Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-07-05 / 13. szám
1912. Julius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BOR HEGYI BOR Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. Ismét a korcsmák és vendéglők vasárnapi munkaszünete. ■ Arad vármegyének egy határozata ismét aktuálissá teszi a vendéglők és korcsmák vasárnapi munkaszünetének kérdését. Több aradmegyei község ugyanis elhatározta, hogy vasárnap zárva tartja a korcsmákat. A megye már kimondotta két esztendővel ezelőtt területére a korcsmák vasárnapi bezárását, de a pénzügyminiszter megsemmisítette ezt a határozatot. A legutóbbi megyei közgyűlésen azt indítványozta a főjegyző, hogy minden község elöljárósága kérjen a községbeli korcsmárosoktól nyilatkozatot, hogy beleegyeznek a vasárnapi zárvatartásba és a megye terjessze a határozatot a kormányhoz azzal a megjegyzéssel, hogyha negyven nap alatt nem válaszol a felterjesztésre, akkor életbeléptetik a vasárnapi vendéglői, korcsmái munkaszünetet. A közgyűlés elfogadta a főjegyző előterjesztését, de mi azért alig hisszük, hogy a dologból valami legyen. Alig hisszük, mert az aradmegyei korcs- márosok önként alig mennek bele abba, hogy üzleteiket vasárnapra bezárják, mert hiszen ezzel elesnének heti legjövedelmezőbb napjuktól.. Másodszor a belügyminiszter egy felmerült hasonló eset alkalmából Jásznagy- kunszolnok vármegye határozatára már kimondotta, hogy a korcsmák és vendéglők vasárnapi kötelező lezárása csak országgyűlési törvénynyel rendelhető el. Azt elrendelhetik a törvényhatóságok, hogy reggel hány órakor nyithassanak és este hány órakor zá- rattassanak a korcsmák és vendéglők, sőt még azt is, hogy az isteni tisztelet alatt azok zárva is tartassanak — amint ezt a szövetkezeti korcsmák országszerte már meg is teszik, — de nagyobb joguk e tekintetben a törvényhatóságoknak nálunk nincs. Külömben — az egy Angliát kivéve — ahol sem vált. be a vendéglők, korcsmák vasárnapi kényszerbezárása, még Amerikában sem, ahol, ha egyes államokban ezt törvényesen el is rendelték, még hatványosabb módon lépett fel a házi iszákosság, még pedig leginkább a pálinka iszákosság. Ez lett az eredmény, még pedig közerkölcsi tekintetben nem a legörvendetesebb eredmény. Utóvégre munkás embernek — legyen az földmives vagy iparos — egyedül vasárnap van szórakozási ideje s nem volna helyes dolog, ha akkor bezárnák előtte egyedüli baráti összejöveteli helyét a tisztességes vendéglők, korcsmák ajtaját. Ez különben, városokban, különösen a főivárosban, ahol nagy az idegenforgalom, egyenesen ki van zárva. A korcsmák vasárnapi munkaszünete különben nagy anayagi csapás volna nemcsak a korcsmárosokra, vendéglősökre, hanem a szőlőbirtokos borkereskedőkre és sörgyárosokra és általuk az állami haszonvételekre is — épp azért nem hisszük, ohgy a mértékletességi egyesületek minden agitációja dacára is egyhamar kimondja a magyar országgyűlés a korcsmák és vendéglők vasárnapi kényszer munkaszünetét. lalmérések a gazdasági munkáshizak között, Az 1907. évi XLVI. t.-cz.. szerint a gazdasági munkásházak létesítésére kijelölt területeken italmérés nem gyakorolható. A pénzügyminiszter ehhez képest körrendeletben utasítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy a gazdasági munkásházak területére kért korlátlan vagy korlátolt italmérési engedélyeket tagadják meg. — Minthogy azonban a törvény csak az ital- rnérési engedélyek kiadását tiltja, nem forog fenn akadály arra nézve, hogy a gazdasági munkásházak területére kismér- tékbeni italárusitási engedélyek kiadhatók legyenek. Az ilyen engedélyek megadását is azonban magának tartja fenn a pénzügyminiszter. A szállodák, vendéglők és kávéházak nem minősíthetők az 1907. XIX. t.-cz. 3. §-ának 3. pontjában említett műhelyeknek és ezen az alapon nem esnek balesetbiztosítási kötelezettség alá. A balesetbiztosítási kötelezettség ezekre az üzemekre csak abban az esetben terjed ki, ha az idézett szakasz egyébb pontjaiban foglalt fölsorolás alá esnek. (Állami munkásbiztositási hivatal 1910. évi 9270. szám.) Eltörölt fogyasztási adók. Irta: Aranyossy András vadkereskedő. Az országgyűlés mindkét háza elfogadta már a vad- és baromfi fogyasztási adójának eltolásét. Hogy mit jelent a fogyasztási adók eltörlése a közélelmezésre vonatkozólag, azt e pillanatban mérlegelni csak azok tudják, akik ezzel a kérdéssel kereskedelmileg foglalkoznak. Az állam és a székesfőváros igen nagy szolgálatot tett a vad és baromfi fogyasztási adójának eltörlésével. Olyan irányú előnyök származnak ebből, különösen Budapest keres :edői életére és fogyasztó közönségére, hogy azt rövid időn belül mindenki tapasztalni fogja. A vadhús és baromfi ma már nem luxuscikk és mi sem természetesebb, hogy a vad és baromfi nagyobb tömegben fog ezentúl a piaczra kerülni, minek következménye a nagyobb kínálat és ennek folytán a cikkek olcsóbbodása lesz. Természetesnek kell tekintenünk azt a tényt, hogy az eddigi fogyasztási adók a vad és baromfira — mint ez az alábbi táblázatból kitűnik — olyan igazságtalanok voltak, hogy azok eltörlése jogos kívánsága volt az érdekelt köröknek. Állami és községi fogyasztási adó Budapesten: Árucikk megnevezése Állami Községi fogyasz- íogyasz- Összelő gység tási tási sen darabonként adó adó Ki K f K f Házi szárnyasok : a) pulyka, lúd b) kacsa (réce) kappan „ c) csirke, tyuk, galamb „ Vad: —.20 — .05-.25-.10 —.03- .13 —.06 —.02 —.18 a) szarvas, dámvad „ b) vaddisznó 17 kglr.-mal és azon felül „ c) vaddisznó 17 klgr.-mon alul, őz, zerge „ d) nyúl kivágott vagy feldarabolt vadnak a húsa 100 kg. „ Vadszárnyasok: a) fácán, süketfajd, fajdtyuk, túzok „ b) császármadár, hófajd, erdei szalonka „ c) vadlud, vadkacsa, szárcsa, fogoly, vadgalamb, mocsári és mezei szalonka „ d) fürj és fenyőmadár „ 6. 2.— 8.— 6.— 2.— 8.— 4.— —.30 1.— —.10 5.— —.40 10.72 2.68 13.40 —.60 —.20 —.80 —.40 —.10 — .50 —.20 —.02 —.06 —.01-.26 —.03 A fenti táblázatból láthatjuk, — nem is kell hozzá szakértőnek lenni, hogy ez a 30 év előtt megállapított fogyasztási adótörvény ugyancsak elavult volt. Eddig, sajnos, a vámvonalakon olyan nehézségek is támadtak a fogyasztási adó alá tartozó élelmiszerekkel, hogy a Budapest környékbeli baromfitenyésztéssel és kereskedéssel foglalkozók már eleve irtóztak e cikkeknek a fővárosba való felhozatalától. Órák hosszáig kellett vesztegelni a vámsorompóknál, mig az áru megolvastatott és az adózás megtörténhetett. Sokszor véletlenül történtek téves bemondások, ami aztán tömérdek időveszteséggel és tetemes birsággal járt. Ezek a korlátozások természetesen inkább az exportkereskedőknek kedveztek, mert olcsóbban vásárolhatták ott helyben a baromfit össze. Ugyanez áll a szekéren felhozott vadra is. Önként értetődik tehát, hogy a nagyobb mennyiségű felhozatal — a fogyasztási adók eltörlésével — csakis árcsökkenést eredményezhet. Igaz ugyan, hogy az uradalmak, akiktől a vadkereskedő a vadászatok ereeményeit átveszi, utalni fog arra, hogy most, miután a vadat adó nem terheli, jogosan követelhet magasabb árt, mégis bíznunk kell a noblesse oblige elvénél fogva, hogy az uradalmak és vadászok nem fogják maguk részére azt az előnyt biztositani, melyet a kormány elhatározása a közen- ség részére biztositani kívánt. — — EL.5Ő PILSEMI RÉ5ZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEM. T—HEE Magyarországi Ifj I Jí»*|w Afiflif* PC Tárca BUDAPEST, VI., J Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete >IJ- LUWy MUUII Co I diód Andrássy-ut. 50. i első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatott és képviseletet létesit.
