Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-04-20 / 8. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. április 20. NAGY IGNÁCZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest, Vll., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökésziilékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és Watzkeí szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. ■ Pinggau. = A Szandrik magyar ezüst és fémárugyár részvénytársaság kiállítása ismét nagy és méltó feltűnést keltett és örömmel tapasztaljuk, hogy e czég gyártmányai alpakka, alpakka-ezüst és kinaezüst-áruk, valamint tiszta nikkel-főzőedényekben a magyar fémáruipar gyors fejlődését igazolják. Kitűnő gyártmányai úgy bel- mint külföldön a legélénkebb keresletnek örvendenek, minek folytán a vállalat kénytelen volt üzemét tetemesen kibővíteni. Hazánknak ezen szakmában egyedül álló eme vállalata gyártmányainak szolid kivitele és tetszetős formája folytán a külföldi konkur- rencziával szemben is az első helyre küzdötte fel magát. Különösen nagy keresletnek örvendenek evőeszköz és díszműáru gyártmányai, valamint kávéház és szállodai berendezései és tiszta nikkel főzőedényei. A polgármester élénken érdeklődött és elismerőleg nyilatkozott a társaság kiállítása iránt. Segélykiosztás. Malosik Antal ipartársulati tiszteletbeli alelnök 10.000 koronás alapítványának kamatait azaz 480 koronát folyó évi február 23-án, mint a nemeslelkü alapitó születése napjának évfordulóján osztotta ki az ipartársulat 12 elszegényedett vendéglős családnak, mely alkalomból egyúttal szeretettel üdvözölte a népszerű alapitót és híven tolmácsolta neki a segélyben részesültek forró háláját. — Az első magyar részvény serfőződe által a vendéglősök menedékházára szánt 20.000 korona adomány kamatainak felét azaz 463 koronát, az adományozó rendelkezéséhez képest, a vendéglősök országos nyugdij- egyesületének adott át az ipartársulat, 463 koronát pedig 39 tönkrement vendéglős családnak osztott ki segély gyanánt. — A Dreher-féle alapítvány 809 korona 10 fillér kamatait a húsvéti ünnepek előtt osztotta ki az ipartársulat 35 tönkre ment vendéglős családnak. Magyar tudós kitüntetése. A franczia tudományos akadémia most hirdette ki az idei nemzetközi pályázatok eredményét. A nyertesek között magyar szakember is van. A Thore-dijat ugyanis az akadémia dr. Istvánffi Gyula egyetemi tanárnak s a m. kir. szőlészeti állomás és ampelológiai intézet igazgatójának Ítélte oda a „szőlő nemes, vagy szürke rothadásáról“ Írott s a földmivelésügyi miniszter által franczia nyelven is kiadott nagyobb tanulmányért. Istvánffi a Thore-dijat most már másodszor nyerte meg, mert 1903-ban a szőlő fakórothadásáról megjelent kutatását jutalmazta a franczia akadémia e díjjal. Hegyaljai borok törzskönyve. A „Sárospataki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet“ indíttatva érzi magát borkészletét szaporítani. A szövetkezet igazgatósága ennélfogva elhatározta, hogy a hegyaljai j bortermelők borkészleteit törzskönyvbe i foglalja s szükségleteit ez alapon fedezi, i így az összes hegyaljai borok törzskönyve révén a szükségletek mindenkor gyorsan és biztos helyről fedezhetők, valamint a nagyobb vásárlóknak biztos és állandó eladók lesznek megjelölhetők. A szövetkezet egyúttal borokat bizományba is vesz s azokat teljes felelősség mellett 10 százalék közvetítési díjért forgalomba bacsátja úgy, hogy az eladási áron felül a vevőknek 10 százalékkal magasabb áron adja a bort. Az Artézi-szálló. Az artézi fürdő építésére felügyelő bizottság mai ülésén a „gyógyszálló“ költségére 2,600.000 koronát szavazott meg, vagyis közel egy millió koronával többet, mint amennyit eddig valamennyi fórum, köztük a közgyűlés, erre a czélra megállapított. A most megállapított összegből 600.000 korona a szálló berendezésére és egy összekötő folyosóra fog esni. Az ügyosztály javaslatához Márkás József szólott hozzá, aki helytelenitte ;■ főváros építkezéseinél újabban elharapózott tulkiadásokat, melyek sok meglepetést fognak még okozni. Indítványozta, hogy e költségtúllépéseket vegyék egyszer már alapos revízió alá Az Artézi gyógyszállóra nézve ezt az ellenőrző-bizottságot meg is alakították a következőkből : Alpár Ignácz, Freund Vilmos, Neuschloss Kornél dr., Quittner Zsigmond, Wellisch Alfréd, Glück Frigyes. Tagjai lesznek még : Márkus Jenő dr, és Krátky János tanácsosok. Magyare- vits Mladen dr. tiszti főorvos, Borsányi Béla dr., a Sárosfürdő igazgatója és a müvezetőség. A tervek és a költségvetés megbirálásához legközelebb hozzákezd a kiküldött bizottság. Parafadugók kezelése. Ha finom borokat hosszabb időre dugaszolunk, nem szabad fösvénykednünk, hanem uj dugaszokat vegyük, amelyeket forró vízben szokásosan kifőzünk. Ha valamely dugót, fogyasztás alá kerülő, palaczkra fejtett boroknál ismételten használni akarunk, ne mulasz- szuk el azt akkor mindjárt forró vízben kifőzni, amidőn a palaczkból kivettük és légmentesen lezárt helyen tartani a használatig, mert különben megesik, hogy azon a levegőn eczetgomba képződik, kivált akkor, ha csak egy-két nap múlva főztük ki. Olyan parafadugókat, melyeknek gyauus eczetes vagy dobos szaguk van, semmi áron nem szabad ilyen alakjukban felhasználnunk, hanem ha már épen károsodni nem akarunk, akkor húsz rész vízre egy rész kénsavat öntünk s abba dobjuk bele a megromlott dugasznemüt és az egészet jól összekeverjük, majd 24 órán át állani hagyjuk, azután egy vízben leforrázzuk, kettőben, háromban alaposan leöblítjük a dugókat és pedig mindaddig, mig az öblítésre használt viz a lakmusz- papirost többé meg nem festi. Ekkor a dugókat gyorsan és erősen ki kell szárítanunk és csak a használatbavétel alkalmával forrázuk le őket újból. Az igy kezelt dugók frisseségüket teljesen visszanyerik, valamint puhaságukat és szép fehér színezetüket is. Költözködő borhamisítók. Azt a közmondást, hogy „a művész hazája széles e világ“, ma már úgyis lehetne travesztálni, hogy „a borhamisító hazája az egész nagy világ “ Ha ugyanis egy-egy országban szigorúbb törvényt hoznak a borhamisítás ellen, akkor a borhamisítók kapják magukat és áttelepednek olyan államba, ahol még szabadabb in mérgezhetik meg koty- valekkal az emberiséget. így Franczia- országban annyira elszaporodtak a borhamisítók, hogy ott már 1909-ben szigorú, börtönbüntetéssel járó törvényt hotak a borhamisítás meggátlására. Mit tettek akkor a francia borhamisítók ? Kivándoroltak Francziaország algíri gyarmataiba, hol még szabad volt nekik a vásár. Most azután a franczia borhamisítási törvényt kiterjesztették Algírra is. Mit cselekszenek ezután ezek a műbőrgyártó gentleme-ok ? Azt írják, hogy útban vannak — Magyar- ország felé. Itt még nagyon enyhén büntetik a borhamisítókat, sőt a legtönb esetben futni hagyják őket. Császárfürdö Budapesten. Nyári és téli gyógyhely az Irgalmasrend kezelése alatt. Kénes hévvizű gyógyforrásai páratlanok. Ezek a források bőségesen táplálják vizükkel az intézet valamennyi fürdőjét úgymint a gőzfürdőt és népgőzfürdőt, az egyes- és közös külön női- és férfi-iszapfürdőket (iszapborogatások), márványkád-, porcellán• és kö- fürdöket, valamint török- és horganvkád-fürdőket továbbá a hőlég-, szénsavas- és villamosfürdőket. Ezekből a dús gyógyforrásokból kapja vizét a continensen egyedül álló női- és a férfi-uszoda is A Császárfürdő kiváló gyógyító ereje nemcsak csúszós bántalmak és idegbajok ellen, hanem sok más betegségnél is általánosan elismert. Ivókúrája kitűnő gyógyhatású hurutus légzőszerveknél és altesti bántalmaknál. Lakószobái kényelmesek; berendezésük a különböző igényekhez van szabva. Jutányos árak. Minden tekintetben szoliditás. Gyógy és zenedij nincsen. Prospektust ingyen és nérmentve küld az Igazgatóság. N Y 1 LT-TÉR. COGNAC CUBA-DUROZIER & 0 FRANCZIA COGNACGYÁR PR0M0NT0R. JLAPITTATOTT 1884-
