatott be egy franczia mechanikus: a pecsenye-termométert. A találmánynak különösen a tapasztalatlan gazdaasszonyok fognak nagyon megörülni, mert csalhatatlanul megmutatja, hogy meddig szabad sütni vagy főzni a húst, hogy ízletes és zamatos legyen. Az ember nem is gondolná, milyen nehéz probléma ez a kezdő menyecske számára. A szakácskönyvben szépen pontosan fölsorolva megtalálja, hogyan kell az ételt elkészíteni, mennyit és mit kell hozzáadnia, aztán azzal az utasítással, hogy az egészet addig kell sütni vagy főzni, amig porhanyós, magára hagyják. Tanácstalanul nyitogatja aztán a menyecske a sütő ajtaját, vagy a fazék fedelét, akárhogy szurkálja is a villával a pecsenyét, még sem tudja, hogy elérkezett-e már az a momentum, a mikor a továbbsütés vagy főzés csak kárára lehet az izes falatnak. Az a kis villaszerű eszköz meg fogja váltani a gazdasz- szonyok aggodalmát. Csak a főzésre vagy sütésre elkészített húsba kell erősíteni s az asztalra soha többé nem kerül kemény, vagy ikiázott-kiszáradt hús. Ezzel aztán elejét veszik az asszonyok sok kellemet en házi csetepaténak is. Mert bizony mi tűrés-tagadás, a ház ura sokkal könnyebben kezelhető, ha a menyecske Ízletes falattal kedveskedik neki. Egy franczia szellemes asszony mondta : A férfi -szivéhez a gyomrán át lehet a legkönnyebben és legbiztosabban férkőzni. A pecsenye-termométer nagyon egyszerű. Oly formája van mint a villának. Beleszurják a húsba, aztán lefödik. Abban a mértékben, amelyben a hús puhul, a villa hegye mélyebbre és mélyebbre sülyed. A villa nyelén lévő porczellántáblácska mutatja aztán azt a bizonyos határt, amelyen túl a termométernek sülyedni nem szabad. Az eszköz automatikusan működik és a mi a fő, csalhatatlan. Nagyon olcsó és minden fazékra vagy sütőre alkalmazható. R szomjas franczia képviselők. Egy pohár viz — Sribe-nek ez a hires vig- játékcime hátha valóságos szimbólum. Képzeljük el a sivatag vándorát, amint a forró homokban gyalogol és megpillantja a láthatáron a méhében forrást rejtő zöld oázist. Ilyen hatást tesz ránk az a képviselő is, aki a vita hevében kipirosodva, a sok beszédtől kiszáradt ajkához emeli a poharat, hogy azután frissült erővel folytathassa a lázas vitát. A franczia kamara szónokainak poharában azonban nincs , mindig viz, hanem a szépen metszett kupától igen gyakran sokkal nemesebb nedűt szürcsölnek. A minap például Clémenceau lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja nagy beszédét. Clémenceau marsalát iszik, de nem tisztán, hanem vízzel keverve. A vegyülés azonban nem külsőleg, hanem belsőleg történik. Clémenceau ugyanis nem szereti a vízzel kevert bort, de ha mindig tiszta bort inna, ahányszor beszéd közben megszomjazik, a szomjuságoltásnak igen veszedelmes következményei lehetnének. A kérdést tehát úgy oldja meg, hogy egy pohár marsalát és egy pohár friss hideg vizet állít a szónoki emelvényre. A franczia kamarában különben már rendezve van a pohár viz kérdése. A jobb oldalon, a monarkisták padjai mögött magas emelvény van, a melyen egymás mellé sorakoznak a legkülönfélébb alakú és tartalmú palaczkok. Az emelvény egyik sarkán gyorsfőző van elrejtve, amely arra szolgál, hogy alkalomadtán a kamarai tagok meleg italt is kaphassanak. Ennek a kis bar-nak egy pinczér a vezetője, aki szorgalmasan és lelki- ismeretesen szolgálja ki a franczia respublika atyáit. A kiszolgálás pedig rendelés nélkül a következő módon történik: Amint az egyik képviselő a szónoki emelvényre lép és elkezd beszélni, a fürge pinczér azonnal egy ivet kap fel, amelyen pontosan fel van jegyezve, melyik képviselőnek melyik a kedves itala. Néhány pillanat alatt kész az ital és fenn is van a szónoki emelvényen. A köztársaság ingyen látja el itallal a kamarai képviselőket, akik az állam számlájára fogyasztják a drágánát-drágább italokat. A kiszolgáló pinczér a kamara néhány tagjáról már a lista megtekintése nélkül is tudja, hogy mit iszik, Poincaré kedvelt itala a limonádé, Steeg pedig beszéd közben kizáróan kávét iszik cukor nélkül. Hónapokig tartó tanulmányozás eredménye annak megállapítása, hogy például a Koka-üveg Barthon, Mideroy és Pugliesi-Conti részére van fenntartva; Cochery gyomra csak a ca- lestini Vichy-vizet, Clementelé pedig csak a saint-yarrei Vichy-viz.t veszi be. Tudnia kell a pinczérnek azt is, hogy' Lafferre ur Fléraultból való bordóit iszik, Bouge ur pedig, aki Marseilles-ből való, marzalai bort. A pinczér listáján pontosan föl van jegyezve, hogy Camuret képviselő, aki vörös boráról hires, kizáróan csak fehér bort iszik, Charles Benvist az anjou borokat szereti, Millerand pedig a konyak kultiválója. A sörnek csak egy barátja van: Beber Adrien; a tejet is csak egy ember szereti: Breton, aki pedig a franczia kamara egyik legvér- mesebb alakja. Azt beszélik róla, hogy csak a kamarában iszik tejet itt is csak azért, hogy indulatát csillapítsa. A kávéért többen is rajonganak, igy: Del- cassé, Charles Dumont, Reinach, Jules Roche stb., de az egyik nagyon édesen issza, a másik pedig czukor nélkül. Berry már a kevésbbé józanok közé tartozik, mert állandóan grogot iszik, még pedig nagyon sok rummal. Hol marad hát a pohár viz? Erre a kérdésre is válaszol a francia kamara ital ta- tisztikusa. A képviselők között hárman isznak vizet: Etienne, Lefévre és Dechanei. Ők a vizivó triumvirek. Korcsmák országa. Az italméréseknek szombat este hat órától hétfőn reggel hat óráig való, 36 órás zárvatartása nem uj kívánság Magyarországon. A legkülönbözőbb társadalmi rétegek és faktorok: városi és megyei törvényhatóságok, tudományos, ipari, kereskedelmi és munkásszervezetek memoranduméi sorakoznak az egyre sürgetőbb fontoeságu kiránság érdekében. A minisztériumok poros irattáraiba vándorló memorandumhalmaznak egyetlen eredménye egy be nem váltott belügyminiszteri ígéret lett, mely is a korcsmáknak és pálinkaméréseknek vasárnap délelőtt tiz órától leendő bezárását helyezte kilátásba. Természetes dolog, hogy az Ígéretből semmi sem lett. A széttagolton működő társadalmi erők egyesítése és ilyetén módon való fokozása érdekében a Good — Templar-rend a múlt esztendő folyamán enquete-ot hivott össze, melynek kebeléből COGNAC CZUBA-DUROZIER & CIE FRANCZIA COGNAC-GVÁR PR0M0NT0R. ■■■ Alapittatott 1884. »■
