Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-08-05 / 15. szám

XXVIII-ik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1912. augusztus 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Epész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ | Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. fi pálinka fogyasztás. A legutóbbi költségvetés, még pe­dig a pénzügyministerium költség- vetésének országgyűlési tárgyalása tette alkalmivá ismételten a pálinka kérdést. Ebből a költségvetésből meg­tudjuk, hogy apénzügyministerMagyar- országon a pálinkafogyasztási adó­ból több bevételt irányzott elő, mint amennyi remélhetőleg az egyenes adókból befolyik. Hát nincs az ország­ban egyetlen a nép közegészségi és közerkölcsi érdekét ielkén viselő em­ber sem, aki ne kivánná, hogy a pálinka fogyasztás minél súlyosabban meg ne adóztassék. Ám van a do­lognak egy másik oldala. A pénzügyi kormány ugyanis nem azon az utón számit a horribilis pálinka adóbevé­telre, hogy azt az adónemet emelné, hanem azon az utón, hogy nemcsak hogy nem vet gátat a pálinkaivás rettenetes szenvedelmeinek, hanem még annak terjedésére számit. És csakugyan, nemcsak Budapesten, ha­nem a vidéken is egyre-másra adják ki a pénzügyi hatóságok a pálinka­mérési engedélyeket. Minden valamire­való város minden mellékutczája, minden második, harmadik házában pálinkamérés van, ammellett, hogy még a fűszer üzletekben, sőt még a patikában is mérnek pálinkát. A falu­helyeken is se szeri se száma a pálinkamérő kazárszatócsoknak. És most — mint már megírtuk — Magyarország felé tart a Galicziában hontalanná lett tizennyolczezer kazár- korcsmáros, aki itt bizonyára mind kap majd pálinkamérési engedélyt. Kap, mert az államkincstárnak érdeke ! az, hogy minél több pálinka fogyjon el ebben a szerencsétlen hazában. A mérsékletességi egyesületek jaj­szavától hangzik az ország, hogy nincs Európában állam, még Orosz­országot sem véve ki, ahol annyi embert tenne aránylag tönkre a pálinkaivás, mint nálunk Magyarorszá­gon. A felvidék igen sok falujában már nem is akad katonának való em­ber, mert a pálinkaiszákos szülők ilyennek nem tudnak életet adni s a gyermek is már szopós korától el- csenevészedik a pálinka élvezetétől. Galic/iában, Romániában már észre­vették az abban rejlő óriási vesze­delmet s ott irtó hadjáratot indítottak a pálink.imérő kazárok ellen, csak minálunk dédelgetik őket. Sőt, még bor és sörmérési engedélyivel is fel­ruházzák mindenféle szenynyel meg­fertőzött butikáikat. Ma ezek a pálinkamérések a tisz­tességes tiszta bort, sört és éíelne- müt kiszolgáló korcsmák és vendég­lők rovására boldogulnak. Vendéglő­seink — akik nem a pálinkamérésre fektetik a fősulyt — tönkremennek, mig a snapszbutikusok, ezek a mé- regkeverők, háziurak, bérpaloták tulajdonosai és virilis városatyák lesznek az ország fővárosában Buda­pesten. Ebből tudjuk megérteni a székesfőváros képviselő testületének azt a legutóbb hozott határozatát, s mellyel elvetette azt az indítványt hogy a leginkább a munkásrétegeket megrontó pálinkás boltok szombat estétől hétfő reggelig zárva tartassa­nak. Sőt az az érdemes képviselő testület olyan határozatot hozott, hogy üzletnyitási idő tekintetében a pálin­kás butikok egyenrangúak a legtisz- teségesebb korcsmákkal és vendég­lőkkel is. Nemcsak felháborodik, hanem elke­seredik az érző ember ha látja, hogy minő dédelgetett kedvenczei nálunk a népességünk millióit megrontó, anyagilag, erkölcsileg tönkretévő pálinkamérések. Hogy a bor, a sö- fogyasztási adóját leszállítsák s ezálr tál a népnek azt tegyék elvezeti ita­lává a gyilkos pálinka helyett, arról tudni senki sem akar. Sem a kormány sem a törvényhozás, sem a törvény- hatóságok. A kórházak, tébolydák, temetők pedig mind jobban megtel­nek a pálinkaiszáftosság áldozataival. De hát ki törődik itt ezzel? A fő­dolog, hogy minél több pálinkát igyék az istenadta nép s úgy minél több pálinkafogyasztási adó folyjon be az álllamkasszába. Ä budapesti hidíámok és a népforgaiom. Régi és boszantó közlekedési akadálya a magyar székesfőváros budai és pesti részén lakó közönségének a hidvám. Minden Bu­dára való átkelés után tudvalevőleg1 szemé­lyenként négy fillért kell fizetni, a kocsin való átkelés súlyosabban van megadóztat­va. Ezelőtt tudvalevőleg a Budáról Pestre való átkelésért is kellett négy fillér vámot fizetni, de a budai vámszedést Wekerle Sándor pénzügyminisztersége alatt beszün­tették. Más nagy világvárosokat is szelnek át folyamok, folyók, de az ezek hidjain való átkelés megvámolása azokban ismeretlen fo­galom. A párisiak bizonyosan fellázadnának, ha tőlük is hidvámokat követelnének. Csak nálunk van meg az a kellemetlen, boszantó, a szegény emberre terhes és a személyes szabadságot is korlátozó intézmény. Gá­tolja ez a budai és pesti részek közötti ter­mészetes népforgalmat is, amely népforga­lomra pedig szükség van úgy kereskedelmi, mint ipari, különösen vendéglős ipari éle­tünk fellendítésére is. Budán még csak mos­tanában haltak el azok az öreg emberek, akik teljes életükben csak azért nem jöt­tek át Pestre, hogy ne kelljen nékik hid- vámot fizetniök. A budai és pesti részek közötti hidvám eltörlésének már rég sürgetett kérdését vár­palotai Palotay Ödön, a Szent Lukács­fürdő r.-t. vezérigazgatója tette felszólalás tárgyává a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara múlt év junius 8-ikán tartott tel­jes ülésén. Kifejtette a nagyközönségnek ál­Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára- Dreher Antal sörfőzdéi részvénytársaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jós. SedlmayrBierbrauerei zumFranziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom