Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-05-20 / 10. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. május 20. Szimon István Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. BUDAPEST, V. MAROKKOI-UTCZA 2. (FÜRDŐ-U. SAROK). — TELEFON 129—50. polgár, a vendéglős, a mi diszelnökünk ! Nem akarom megvilágítani azt a jelentő­séget, amellyel egyénisége a magyar ven­déglősiparra bir. Ezeket régen elvégeztük már akkor, amikor annak idején 25 éves elnöki jubileuma alkalmával az elismerés babérkoszorúját hálás szívvel nyújtottuk át neki, akkor, amikor* ünneplő formában is tudomásul vettük önzetlen munkájának nagyságát, az általa alkotott intézmények gyakorlati áldását a magyar vendéglős­iparra, önkénytelenül n.eghajoltatva előtte elismerésünk zászlóját. Ma már mind erre nincs szükség! Ma már mindezzel tisztában vagyunk, tudjuk, hogy mit kell a meg­becsülés jeleivel felékesiteni ! Ma már nem az ő személyével foglalkozunk, ma összegezzük, ma a végzett munkát nézzük, ma a munkásnak áldásos hatását mérle­geljük, és megbecsüljük azt a nagy ener­giát, amely erre szükséges volt! Ezt ön­tettük érczbe, ezt állítjuk fel ipartársula­tunkban és ez legyen példaképünk, ha csüggedünk, ez legyen szivünkben a hála­érzés, a munka megbecsülésének kioltha- tatlan képe ! (E szavaknál lehull a lepel Gundel János szobráról. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.) És miképen az érez a földnek erejét tolmácsolja, miképen az érez a maradandóságot jelképezi, úgy éljen bennünk a Te munkád iránti elismerés és a mi szeretetünk végtelensége legyen a Te jutalmad ! Éljen Gundel János ! (Éljen­zés és taps.) Azonban mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! A kitartó és fárad­hatatlan, az önzetlen ügybuzgalmu és her­vadhatatlan babért szerzett vezért ünne­pelve, nem feledkezhetünk meg annak egyik leghűségesebb munkatársáról, ipar­társulatunk derék tiszteletbeli alelnökéről, a mindenki által becsült és tisztelt barátról: MalOiik Antalról sem. (E szavaknál lehull a lepel Malosik Antal arczképéről. Lelkes éljenzés és taps.) Malosik Antalról, akinek nemcsak kedves szerénységét és minden jóra és szépre való hajlandóságát becsül­tük mindig nagyra, hanem mint a polgár­erények mintaképét is szerettünk és becsültünk. Az ő arczképének megfeste- tésével is mintaképet kívántunk állítani a következő nemzedék részére, hogy időtlen időkig az igazi igazságszeretetnek, a be­csületesen^ végzett munkának hirdetője legyen! Éljen Malosik Antal! (Éljenzés és taps.) A zajos tetszéssel fogadott nagyhatású beszéd után, amelyben az ipartársulat elnöke mesteri vonásokban rajzolta meg Gundel János harminezhét éven át lanka­datlan ügybuzgalommal kifejtett működését és ennek eredményeit, Kommer Ferencz az ipartársulat alelnöke a következő be­széddel üdvözölte Malosik Antalt, az ipar­társulat tiszteletbeli alelnökét: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Amikor az orgona megszólal és a lel­kek áhítatra egyesülnek, csodálatosan fi­nom érzések, sejtések kelnek, szállnak . . . A megfejtés egy ily prófétai pillanata volt az, amelyben a mai együttes ünnep­lés eszméje megfogant és ilyen pillanat a mostani, amelynek szuggesztiv zenéje, meghatott lüktetése, azt a szivek mélyén szunnyadozó érzést sugalmazzák, hogy amikor ünnepelni gyűltünk egybe a „nagy“ vezért, ugyanakkor ünnepeljük a „nagy“ munkatársat is ! Szeretett alelnökönk ! Kedves barátunk ! Érzed-e mai lelkesedésünk erős hullám­verését ? A bölcs világnézetével, a heorikus lélek derűjével jársz-kelsz itt közöttünk, apró- cseprő gondokra szaggasztott emberek kö­zött, Te a harmonikus egész ember, mintha a klasszikus világból, a spártai férfiak kö­zül szakadtál volna hozzánk. Energiád, karod spártai — de a lelked figyelmed itt szunnyad, hallgat a mi küz­delmes életünk szívverésén. Elfordíthattad volna tekintetedet . . . Fájdalmas látvány tárul szemed elé . . . Száz sebből vérezünk . . . Te odaálltál a legjobban vérező mellé, ott segitettél, ott adtál ! Dicsőség fűződik a Te működésed ide­jéhez. A korszak, amely magában zárja vezéred és a Te működésedet, a vendég­lősiparban örök időkre emlékezetes lesz. Ámde a kartársi tevékenység területén a szereplések közül, mely a kiválasztottak osztályrészéül jut, Te azt kerested, ami után a legkevesebben nyúlnak: érzésben mély, a cselekvésben odaadó életet., feltűnési vágy, sikerhajhászás nélkül. Működési körét ezzel az öntudattal vá­lasztottad meg és betöltötted, elvégezted hivatásodat a szerénység galambfeher köntösében. Bocsáss meg nekünk, hogy bár ismer­tük határtalan szerénységed, a mai ünnep­lés részesévé tettünk! Nem adni akarunk mi neked a mai napon. Mit adhatunk neked? aki mindenkor csak adtál, mi akik a te lelked gazdagsá­gához képest oly végtelen szegények vagyunk! Nekünk magunknak van erre a mai ünnepségre kizárólag szükségünk. Ezért festettük meg művész által kép­másodat, mert saját eszményünket akarjuk minden idők számára megőrizni és hir­detni ezt az eszményt, amelyet a te pél­daadásod után formáltunk. De mégis . . . Adni is kívánunk valamit az ünnepély ez órájában. Adni a gondolat egy kiser­kent szilánkját, az érzés egy aetheri su­garát: megérteni, szolgálni akarjuk lelked ki nem fejezett kívánalmát: Közös egyazon ünneplésben részesítünk vezéreddel, akivel életed minden gazdag­sága, szépsége összefonódott mint ahogy a fürttel megrakott szőlővesszők összefo­nódnak, hogy isten áldását egymástól meghatványozott erővel hordozzák. Megértettünk-e ? Nézz körül! Ennyi lélek együtt felszálló érzése nem csalhat! Ezt az érzést tolmácsolom én megille- tődötten, min a zsoltárok strófáját: „Egyek voltatok a munkában, egyek a mi lelkünk megértésében, legyetek egyek a halhatatlan­ságban /“ A költői lendületű, lelkesen megélj.vn- zett beszéd után a két ünnepeltet a meg­jelent hatóságok, egyesületek és társula­tok kiküldöttei üdvözölték. A kereskedelmi miniszter üdvözlete. Beöthy László m. kir. kereskedelemügyi miniszter képviseletében dr. Dénes Sándor miniszteri titkár üdvözölte Gundel Jánost és Malosik Antalt, kijelentvén, hogy a kereskedelemügyi miniszter szives öröm­mel hajtja meg a"7 elismerés zászlóját az igazi polgárerenyek és munkásszorgalom e két képviselője előtt. Gundel János, aki hosszú évtizedeken keresztül páratlan önzetlenséggel fáradozott ipara és a ve­zetése alatt álló ipartársulat felvirágozta­tásán. nem különben Malosik Antal, aki hű segítő társa volt e munkában és fel­tűnési vágy és a sikerek hajhászása nél­kül egy emberöltőn át dolgozott a ma­gyar vendéglősipar érdekében, kiérdemel­ték a mai ünneplést. A székesfővárosi tanács üdvözlete. Bárczy István dr. polgármester és a szé­kesfőváros tanácsa nevében Vita Emil dr. tanácsnok mondott nagyhatású beszédet, amelyben a polgármester és a tanács ne­vében szerencsés gondolatnak mondotta az ünnepély rendezését, amelyben a szé­kesfőváros közönsége örömmel vesz részt, annyival is inkább, mivel az egyik ünne­pelt Gundel János a székesfőváros köz­gyűlésein is igen élénk és hasznos mun­kásságot fejtett ki a közügyek intézésé­ben Vendéglősipari működését tekintvén, mindketten megérdemlik, hogy nemcsak a kortársaik, hanem főleg az újabb nemze­dék elé állitassanak követendő példaképül. Az iparhatóság üdvözlete. Goreczky Zsigmond, a székesfőváros IV. kér. elöljárója a maga és előljárótársai nevében fejezte ki tiszteletét. Boldognak Szent Margitszigeti tiditőviz- ■ ■ ■ - — A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz.-----■■ Te lefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében.-------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom