Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-10-20 / 20. szám
XXVIII-ik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1912. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal ? VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. fi városok olcsóbb élelmezése és a vendéglős ipar. Becsben és néhány osztrák nagyipari városban hangzott fel először a vészkiáltás, hogy bekövetkezett a hus- inség, melyen segíteni kell az argen- tiniai fagyasztott hús behozatalával s a járványos betegséggel telt szerb marha csordáknak a magyar határon való szabad bebocsájtásával. Nagy mozgalom támadt erre, melynek folyamán megállapítható lett, hogy Magyarországon még nincs ugyan husinség, de a husnemüek aránytalanul drágák, valaminthogy a közelmúlt esztendőben szerfölött megdrágultak az összes élelmiszerek az egész vonalon, aminek lesújtó hatása leginkább a legnagyobb fogyasztó, vendéglős és korcsmáros ipar körében volt érezhető. Ezt az élelmiszerdrágaságot annál inkább érezzük, mert nálunk Budapesten kívül még a jelentősebb vidéki központokban is nagy arányban fejlődött a városi élet, vagyis ezek lakosságának ma már csak nagyon kis része foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, élelmi- czikkek előállításával a többi pedig a köréből élő fogyasztó. A kisebb városok, majdnem teljesen a nagy városok módjára élnek s ezek lakosságának élelmezéséről és a közel vidék, vagy a távolabbi városok élelmiszer kereskedői gondoskodnak. Nyilván való dolog tehát, hogy a városi élelmiszer drágaság enyhítésére és a táplálkozás javítására immár hatósági intézkedésre nagyon sürgősen van szükség. Magyarországon a városi piaczokon az élelmiszerek drágulása már 1902 óta van folyamatban, de annak okait városi hatóságaink nem igen kutatták. Pedig ez a lakosság megélhetése ér- « dekében kötelességük lett volna. Itt a piaczi rendészet csak arra szorítkozott, hogy nehány, vízzel tejet hamisító kofát fülön csípjenek, de arra nem, hogy élelmiszer statisztikát is készítsenek. Vagyis megállapítsák azt, hogy mely városnak minő élelmiszerre van leginkább szüksége s mely helyről, vidékről s minő módon szerezhető be az legolcsóbban. Erre nézve soha nem történt adatgyűjtés, de minden adatgyűjtés nélkül is tudjuk, hogy a városok élelmezéséhez igen nagy szerepet játszik a száraz és zöld főzelék, a tej, vaj, tojás, zsir, szalonna, baromfi, liszt és friss gyümölcs. Ha ezek a háztartásból hiányoznak, még nagyobb kellemetlenség — mint az különösen a vendéglők háztartásában érezhető — mint a különleges hus- drágaság. Hogy a városok általános élelmiszer drágaságán segítsünk, több körülményre kellene tekintettel lennünk. Nevezetesen, hogy azon városok lakossága, mely távolabbi vidékekről, vasúton kapja élelmiszerét, úgy juthasson ahhoz, hogy annak husz-har- mincz százaléka már a szállítás közben meg ne romolják s igy az épségben maradt árut kétszeresen meg ne drágítsa. A vasúti vállalatoknak éppen ezért könnyen romló élelmiszer szállítására alkalmas hütőszerkezettel ellátott kocsikat kellene alkalmaznia, mint ez — sajnos — am. kir. államvasutaknál csak néhány városban történt meg eddigelé. A vidéki városok vásárain el kell különíteni a vágó marhákat az eladásra szánt tenyész marháktól, mert a mostani keveredés úgy az eladásnál, mint a vásárlásnál zavarokat okoz, ami szintén drágaságot idéz elő. * ) Minden vidéki város piaczán, hűtőkamrát és ezzel kapcsolatban egyszerű fedelt csarnokot kellene felállítani, ahova a falusi termelők az azonnal nem értékesíthető, könnyen romlandó, eladásra szánt termékeiket, mint a tejet, tojást, zöldséget, húst, baromfit, gyümölcsöt a lehető legkisebb költséggel elhelyezhessék, s a hol a fogyasztó közönség s ezek sorában a legnagyobb fogyasztó: a városi vendéglős és korcsmáros közvetlenül a termelőtől vásárolhat. Nem úgy kell ezeket a vidéki vásárcsarnokokat létesíteni, mint a budapestit létesítették, hogy megdrágítsák hanem úgy, hogy olcsóbbá tegyék az élelmiszerek árát. Az egyes városok hatósági igazgatásának arra is figyelemmel kellene lennie, hogy a közel vidék mezőgazda népénél odahasson, hogy az leginkább olyan terményeket neveljen, amelyre a város lakosságának leginkább szüksége van. Gyakorlati példával járt e tekintetben elől Lueger Károly, az egykori hírhedt bécsi polgármester, aki a Bécs környékbeli parasztságot rávette, hogy Bécs számára kizárólag a bécsi polgárság igényeinek megfelelőleg termeljenek. Minálunk másként megy a dolog. Éppen a nagyobb vidéki városokban laknak tömegesen ügynökök, akik összevásárolják az egész tájéknak tojás, vaj, baromfi, sertés és szarvas- marha termését s külfölre szállitván mind ezt, megnehezítik, megdrágítják a városi lakosságnak közélelmezését s szinte lehetetlenné teszik egyes városokban a vendéglők tartós existen- tiáját. Ezen a visszaélésen is csak hatósági beavatkozással lehet segíteni. A városok hatóságainak a jövőben ' általában nagyobb gondot kell fordiSchätz József Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22- Jos.SedlmayrBierbrauereizumFranziskaner-KellerA.-G. ■■■■■ r _ __ :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Budapest, Iliiig rpatei'-u« 41/» Ajánlja Céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.