Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-06-20 / 12. szám
1912. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő BORHEGYI BOR Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) , , , ..... „ ^ ’ ’ \ j / Ajánlja a legjobb: franczia es magyar pezsgőket, cognacot es hkoroPinczék’ Budafokon és V. ke- két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. ink egy nagyon tekintélyes része'ma már jóformán ilyen Ausztriában pancsolt borokkal van elárasztva. Az ilyen túlságosan szeszezett, czukrozott bor tudvalevőleg ártalmas az egészségre nézve is, de ezenkívül más okból is óvakodni kell attól vendéglőseinknek és korcsmáro- sainknak. 'Ha ugyanis hivatalos borvizsgálatok alkalmával — amit most már fokozottabb szigorúsággal teljesítenek — rájönnek arra, hogy a vendéglős és korcsmáros mesterségesen czukrozott és szeszezett bort tart pinczéjében és árusít el, azt nem csak szigorúan megbüntetik, hanem ismétlés eseten még az italmérési engedélyt is megvonják tőle. Jó lesz tehát az osztrák borkereskedőktől — és általán a borkereskedőknél való bevásárlás alkalmánál vaksinak lenni. Utóvégre, ha az osztrák megpancsolja a mi borunkat, nem musz;áj nekünk azért megbir- ságolíatni magunkat, s nem kell, hogy attól a mi fejünk fájduljon meg, hanem, ha a bécsi sógor csinálta, hát igya is meg a maga szeszkotyvalékát! Pénzügyőrök és vendéglősök. Nagyon sok kellemetlenség származott már abból, hogy a vendéglősök és korcs- márosok nem akarták a pénzügyi közegeknek azt a jogát elismerni, hogy azok bor- menyiségüket a pinczében úgy mennyiségileg, mint minQségüleg megvizsgálhassak. Pedig erre nézve a pénzügyőrségnek a jogosultságot maga a törvény adja meg. Hogy erre nézve minden kételt eloszlassunk, ideiktatjuk a törvény szakaszos intézkedéseit. Az 1908. évi XLV1I. törvényczikk, az úgynevezett uj bortörvény a következő intézkedéseket tartalmazza: A 82. §-ban azt rendeli el, hogy a meghatározott ellenőrzési teendőket a jövedéki 'ellenőrzés lés felügyelet alatt álló feleknél az arra illetékes pénzügyi hatóságok és közegek kötelesek gyakorolni és kihágás elkövetésének gyanúja esetében kötelesek arról az elsőfokú hatóságot, kis és nagyközségekben ( a főszolgabírót, városokban a rendőrkapitányt, Budapest székesfővárosban a kerületi kapitányság vezetőjét haladéktalanul értesíteni. Az, idézett törvény 82. §-a azt mondja: E czélból kötelesek az elsőfokú hatóságok azon'pinczékben és más helyiségekben, amelyekben bor, törköly bor, gyümölcsbor, pezsgőbor, vagy habzóbor készítésére, raktározására, vagy forgalombahozatalára szolgálnak,, váratlan ellenőrzési szemléket tartani. Kétségtelen tehát, hogy a pénzügyi hatóság közegeinek is joguk van a vendéglők és korcsmák borpinczéiben és borhelyiségei' ben vizsgálatot tartani. A törvény végrehajtási rendeletének 82. §-a még közelebbről is meghatározza, hogy az (elsőfokú hatóság és a pénzügyi közegek feladata miből áll: »Kötelesek őrködni afölött, hogy területükön az XLV1I. te. rendelkezéseibe ütköző italokat ne készítsenek, se pedig forgalomba ne hozzanak, továbbá, hogy a törvény által tiltott \egyéb cselekményeket el ne kövessenek, illetőleg, hogy a törvény rendelkezéseit mindenki pontosan betartsa. Kötelesek továbbá oda hatni, hogy az elkövetett kihágások felfedeztessenek s elkövetőik megfelelő büntetésben részesüljenek.« Hozzánk intézett több kérdésre megfele- lőleg közöljük itt a törvény fönt idézett határozatait, \melyet leginkább a vendéglők és korcsmák pénzügyi közegek által való ellenőrzésére vvonatkoznak. Tisztességes vendéglős, Jcorcsmáros nem is tart az ilyetén vizsgálatoktól, sőt kívánatosnak tartja azokat. Sajnos ^azonban, hogy ez a vizsgálat leginkább azokat a pálinkaméréseket, söntésbol- tokat; kerüli el szándékosan, avagy véletlenül, melyek kontár konkurrencziát akarnak immár) faz ország minden jelentősebb városában a Tisztes vendéglős és korcsmáros iparnak. R főváros konyhakertjei. A nagyvárosok élelmezésének javításában igen jelentős tényező az, hogy a közvetetten környék részt vesz-e terményeivel a közszükséglet ellátásában. Sajnos, ennek ellenére Budapest élelmezése még mindig nélkülözi a közeli kertgazdaságok kínálatának árszabályozó hatását. A közélelmezés jobbá és olcsóbbá tétele érdekében i a főváros tudvalévőén nagyszabású akcziót indított. Ennek az akcziónak eredménye a községi kenyérgyár és kolbászgyár és a ló vágóhíd. Végül a községi élelmiszerátusitás kenyeret, különböző hús- és kolbászféléket, tojást, vajat és hüvelyes veteményeket hoz forgalomba. Zöldségféléket egyelőre nem, ami pedig a községi élelmiszerárusitásnak kétségtelenül hiánya. A zöldségfélék ára, úgy mint .minden más élelmicikké, az utóbbi 'években rohamosan emelkedett. Ez az állapot most arra indította Márkus Jenő dr. tanácsost a városgazdasági ügyosztály vezetőjét, hogy érdekes és nagyszabáasu előterjesztést dolgozzon íki egy községi konyhakerti gaz da ságlétesitése ügyében. A székesfővárosnak, mint az előterjesztés megállapítja, 9C09 katasztrális hold beépítetlen területű telke van, amely nagyobbrészt alkalmas ,a konyhakerti művelésre. A főváros ennek ellenére e téren semmint kezdeményező, sem mint irányitó eddig semmit sem tett. Az előterjesztés rámutat arra, hogy az 1910-iki statisztika \szerint Budapesten összesen hoztak J88.999 métermázsa zöldségfélét a vásárcsarnokba, a melyből 29.696 métermázsa esik a főzelékfélékre. Ebben az összegben azonban nem foglaltatik bent az a zöldség, amit kocsin, vagy amit a középponti vásárcsarnok elkerülésével hoztak be. A zöldség- és főzelékfélék drágaságának egyik lokális oka az, hogy a fővárosban megtelepedett bolgár kertészek bérelt földjeiket mindenáron megtartanái igyekeznek, sőt a bérösszeg felhajtásával egymást a bérletekből kiütni törekszenek. Természetes, hogy az ilyen tulmagas és a hozadék normális értékével arányban nem álló bérterhei a.után a fogyasztóközönségre hárítják át. A bérlet nélkül maradt kertészek pedig viszont a kispiaczi' árut nagyban és drágán veszik meg a termelőtől és mint viszonteláru- sitók beékelődve a termelők és fogyasztók közé, a piaczi árakat tetszésük szerint önkényesen Állapítják meg. Ily körülmények között az előterjesztés elérkezettnek látja az időt, hogy a város, mint a legnagyobb birtokos, végre ezen a téren is irányitó befolyást szerezzen, például úgy, hogy önmaga is létesítsen konyhakerti gazdasagot. Ami a községi konyhakerti gazdaság létesítését illeti, ezt különösen az teszi megokoltíá, hogy megfelelő mennyiségben és árban lehetne így friss és egészséges zöldséget a közönség rendelkezésére bocsátani és a viszonteláru- sitóikat a helyi piaczról lehetőleg kiszorítani. A fővárosi konyhakerti gazdaság berendezését illetően az ügyosztály számításokat is tett. Száz magyar holdas területen fölszerelésre és művelő eszközökre 40.000 koronát kellene befektetni. A gazdaság évi üzemi költségét az előterjesztés 100.000 koronában Állapítja meg. Végül 60.000 koronányi forgó tőkére lenne szükség. Az összes költségek tehát 200.000 koronát tennének ki. Ezzel a befektetéssel és a kiadással szemben a kerti gazdaság holdankint mintegy évi 1500 korona hasznot biztosítana. A várható tiszta haszon a legrosszabb esetben is 450 korona holdankint, vagyis 100 hold után 45.000 korona lenne. Az ügyosztály a tervezett konyhakerti gazdaságot a rákoskeresztúri dűlőben fekvő két telektömbön, továbbá a Kuttó-dülőben á határerdő' és az államvasutak sínpárja közt fekvő területen kívánja berendezni. Az ügyosztálynak ezzel az előterjesztésével legközelebb fog foglalkozni a pénzügyi bizottság és e hónap 26-án fog a főváros törvényhatóságának bizottsága elé kerülni. Társas reggelik. Junius 21-ikén: Riedl Ágoston cantin vendéglőjében IX. Sertésvágóhíd (a sertésvágóhíd megtekintésével egybekötve.) Junius 28-ikán: Gutidel Károly vendéglőjében VI. Városliget (állatkert). Julius 5-ikén: Doktor László vendéglőjében I. Alber t-uteza 3. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV, Türr István-utcza 7. Telefon 11—48..) ELSŐ PILSENI RÉ5ZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. Magyarországi iXj I nxjjxi AHnlf* PC TPPQQ BUDAPEST, VI., \ Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete HJ- »-UWJT nuuil OO l ai oa Andrássy-ut. 50. ■ eíso pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ □ Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakató: és képviseletet létesit.
