Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-06-05 / 11. szám
1912. junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BORHEGYI BOR Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. Antalt éltette költői szépségekben gazdag, lendületes beszéddel, melyet zajosan megéljeneztek. Ezután Bárczy István polgár- mester képviseletében dr. Vita Emil tanácsos éltette az ünnepeiteket. Gelléri Mór kir. tanácsos nagy hatást keltő beszédében a vendéglősök leghűségesebb munkatársait, a vendéglősnéket éltette. Weingruber Ig- nácz, a „Budapesti Kávésipartársulat“ elnöke lelkes hangú, nagy tetszéssel fogadott beszédben a vendéglős ipartársulat «saládi gyász miatt távollevő kiváló elnökét, Qliick Frigyest éltette, Jajczay János pedig nagy lendülettel a sajtó képviselőire üritette poharát. E hivatalos felköszöntők elhangzása után a pohárköszöntők valóságos áradata indult meg ősi magyar szokás szerint, mert közben kedves, meleg és benső családi hangulat vált uralkodóvá és ebben a milieuben mindenkinek volt valami mondani valója. Sok, igen sok beszéd hangzott el, de „zöld toaszt“ egy sem. Szeretettel, lendülettel beszélt mindenki, a beszédek köntöse ünnepi, tartalma igen gyakran mélyenjáró. Azért talán krónikáskötelességünknek eleget is teszünk, ha csak annyit Írunk meg, hogy gyors egymásutánban dr. Nagy Sándor a művészeket, tóvárosi Fischer Emil gyáros a jelenlevő gyárosokat, iparosokat és kereskedőket, Kó'váry Jenő az ünnepeiteket, Moiret Ödön Gundel Jánost, Bokros Károly a vendéglősipartársulat tagjait, Upor József Bokros Károlyt, Petanovits József előbb a vendéglősnéket, utóbb Szente Imrét. Gundel János előbb Gelléri Mórt, majd hűséges munkatársait, Poppel Miklós ipartársulati titkárt és F. Kiss Lajos szerkesztő, szövetségi titkárt, Francois Lajos a jelenlevő vendégeket, Goreczky Zsigmond az ünnepeiteket, Horváth Nándor az ő kedves vendéglőseit, Gundel Károly a jelenlevő gyári és kereskedelmi képviselőket, Petánovits József Kommer Ferenczet köszöntötték fel és hogy a lakoma csak a késői éjjeli órákban ért véget. Rnkét a sörkartelről. Az osztrák kartel-ankét ápr. 22-én és 23-án tartott üléseiben a sörkartel ügyével foglalkozott. A vita főanyagát a sörárak emelése képezte. A sör árát tudvalevőleg 1911 őszén két koronával fölemelték. A sörgyárak képviselői utaltak arra, hogy a sörárak húsz éven át nem változtak, pedig az előállítási költségek, a munkabérek, anyagok, szén, komló, árpa és hordók megdrágulása következtében rendkívüli mértékben emelkedtek. A két koronával való áremelés körülbelül megfelel az előállítási költségek növekedésének, úgy hogy a sörgyárak az áremelkedéssel tulajdonképpen semmit se nyertek. A sörgyárak kétkoronás áremelésére a vendéglősök tudvalevőleg azzal válaszoltak, hogy a sör kimérési árát hektoliterenként négy koronával, vagyis literenként négy fillérrel emelték. A vendéglősök képviselői ezt az eljárásukat az üzemi költségek emelkedésével indokolták. Több szakértő utalt arra, hogy a palacksör árát Alsóausztriában nem is 2. hanem 4 koronával emelték. Ebben a kérdésben egyrészről a sörgyárak és vendéglősök, másrészről pedig a palaczksörkereskedők állottak egymással szemben. Mig a sörgyárak és vendéglősök azokban a kérdésekben, melyek az ő kölcsönös viszonyukat érintik, nem értettek egyet, addig a palaczksörkereskedelemtekintetébenugyan- azon állásponton voltak. Mielőtt ugyanis a palaczksör árát Alsóausztriában 4 koronával felemelték, — a többi tartományokban csak 2 koronás emelés volt, — a palaczk- scrüzlet erősen emelkedett és az olcsó palaczksört az emberek különösen otthon itták. Azáltal, hogy a palaczksör és a kimért sör árát Alsóausztriában egyenlő mértékben emelték, a palaczksörkereskedőknek a vendéglősökre nézve való konkurrencziája csökkent. A palaczksörkereskedők képviselői utaltak arra, hogy ebben a kérdésben, ugylátszik, a sörgyárak és vendéglősök egyeténtően járnak el. Habár a palaczksör a fogyasztásnak csak 15%-át teszi, a sörgyárosok, — mondották a kereskedők, — védeni akarják legjobb vevőiket: a vendéglősöket a palaczksörkereskedők kon- kurrencziájától. Heves vita fejlődött ki a kartelnek a vevőkre vonatkozó egyezménye fölött. A vendéglősök képviselői azt állították, hogy az egyezmény következtében a vendéglősök teljesen ki vannak szolgáltatva a sörgyáraknak, minthogy a silányabb minőségű sört is a gyáraknak tetsző áron kénytelenek átvenni. A sörgyárak tagadták ezt, mire a vendéglősök erre vonatkozólag leveleket mutattak fel, melyek az ő igazukat bizonyították. Hosszabb vitára adott okot az úgynevezett sörvásárlási klauzula. A vendéglősök azt állították, hogy a kartelált sörgyárak egyes esetekben a vendéglősöket kölcsön felvételénél arra kötelezik, hogy a sört hosszú éveken át náluk vásárolják és hogy a kölcsön a kikötött időnél előbb ne legyen visszafizethető. A sörgyárak delegátusai erre azt válaszolták, hogy ezáltal éppen a vevők fogásait és a túlzott kölcsönnyújtást akarták megakadályozni. Különben a sörgyárosok kijelentik, hogy az ő érdekük az, hogy a vendéglősöktől pénzüket minél előbb megkapják, mert a vendéglősök az osztrák sörgyáraknak jelenleg mintegy 400 millióval tartoznak. Végül a sörgyárak képviselői kijelentették, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kartelregiszter állíttassák fel, feltéve, hogy a kartelmegállapodások jogerőseknek ismertetnek el. Másrészt azonban a kartel ellenzi ezen az áraknak hatóságilag való megállapítását, a kartel kényszerfeloszlatását, a kartel külön megadóztatását. A sörkartel nézete szerint a sört sokkal inkább drágította a túlzott adóemelés, mint az áremeles. Megjegyezzük még, hogy a munkások képviselői azt a feltűnő kijelentést tették, hogy a sörkartelegyezmény erősítette a söripart, úgy, hogy a munkások bére is lényegesen fel volt emelhető. R bormonopolium kísérlete. Bortermelő körökben kezdik úgy tekinteni a dolgot, hogy a kormány csakugyan komolyan kísérletezni akar az állami boregyedáruság behozatával. Hadügyi, tengerészeti újabb kiadásokra rengeteg pénz kell s ezt a már meglevő adókból, monopóliumokból fedezni nem lehet, szükség van tehát uj állami jövödelmi források kiegészítésére. Ezek közzé tartozik a boregyedáruság behozatala is. A kormány erre vonatkozó szándéka először csak mintegy a közönség elé vetetett egy komoly pénzügyi szaklap hasábjain, hogy ugyan a termelők, fogyasztók, a vendéglősök, korcsmárosok mit szólnának hozzá? Ha nem háborodnak fel és nem tiltakoznak minden erejükkel ellene, akkor nyélbe is ütik a dolgot, mert ami a bormonopolium kísérletezésére szükséges, azt az egy-két millió koronát még kiaknáztatják az állam pénztárából annál is inkábbb, mert hiszen a boregyedáruságból nem kevesebb, mint évi kiienczven millió korona tiszta hasznot számítottak ki. Hogy a bortermelőket az eszmének megnyerjék, már preparálni is kezdik őket. Az a baj volt és van ezidő szerint is, hogy boraikat nem tudják kellőkép értékesíteni ? Nos hát ez a baj megszűnik, mert az állam minden termett bort. megvásárol. Nem tetszik • a borfogyasztási adó? Hát ez sem lesz, mikor az állam maga lesz az egyedüli borvásárló, hát nem fogja csak önönmagát megadóztatni? Azonban, ha kiüt a bormonopolium, hát az állam éppen úgy fogja ráteni a kezét a szőlőtermelésre, amint most ráteszi a dohánytermelésre. Annak ád szőlőtermelési engedélyt, akinek akar s akkor fogja megvonni ezt az engedélyt amikor akarja, egyebekben pedig ő határozza meg azt is, hogy általában mennyi szőlőterületen mennyi bort lehet évenkint termelni az országban. A fogyasztók pedig minőség szerint azon az áron fogják kapni a bort, aminő árra azt a pénzügyminiszter meghatározza, úgy mint most a dohányt, szivart. A vendéglősök, korcsmárosok m. — EL5Ő PILSENI RÉ5ZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEM. Magyarországi iXj I ííw»w AHn|f‘ pc TárQH BUDAPEST, VI., 5 Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ IJ■ LUWj r\UUIi GO I diód Andrássy-ut. 50. i első pilseni részvénysört világhirü gyártmányt. ■ b Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatott és képviseletet létesít.
