Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
1911. január 1. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 tanonczi és pinczéri minőségében nagyon jól érzi magát, de azért délelőttönként eljár a jogakadémiára s az a szándéka, hogyha a doktorátust leteszi s hogyha fölszabadul, hentes és korcsmáros üzletet nyit. Nagyváradon most azon a problémán törik a fejüket némelyek, hogy a sertésvágáshoz, kolbász- és hurkatöltéshez, disznósajt aprózáshoz miért is szükséges a jogi doktorátus. Mennyi szeszes italt mértek ki a fogyasztási szövetkezetek, Korcsmárosainkat és vendéglőseinket bizonyára érdekelni fogja, hogy mennyi bort, sört és általán szeszes italt mérnek ki nálunk évenként a fogyasztási szövetkezetek. Erre vonatkozólag az 1908. évre a hivatalos statisztika megállapította, hogy ezalatt az egy esztendő alatt a magyarországi fogyasztási szövetkezetek elárusítottak 6 681 885 korona értékű bort és sört, egyéb más szeszes italt pedig 6,121.190 korona értéküt. Mindenesetre jelentékeny eredmény s nem telik öröme benne az absztinentia híveinek. És ez az eredmény úgy fog növekedni, a mint növekedni fog a szövetkezeti italmérések és korcsmák száma, melyek szaporodását — azokon a helyeken, a hol tisztességes, tanult kézben van a korcsmáros és vendéglős ipar gyakorlása — csak az uj ipartörvény rendelkezése akadályozhatja meg. Szaporodnak a lóhusevck. Budapest székes- főváros területén egyre szaporodnak a ló- husevők s ma már vannak olyan kifőzések is, melyekben lóhuslevest, lóhuspaprikást, lóhusszeletet, kirántottat s lóhuskolbászt szolgálnak fel. Mikor nálunk a fővárosi hatóság elrendelte a lóhuskimérést, akkor még mindössze csak öt lóhusmészárszékünk volt, ma már van húsz, sőt nemsokára még ezek száma is szaporodni fog, kivált a külvárosokban. Ma már harminczezernél több ember táplálkozik Budapesten ló- hussal. A főváros, hogy a lóhusevés szaporodása által keletkezett igényeknek megfeleljen, elhatározta, hogy a sertésvágó- hidon elhelyezett községi lóvágóhidat és kolbászgyárat 133.150 korona költséggel kibővitteti. Lóhust kiszolgálni korcsmákban, kifőzésekben szabad ugyan, de az étlapon feltüntetendő, hogy az ételek huszrészei lóból valók. Boldog vidék, a hol még a czigány sem eszi meg a lóhuspecsenyét, nekünk budapestieknek pedig ma-holnap már egy kis lóhus frikandó sem térül az asztalunkra. A vasutasok korcsmázása ellen. Az Alkoholellenes Egyesület Országos Ligája hosszabb előterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszternek a vasúti személyzet alkoholélvezése, korcsmába járása ellen s azt az eszmét veti fel, hogy a miniszter hasson oda, hogy különösen a vasúti forgalmi alkalmazottak teljesen szakítsanak mindenféle szeszes ital élvezetével. A Liga fel- terjesztésében fel vannak sorolva azok az intézkedések, melyeket a német vasúti igazgatóságok léptettek életbe a személyzet bor, sör, pálinka s általán alkoholélvezete ellen. Mióta ezek az intézkedések életben vannak, hangsúlyozzák, hogy azóta a vasutasok pontosabban teljesitik szolgálataikat, kevesebb a kötelességszegés és kevesebb a vasúti baleset. Hát hiszen az természetes, hogy éppen úgy, mint minden állami alkalmazottaktól, úgy a vasutasoktól is meg kell követelni, hogy teljesen józanan teljesítsék hivatalos kötelességeiket, s ez utóbbiaktól annyival inkább, mert hiszen rájuk sok ezer errber élet- és vagyonbiztossága van közvetlenül bízva. Az a törekvés azonban már teljesen túl lő a czélon, mely azt akarja elérni, hogy a vasutas egyáltalán ne járjon vendéglőbe, korcsmába s általában tartózkodjék mindenféle szeszes italnak, még a bornak és sörnek élvezetétől is. Annak a nehéz munkát végzett vasutasnak szervezete, hogy felfrissüljön, uj erőhöz kapjon, bizony megkíván egy-két pohá bort s a nagy nyári melegben egy pohár sört és semmiféle hatalom nem kényszerítheti arra, hogy szolgálatmentes, szabad napjaiban, családjával, társaival együtt ne keressen és találjon csendes, barátságos korcsmái, vagy vendéglői szórakozást. „Osztrák-magyar bor“. Hát ez miféle isten csodáju szüretelése lehet kérdezheti még pedig nagyon méltán a nyájas olvasó. De hogy ha van, ami tulajdonképen törvényesen még nincs, „Osztrák-Magyar monarchia“, van „Osztrák-Magyar monarchia Írásban és képben“, van osztrák-magyar közösügy, már mért ne lehetne „osztrákmagyar bor is“. Ezt a különös nevű folyadékot is természetesen német ész, még pedig német borkereskedelmi ész fedezte fel és hirdeti a német vendéglős, korcsmáros és borászati szaklapokban, úgy a mint rövid néhány sorban itt következik: Osztrák-magyar édes bor hektoliterje 65 márka; Osztrák-magyar édes gyógybor hektoliterje 75 márka; Osztrák-magyar valódi gyógybor hektoliterje 100 márka. Most már a közönséges emberi ész talányokat beszélhet bele a saját gyomrába aziránt, hogy hol .szüretelhették tulajdonképen ezeket az „osztrák-magyar“ borokat, mert hála a gondviselésnek Ausztriával közösügyes bankunk, közös vámterületünk, közös hadseregünk van ugyan már, de még közös ügyes szőlőtermelésünk, az nincsen. Vagy talán valamelyik osztrák borkereskedő ausztria bort magyar borral házasít össze anyakönyvvezetői hozzájárulás nélkül s igy születik meg az az osztrákmagyar bor, melyet már mérnek Berlin korcsmáiban is, ahol az „Osztrák-Magyar Egyesület“ tagjai már vidáman éneklik: Osztrák-magyar bort, Csak osztrák-magyart, A literes üvegbe. Vagy azt: Korcsmárosné halljék kend, Osztrák-magyart hozzék kend Száz litert az asztalra! A dolog azonban nem egészen igy van, mivelhogy az osztrák leányzó és a magyar legény sem igen illenek egymáshoz, hát a magyar bort, az ausztriaival sem igen lehet összeházasítani. Hanem úgy áll a dolog,‘hogy élelmes ausztriai és németborkereskedők valami müzagyvalékot kereszteltek el „osztrák-magyar bor“ névvel, ezt árusítják a német birodalmi vendéglősöknek és korcsinárosadnak s ezzel is rontják külföldön a magyar bor jó hírnevét. Volna nekünk bortörvényünk, mely az ilyen visszaélést odaát Ausztriában is megakadályozhatná a viszonosság elvénél fogva de hát ennek érvényesítésére, mikor magyar érdekek megvédelmezéséről van szó, nálunk senki sem gondol. Mit isznak a berlini rendőrök. A berlini rendőrség főnöke megtiltotta összes tisztviselőinek s általán az egész rendőrszemélyzetnek, hogy a hivatalos órák tartama alatt sört igyanak. E helyett tea-konyhákat állíttatott fel részükre a rendőrségi épületekben. Ha már berlini rendőr a német ember, hát igyék teát — rum nélkül. Honi gyártmány. Elsőrendű folyékony száraz szén savat ajánl könnyű 10, 15, 20 klgrammos aczél- tartányokban az „Egyesült Magyar Szénsavgyárak“ Budapest, IX., Soroksári-ut 30. Pontos kiszolgálás. Kőbányát Polgári Serfőző Rész vény társaság B. U. É. K. I ___________ Tis ztelt vevőinek boldog újévet kíván Dreher Antal serfőzdéi részvénytársaság. Összes vevőinek boldog újévet kíván Első Magyar Részvény Serfőzde. Modern vendéglők, kávéházak és szállodák nem vesznek már többé jeget, hanem egy hütő-teiepet rendeznek be, ezzel maguk állítanak elő hideget és esetleg jeget. — A géppel való hűtés olcsóbb, tisztább és egészségesebb a jéghütésnél. — Egy géppel, mint egy központból a sör, bor, hús, tej, zöldség külön-külön hüthető és még jég is előállítható. Régi jégszekrények és hűtő-kamarák géphütésre átalakíthatok. ::: Speciális gép ::: kávésoknak és cukrászoknak! L. A. RIEDING ER, AUGSBURG (Németország) hűtőgépgyár magyarországi vezérképviselete : deliért lgnácz és Társa Budapest, VI., Teréz-körut 41. Telefon 12-91. Kedvevő fizetési feltételek! Gyors szállítás! Előkelő refentiák! Messzemenő garantia í Kartellen kívül’ Kartellen kívül! Duppai István Ferenc kartellen kívül álló szappan- és gyertyagyár, valamint csontfőzde- és fagyu- olvasztó cég. A t. szállodások és vendéglősök szives tudomására adja, hogy csontért és konyhazsirért a legmagasabb árakat fizeti. Szappan és fagyugyertya a legolcsóbb árak mellett. — Becserélés zsiradék szappanért. — Kiváló tisztelettel Duppai István Ferencz Budapest, IX. kerület, Soroksári ut 118. sz. Telefon 79—74. — Telefon értesítésre személyesen mejelen fl városligeti gyógyforrás szénsavval telhetett kellemes izü artézi ásványvize legyen mindennapi italod. Telefen 50—72. Megrendelési cim : Artézia r.-t., Budapest, VII. kér., Egressy-ut 20/c. Telefon 50—72. ILONA
