Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-02-20 / 4. szám

1911. február 20. VENDÉGLŐSÜK LAPJA ( Küzdelem a husdrágaság ellen. Nemcsak Magyarországon, nemcsak Budapesten, ha­nem a külföld nagyobb városaiban is ta­pasztalható a husdrágasság. Augsburg vá­ros tanácsa — az ottani vendéglősök, a korcsmárosok, mint legnagyobb élelmiszer­fogyasztók kérésére — közelebbről a vá­sártéri szabályokat ezen tétel fölvételével egészítette ki: „Tilos az egyszer már a gazdát cse­rélt (eladott) állatokat ugynevett vásáron újra eladni.“ Augsburg város tanácsa ezzel véget ve­tett a közvetítő huskupeczek azon vissza­élésének, hogy ugyanazon mészáros három- szor-négyszer vették és eladták ugyan azt a marhát s igy felverve annak az árát, csak úgy méreg drágán jutott az a fogyasztó­hoz. Nálunk ez a visszaélés nemcsak Buda­pesten, hanem a vidéken és virág korát éli annélkül, hogy abból haszna volna a termelőnek, mig a fogyasztó ennek a ma- nipulácziónak pedig drágán adja meg az árát. Talán a mi hatóságaink is követhet­nék az augsburgi magisztrátus példáját s bizonyára olcsóbb lenne nemcsak a ven­déglőkben és korcsmákban, hanem a ma­gánházaknál is a húsfogyasztás. A vendéglői helyközvetítós rendezése Né­metországban. Németországban az utóbbi időben már tűrhetetlennek tartották — akárcsak nálunk —- az állásközvetítők s különzsen a vendéglői helyszerzők özei­méit, igen nagy örömmel fogadták tehát az uj évvel életbe lépett helyközvetitési törvényt. Az uj törvény véget vet az alkalmazó közönség — különösen a szál­lodások és vendéglősök — és az álláske­resők kizsarolásának és a helyközvetitést hatósági ellenőrzés alá helyezi. A közve­títéssel járó díjazást a helyi viszonyokhoz mérten állapítják meg a közigazgatási ha­tóságok. Berlinre nézve úgy határoztak, hogy a szolgák s házi szeméiyzet után fejenként hat márka, a kisegítő személy­zet után 25 pfennig lesz a dij — az ipar, vendéglősipar, kereskedelem részére való közvetítésért a dij havifizetés szerint inga­dozik. 100 márkáig 5, 101 —150 márkáig 10, ezenfelül 15 márka szedhető. Volt Ber­linben közvetítő üzlet, mely évenkint negyvenezer elhelyezés után 170.000 már­kát könyvelt el a dijakból. A 25—30.000 márkát jövedelmező elhelyező üzlet ren­des volt. Ezekre tehát nagy csapás az uj törvény de viszont nagy anyagi és erkölcsi előny a helykereső és munkaadó közön­ségre nézve. Nálunk Magyarországnn is szükséges volna hasonló törvényhozási intézkegé^. Amit a vendéglősöknek és korcsmárosok- nak meg kell tanulniok. Szegedről Írják, hogy a szegedi rendőrség egyik termében dr. Szalay József főkapitányhelyettes, ki- hágási biró, mindazoknak a bortermelők­nek, italmérőknek, vendéglősöknek és korcsmárosoknak, akik még máig sem voltak tájékozva az uj, kötelező bornyil­vántartás vezetése .felől, a szükséges fel­világosításokat megadta s nyilvántartásai­kat felülvizsgálva, azokat esetleg kijavította. Ez mindenesetre helyes és követésre méltó eljárás. Korcsmárosaink között még akad­nak, különösen a vidéken elegen, akik vagy egyáltalán nem vezetnek boraikról nyilvártartást, vagy ha vezetnek is —- helytelenül, hibásan. Helyesen teszi tehát a hatóság, hogy mielőtt szigorú vizsgála­tot tartana s a mulasztókat büntetné; elő­ször figyelmeztesse, tanítsa ki az összes érdekelteket kötelességük mikénti teljesí­tésére. Ezzel jó szolgálatot tesznek magá­nak az ügynek, de meg a termelőknek s bormérő korcsmárosoknak is. Élelmiszer-tőzsde Budapesten. Ha már van gabona-tőzsde, érték-tőzsde, miért ne le­hetne élelmiszer-tőzsde is a magyar fővá­rosban. Legalább ezt az eszmét vetette fel közelebb a husiparosok körében tartott felolvasásában Küssler Henrik, a Magyar Elelmiszerszállitó Részvénytársulat vezér- igazgatója, vezetve Budapesten, különö­sen a lakosság húsellátására való tekin­tettel egy élelmiszer-tőzde felállítását. A felvasáson több vendéglős, de még több mészáros, hentes, s élelmiszer-kereskedő volt jelen, akik az eszmét általán helye­selték. Mi azt hisszük, hogy ha a húsárát tőzsdén jegyzik is, csak ezért a mészáro­sok, hentesek nem adják az olcsóbban s az élelmiszer tőzsdei jegyzéséből a fogyasz­tóknak s ezek között a vendéglősünek nem sok hasznuk lesz. Magyarország borforgalma és a vendéglős ipar. A kereskedelmi kormány hivatalos kimutatása szerint a múlt 1910 október hó végéig Magyarországból kivittek 128.516 hektolitér mustot, 641.501 hektoliter bort hordókban s 5783 hektoliter bort palacz- kokban. Ez a jóminőségü magyar bor a borkereskedelem révén legnagyobb rész­ben bécsi, ausztriai vendéglők pinezéibe került és igy az osztrák sógorék iszszák meg azt. Ugyanezen idő alatt behoztak Magyarországba a külföldről 10.882 hl. mustot, 245.911 hl. bort hordókban és 2318 hektoliter bort palaczkokban. Ez a nagyrészben a miénknél sokkal silányabb bor ugyancsak borkereskedelmünk révén többnyire a magyar kisvendéglősök és korcsmárosok pinezéibe kerül és szegé­nyebb sorsú magyar polgártársaink isz­szák meg. A franczia pinezér udvariassága. Talley- randnak, a hires franczia államférfiunak egyik fő vezérelve volt, mindenkivel min­den körülmények között a saját rangja szerint bánni. Francziaországban most köz­társaság van, de ugylátszik a nagyobb párisi éttermek pinezérei e tekintetben kö­vetik Talleyrand példáját. Egy nagyobb, előkelőbb étteremben például a különféle rangú és társadalmi állású vendégek ebé­delnek. A marhahús kiszolgálásánál a ven­déglős, vagy a pinezér alázatos tisztelettel hajlik meg s fordél az egyik vendégéhez: — Főmagasságu Herczeg Ur! Részesül­hetünk-e abban a szerencsében, hogy fő­magasságodnak marhahússal kiszolgálha­tunk ? ! Egy másik vendéghez finom, de tiszte­letteljes mosolylyal igy szól a vendéglős vagy a pinezér : — Méltóságos marquis ur ! Lehetünk-e olyan szerencsések, nogy méltóságodnak marhahússal szolgálhassunk ? ! A harmadiktól szintén mély meghajlás­sal azt kérdik : — Méltóságos gróf ur ! Szolgálhatunk marhahússal?! A negyediknek jóakaratulag azt mondják: — Báró ur ! Parancsoljon marhahúst! Az ötödik vendéghez igy szólnak : — Elöljáró ur ! Akar marhahúst ! Egy úrhoz, aki kisebb tisztviselő, fejét félvállra fordítva, kegyes mosolylyal szól oda a pincér : — Marhahúst ! Mégis csak szép a párisi vendéglőkben ez a köztársasági polgári egyenlőség. Miért lesz jókedvünk a bortól ? Roy és Schrington olyan készüléket szerkesztettek, melynek segélyével biztosan megállapíthat­juk, hogy az alkoholnak minő hatása van az agyra. E. Weber tanár a berlini élettani intézetben e készülékkel kísérletezett s megállapította, hogy a bor élvezése után a vérnyomás az agyban alászáll s egyúttal az agynak és a hasszervezetnek térfoga­tai tágulnak. A bor által előidézett agy- edénytágulásnak az a következménye, hogy azokon keresztül több vér ömlik az agyba s ez által az utóbbi kedvezőbb táplálko­zási feltételek közé kerül. Ez magyarázza meg azt a kellemes izgalmat, jókedvet, melyet a borivás után érezünk s ez okozza | a fehérasztal mellett azt a feszélytelen bőbeszédűséget is, melynek felköszöntők­ben szokott kifejezést adni a magyar, megnevezvén azt, hogy ki a vivát, tehát az egészségéért egy pohárral tovább, ergo lubamus. Honi gyártmány. Elsőrendű folyékony száraz szén savat ajánl könnyű 10, 15, 20 klgrammos aczél- tartányokban az „Egyesült Magyar Szénsavgyá­rak“ Hudapest, IX., Soroksári-ut 30., Pontos ki­szolgálás. Y;1 L T-T É R. A kiválóBór-es Liíhiumos ^ GYÓGYFORRÁS kitűnő sikerrel használtatik vesebajoknál, húgy­hólyag - bántalmknáal, köszvénynél, rzuS;< ■•*- betegségnél, vörhenynél, emésztési és ló!. - zési szervek hurutjainál. f-2 ú atj fcó iné*. ásu i Vasmentes ! Könnyen emészthető ! Teljesen tiszta! Kapható ásvány viz kereskedések ben és gyŐgys/.eriáraki..iu. OpUIII TCQ &PHQT Szinye I.ipóczi Salvatorforrá--V í!- r OunUL I CO nUUo I Udape-t, V . Rudolf - rakpart v njpTTONl^St természetes é g vényes SAVANYŰVIZ. MUSCHONG •BUZIASFUR D O "ASVAfiY i VBZJ BAKTÉRIUMMENTES ÜDIT-QYÓQYIT. KAPHATÓ MINDENÜTT. Budapesti főraktár: Eötvös-utca 44. Telefon 86-35. Boreladás. Buda-Sashegyi borvidékről 1910. évi gaz­dag termésű borok, melyeket Magyarország legjobb borai közé számítanak, nagy meny- nyiségben eladók. Azok beszerzésénél szí­vesen segédkezik Wéber András bortermelő és bizományos Budaörs. 50. Kristály folyó jeget szállítok bármily mennyiségben 10 tonnás waggononkint berakva 55 koronáért. Adler- stein, Kőrösmező, (Mármaros megye). Eladó vendéglő. Italmérési üzlet Kunszentmártonban régi jó forgalmú, 4 szóba, jégverem, pincze, meliekhelyisegek örökházon eladó beteg­ség miatt azonnal. Kunszentmárton, Apó- toczky János. CO Uj 1., 2., és 3. éves tisztán kezelt J\J III. kitűnő minőségű, saját termésű boraimat olcsón eladom. Bővebb Gutiermuth János fogműtermében VII., Baross-tér 18. Telefon 159—63.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom