Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-08-05 / 15. szám
XXVIII-ik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1912. augusztus 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Epész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ | Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. fi pálinka fogyasztás. A legutóbbi költségvetés, még pedig a pénzügyministerium költség- vetésének országgyűlési tárgyalása tette alkalmivá ismételten a pálinka kérdést. Ebből a költségvetésből megtudjuk, hogy apénzügyministerMagyar- országon a pálinkafogyasztási adóból több bevételt irányzott elő, mint amennyi remélhetőleg az egyenes adókból befolyik. Hát nincs az országban egyetlen a nép közegészségi és közerkölcsi érdekét ielkén viselő ember sem, aki ne kivánná, hogy a pálinka fogyasztás minél súlyosabban meg ne adóztassék. Ám van a dolognak egy másik oldala. A pénzügyi kormány ugyanis nem azon az utón számit a horribilis pálinka adóbevételre, hogy azt az adónemet emelné, hanem azon az utón, hogy nemcsak hogy nem vet gátat a pálinkaivás rettenetes szenvedelmeinek, hanem még annak terjedésére számit. És csakugyan, nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is egyre-másra adják ki a pénzügyi hatóságok a pálinkamérési engedélyeket. Minden valamirevaló város minden mellékutczája, minden második, harmadik házában pálinkamérés van, ammellett, hogy még a fűszer üzletekben, sőt még a patikában is mérnek pálinkát. A faluhelyeken is se szeri se száma a pálinkamérő kazárszatócsoknak. És most — mint már megírtuk — Magyarország felé tart a Galicziában hontalanná lett tizennyolczezer kazár- korcsmáros, aki itt bizonyára mind kap majd pálinkamérési engedélyt. Kap, mert az államkincstárnak érdeke ! az, hogy minél több pálinka fogyjon el ebben a szerencsétlen hazában. A mérsékletességi egyesületek jajszavától hangzik az ország, hogy nincs Európában állam, még Oroszországot sem véve ki, ahol annyi embert tenne aránylag tönkre a pálinkaivás, mint nálunk Magyarországon. A felvidék igen sok falujában már nem is akad katonának való ember, mert a pálinkaiszákos szülők ilyennek nem tudnak életet adni s a gyermek is már szopós korától el- csenevészedik a pálinka élvezetétől. Galic/iában, Romániában már észrevették az abban rejlő óriási veszedelmet s ott irtó hadjáratot indítottak a pálink.imérő kazárok ellen, csak minálunk dédelgetik őket. Sőt, még bor és sörmérési engedélyivel is felruházzák mindenféle szenynyel megfertőzött butikáikat. Ma ezek a pálinkamérések a tisztességes tiszta bort, sört és éíelne- müt kiszolgáló korcsmák és vendéglők rovására boldogulnak. Vendéglőseink — akik nem a pálinkamérésre fektetik a fősulyt — tönkremennek, mig a snapszbutikusok, ezek a mé- regkeverők, háziurak, bérpaloták tulajdonosai és virilis városatyák lesznek az ország fővárosában Budapesten. Ebből tudjuk megérteni a székesfőváros képviselő testületének azt a legutóbb hozott határozatát, s mellyel elvetette azt az indítványt hogy a leginkább a munkásrétegeket megrontó pálinkás boltok szombat estétől hétfő reggelig zárva tartassanak. Sőt az az érdemes képviselő testület olyan határozatot hozott, hogy üzletnyitási idő tekintetében a pálinkás butikok egyenrangúak a legtisz- teségesebb korcsmákkal és vendéglőkkel is. Nemcsak felháborodik, hanem elkeseredik az érző ember ha látja, hogy minő dédelgetett kedvenczei nálunk a népességünk millióit megrontó, anyagilag, erkölcsileg tönkretévő pálinkamérések. Hogy a bor, a sö- fogyasztási adóját leszállítsák s ezálr tál a népnek azt tegyék elvezeti italává a gyilkos pálinka helyett, arról tudni senki sem akar. Sem a kormány sem a törvényhozás, sem a törvény- hatóságok. A kórházak, tébolydák, temetők pedig mind jobban megtelnek a pálinkaiszáftosság áldozataival. De hát ki törődik itt ezzel? A fődolog, hogy minél több pálinkát igyék az istenadta nép s úgy minél több pálinkafogyasztási adó folyjon be az álllamkasszába. Ä budapesti hidíámok és a népforgaiom. Régi és boszantó közlekedési akadálya a magyar székesfőváros budai és pesti részén lakó közönségének a hidvám. Minden Budára való átkelés után tudvalevőleg1 személyenként négy fillért kell fizetni, a kocsin való átkelés súlyosabban van megadóztatva. Ezelőtt tudvalevőleg a Budáról Pestre való átkelésért is kellett négy fillér vámot fizetni, de a budai vámszedést Wekerle Sándor pénzügyminisztersége alatt beszüntették. Más nagy világvárosokat is szelnek át folyamok, folyók, de az ezek hidjain való átkelés megvámolása azokban ismeretlen fogalom. A párisiak bizonyosan fellázadnának, ha tőlük is hidvámokat követelnének. Csak nálunk van meg az a kellemetlen, boszantó, a szegény emberre terhes és a személyes szabadságot is korlátozó intézmény. Gátolja ez a budai és pesti részek közötti természetes népforgalmat is, amely népforgalomra pedig szükség van úgy kereskedelmi, mint ipari, különösen vendéglős ipari életünk fellendítésére is. Budán még csak mostanában haltak el azok az öreg emberek, akik teljes életükben csak azért nem jöttek át Pestre, hogy ne kelljen nékik hid- vámot fizetniök. A budai és pesti részek közötti hidvám eltörlésének már rég sürgetett kérdését várpalotai Palotay Ödön, a Szent Lukácsfürdő r.-t. vezérigazgatója tette felszólalás tárgyává a budapesti kereskedelmi és iparkamara múlt év junius 8-ikán tartott teljes ülésén. Kifejtette a nagyközönségnek álSchätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára- Dreher Antal sörfőzdéi részvénytársaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jós. SedlmayrBierbrauerei zumFranziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.
