Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-04-20 / 8. szám

6

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

1911. április 20.

azt hinné az emberiség, hogy a párisi vendéglőkben minden étekfogás rendkívül drága. Pedig éppen ellenkezőleg van a dolog, mert olyan olcsón Amerikában, de még Berlinben sem lehet étkezni — Magyarországról nem is szólva — mint Párisban. Igaz, van ott is olyan vendéglő, ahol 20—30 frankon alul nem lehet megebédelni, de azért az előkelőbb vendéglők ételárjegyzékei más európai nagy városiakéhoz képest feltűnően olcsók, íme : Rostbeaf ötven—hetven centime ; a borjú bármely részéből való húsétel har- mincz—negyven centime. A saláták, főzelékek ára adagonként húsz—harmincz czentime. A kenyér ára egy teljes étkezéshez tiz czent. És a vendéglői étkezés Párisban azért olyan olcsó, mert ott a városi hatóság gondoskodik arról, hogy a piaczok a vidékről olcsón láttassanak el élelmi szerekkel. Igen olcsó étkezési rendszere Párisnak a vendéglői pensio-rendszer, amely mellett a lakosság egy tekintélyes része finoman és urimódra étkezik. Hanem aki nagy árakat akar fizetni a francia világvárosban az étkezésért, az azt is megteheti. Tessék csak akkor étkezni a caffe- restaurantokkan, ott száz és kétszáz frankos ebédek is vannak. Erre nézve érdekes világot vet az az eset, mely a napokban történj mikor a szajnai departament rend- őrbirósága egy urat két heti elzárásra Ítélt, mert a barátnőjével együtt megevett egy négyszáz frankos ebédet, de csak ötven czentime volt a zsebében. A fiatal ur és barátnője azzal védekeztek, hogy a négyszáz frankos ebéddel a caffe-restau- rantban nem laktak olyan jól, minthugyha egy rendes vendéglőben ötven czentimért ebédeltek volna.

Jön a hamisított olasz bor. A múlt évi általános rossz szüret következtében Európa majd minden nyugati államában nagy a borszükséglet. Olaszországnak még van kivitelre való bora annál is inkább, mert ott — úgy látszik — újabb időben szintén erősen lábrakapott a mesterséges borsza- poritás és különösen a nápolyvidéki és szicziliai borokat hamisítják tömegesen. A közel múltban svájczi vendéglősök hozattak maguknak vagy tiz waggon olasz bort, melynek nagy menyiségét a svájczi egészségügyi hatóság hamisitottnak találta, elkobozta és megsemmisítette. A fiumei kikötőkben is nagyobb mennyiségű olasz bor van beraktározva magyarországi bor- kereskedők és vendéglősök számára, jó lesz tehát vigyázni vendéglőseinknek, korcs- márosainknak, nehogy hamisított olasz bort vásároljanak be, hiszen hamis bort — minden szigorú ellenőrző daczára — gyártanak eleget Magyarországon is.

A pinczérek frakk-viselete ellen. Az előkelőbb vendéglők és kávéházak pinczéreinek kötelező frakkviselete Angolországból terjedt el az egész müveit világon, ahol különben az úri közönség is vendéglőkben, kávéházakban és színházakban mintegy szinte kötelezően frakkban jelent meg. Most éppen Angliában hadat üzentek a frakk-viseletnek, különösen a pinczérek frakk-viseletének. A londoni társaságban az a felfogás kerekedett felül, hogy a pinczérek feketeruhát viseljenek ugyan, de ne frakkot, hanem rövid fekete kabátot, még pedig arany- vagy ezüstszínű gombokkal. Ha ez a pinczérviselet elterejdt Londonban, Párisban, valószínűleg nálunk is meghonosodik, bár itt az arany- vagy ezüstszínű érczgombokkal díszített rövid fekete kabátok viselését ellenszenvvel fogadják.

Egy magyar gyáros árjegyzéke. Gináért István hütő-, fagyasztó- és konserv-készü- lékek gyára, melynek telepe VI. Klapkautcza 5., üzleti irodája Teréz-körut 8. sz. alatt van — most bocsájtotta ki öt európai nyelven megjelent árjegyzékét, melyben és amelyekhez csatolt elismerő okiratokban fényes bizonysága van adva annak, hogy e gyárüzem, úgy technikailag, mint gyakorlati szempontból méltán kiállja a versenyt a külföld bármely hasonló gyárüzemével s igy működése e téren s magyar gyáripar diadalát jelenti. Hűtő, fagyasztó és konzerváló készülékekre leginkább van szükségük a magyar vendéglősöknek is, s épp ezért Gináért István kitűnő gyártmányait szives figyelmükbe ajánljnk.

A farsang zárszámadása. Az idei farsang hosszabb volt — a csillagok járásának és a kalendáriumcsinálóknak szívességéből — a rendes évi farsangoknál, nyolcz hétig tartott. Nem panaszkodhatunk, tánczmulatság, bál bőven akadt benne s kivált itt Budapesten minden napra esett három-négy, vasár- és ünnepnapokra tizenöt-huszonöt is. Lakodalmak dolgában sem lehet ok a panaszra. A farsang utolsó hetében Budapesten nem kevesebb, mint százkilencvenegy házasság köttetett az anyakönyvvezető és a pap előtt. Minden napra átlag huszonhét házasság esett, de a vasárnapokra természetesen több. Ami azonban a vendéglősöket, korcs- márosokat illetőleg a farsang pénzügyi eredményét illeti, az kielégítőnek egyáltalán nem mondható. Az emberek mulattak vagy szórakoztak ugyan, de a pénzzel általán nagyon takarékosan bántak. Borravalók nem igen kerültek bővebben a pinczéreknek, mint a megszokott, közönséges időkben s a jobb minőségű szeszes italok, borok, ételnemüek sem igen fogytak. Általán az egész farsangnak pénzügyi forgalma is azt mutatta, hogy ez uj esztendőben is nagy a szükség nemcsak itt Budapesten, hanem egész Magyar- országon.

A pénz értéke az amerikai és a magyar vendéglőkben. Mikor minálunk a korona, számításra tértek, sokan abban a véleményben voltak, hogy most már minden olcsóbb lesz, vagyis egy koronáért annyi értékű árut, élelmiszert, italnemüt kapunk, mint eddig egy forintért kaptunk. Pedig maradt minden a régiben, sőt még drágább az élet s egy koronáért alig kapunk valamit. Mégis nagy a különbség az oly országok között, melyekben aránylag nagy a pénzegység, mint a kis pénzegységü államokban. Ha például valaki 2000 koronával kivándorol Amerikába s azt hiszi, hogy ezzel a pénzzel ott jó ideig kijöhet az ottani szállodákban, vendéglőkben, az nagyon csalódik. A 2000 koronáját ugyanis odaát beváltják 408 dollárra (egy dollár: 4 korona 90 fillér) ami bizony már nem nagy összeg, mert ott bevásárlásnál egy dollárnak nincs több értéke, mint nálunk két koronának. Amerikában például egy kis szállodában egy szoba ára egy napra 2 dollájr^ azaz 9 korona 20 fillér, mig nálunk ugyanezt a szállodai szobát egy napra meg lehet kapni 2 koronáért. Viszont az amerikai ember nagyot csodálkoznék, ha itt egy vendéglőben jól megebédelne s csak 3 koronát fizettetnének vele. Otthon Amerikában ezért legkevesebb egy dollárt fizetne a vendéglőben. Amint ebből láthatjuk, a dollárok hazájában sem a legrózsásabbak az állapotok, sőt mgé az amerikai pénznek sem otthon náluk, hanem ideát Európában van értéke.

A magyar vidéki söripar súlyos helyzete. A „Magyaországi Vidéki Serfőzők Egyesülete“ a napokban tartotta meg Budapesten nagyon látogatott közgyűlését, melyen leginkább a magyar vidéki söripar súlyos helyzetével foglalkoztak. A gyűlésen Burger Albert marosvásárhelyi sörgyáros elnökölt s megnyitó beszédében foglalkozott a magyarországi söriparosok nyomasztó

helyzetével. Az évi jelentésből kitűnik, hogy az egyesület a múlt évben kiváltképp a söripar fejlődését bénító tulmagas söraáó leszállítása, a hazai söripar és főképp a vidéki közép- és kissörfőzdék műszaki kialakulása érdekében fejtett ki nagyobbszabásu tevékenységet. Beszámol a sörnek zárt palaczkokban való forga- lombahozatalát tárgyazó kereskedelemügyi miniszteri rendelet ellen indított mozgalomról, amelyhez az összes érdekelt iparágak — kivéve a budapesti nagyipari sörgyárakat — föltétien csatlakoztak, sőt az ország minden egyes kereskedelmi és iparkamarája is az egyesület álláspontját fogadta el helyesnek. Ismertette a jelentés az ezen tárgyban a kereskedelemügyi minisztérium kebelében tartott ánkét lefolyását, amely a szóbanforgó rendeletnek felfüggesztését eredményezte. A zárószámadások és költségelőirányzat jóváhagyása után megejtették a választásokat.

A sörfogyasztás emelkedése Magyarországon. A rossz szüreti eredmények és a borárak emelkedese következtében a múlt esztendőben ismét emelkedett a sörfo- fogyasztás és a sörgyártás nálunk ameny- nyiben az előző évad 1,923.100 hektoliternyi termelésével szemben az 1909—1910. évadban 2,185.402 hektoliter sört gyártottak Magyarországon. E sörmennyiség után a magyar sörgyárak söradó fejében 9 millió 318.760 koronát, söradópótlék fejében pedig 20,427,041 koronát szolgáltattak be az államkincstárnak. A magyar sör az utolsó években körülbelül ugyanolyan mértékben tudott tért hódítani a külföldön, mint a külföldi sör nálunk volt képes elterjedni, sőt ha csak az utolsó két évet veszszük szemügyre, amelyről hivatalos statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre, azt látjuk, hogy a sörbehozatal 1908-tól 1909-ig 13.308 hektoliterrel apadt, mig sörkivitelünk ez idő alatt 2849 hdktoliterrel emelkedett.

Uj városház és városi borpincze Budapesten. A központi városház tervbe vett elhelyezéséről uj tervet készített Bárczy István polgármester, melyet a közmunka- tanács elé terjesztett. E szerint az uj központi városháza különböző kisajtitások után az Andrássy-ut tengelyébe, a mai Erzsébet-térre jönne, alatta hatalmas városi borpinczével — a bécsi városi borpincze mintájára — és ehhez csatolt venáéglővel.

Borértékesitö ankét és a vendéglősök.

Március utolsó napjain Budapesten az ország bortermelői nagyszámmal jöttek össze egy borértékesitési ankét megtartására, melyen elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Bortermelők és Bor értékesítő Szövetkezetek Országos Központját. Ennek a központnak feladata lenne, hogy egyes vidékeken borértékesitö intézményeket alakítson s a belföldi borfogyasztást népszerűsítse. Ennek első feltétele volna, hogy a boritaladó leszállítását vigye keresztül. Továbbá időszakonkint borkóstolókat és borvásárokat rendezzen. Agitáljon a városházi borpinczék érdekében, amely intézmény kitűnő eszköznek mutatkozik arra, hogy a jobb minőségű borok forgalmát emelje, különösen azzal, hogy a vendéglősök között a versenyt terjesztené. Alaptőkéül az Országos Központ létesítésére egyelőre egymillió koronát vennének fel a termelők, mely összeget a már meglévő borértékesitö szövetkezetek és a nagy bortermelők adnák össze.

Automobil közlekedés a budai kiránduló helyekre. A székesfőváros tanácsa enge- delmet adott egy automobil-vállalatnak, amely a múlt évben a svábhegyi és jános-