Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-20 / 24. szám
1911. deczember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Társas reggelik. Deczember 22-ikén Pelzmann Ferencz éttermében „Pannónia“ szálloda. Deczember 29-ikén Kommer Ferencz éttermében „Vadász kiirt“ szálloda. 1912. január 5-ikén : Szívós Zsigmond éttermében „Virág csokor“ V. József-tér 1. sz. Január 12-ikén Mayer Ferencz vendéglőjében, Arany János-utca 4. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: December 27-én Moós György vendéglőjében IV„ Hajós-utcza 31. KÜLÖNFÉLÉK. Újévi üdvözletek közlése. Lapunk jövő évi első száma január 1-én újévkor jelenik meg. Mindazokat, kik újévi számunkban újévi üdvözleteiket közöltetni óhajtják, kérjük, hogy megrendeléseiket e hónap 27-ig beküldeni szíveskedjenek. Közlési dij 2 korona. Nagyobb terjedelmű közlést árszabály szerint azámitunk. Halálozás. Sahling Viktor beszterczei szállodás folyó hó 7-ikén 47 éves korában elhunyt. — Palugyay Károly az európaszerte hirneves pozsonyi Palugyay-család tagja a Palugyay-szálloda volt tulajdonosa 61 éves korában meghalt Pozsonyban. — Kolb Lajos borkereskedő, a Schaumburg Lippe herczeg villányi borainak és a tatai Esterházy pezsgőgyárnak széles körben ismert képviselője 49 éves korában Budapesten jobblétre szenderült. Béke poraikra! Értesítés. Mint a „Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ válaszmánya áltál kiküldött „Oundel- Malosik-iinnepély rendező-bizottság“ -ának elnöke, tisztelettel kérem azon szeretett kartársaimat, akik a szobor- és arcképköltségeihez ez ideig még nem járultak hozzá, hogy e célra szánt adományaikat a mai naptól fogva ne a „Munkaadók Bankja R.-T.“ czimére, hanem közvetlen hozzám Bokros Károly vendéglős Budapest, VI. kér. Andrássy-ut 25. sz. czimen szíveskedjenek beküldeni. Kartársi tisztelettel Bokros Károly s. k. Ezüstmenyegzö. Burger János fővárosi szállodatulajdonos és neje szül. Heiniann Francziska úrasszony folyó hó 12-ikén déli 12 órakor tartották a dohány-utezai izr. templomban házasságukra lépésük 25 évi fordulója alkalmából ezüst meny- nyegzőjüket. Az ünnepi könyörgésen nagyszámú előkelő közönség vett részt. Az ünnepeiteknek számosán gratuláltak, mely ó kívánságokhoz füzzük a magunkét is. Vendéglős és kávésbank rt. ezég alatt j Fenyes Henrik lelkes buzgolkodásával, 100 000 K alaptőkével (1000 darab 50 K n. é. részvény) uj pénzintézet van alakuló- j ban Budapeslen. A vállalat czélja egyrészről a vendéglői és kávéházi ipar hiteligényeit szolgálni, másrészről a főpinezérek és más szakmabeli ipari alkalmazottak részére, illetve helyettük az állásuk alnyeré- séhez szükséges óvadékot méltányos .feltételek mellett letétbe helyezni. Az alapítók: Drechsler Béla háztulajdonos, Marossi Ger- son kávés (Veszprém) Fodor Bérezi, az Astor-kávéház tulajdonosa, Garat Ármin, a Sorrentó-kávéház tulajdonosa, Klein Ig- nácz, a Szavoy-szálloda és étterem tulajdonosa, Unterreiner János, a Palace-étterem tulajdonosa, a Főpinezérek óvadék-szövetkezete, Medveczky Zsigmond miniszteri oszt. tanácsos, Fenyves Henrik igazgató, j Braun Pál számtanácsos, Varga Géza dr. orvos, Gerő Ferencz, Hartmann testvérek ékszergyárosok, Fenyves Nándor nagykereskedő (Tata), Singer Arnold dr. ügyvéd. A részvényjegyzési határidő 1912. február 28. Vendéglő átvétel. Budapesten a Váczi-ut 32 szám alatt levő jómenetü vendéglőt Csuti Gyulától Chladek József vendéglős vette meg, Csuti barátunk pedig Pestújhelyre saját házába költözött. Szálloda átvételek. Nagyszéchényben a régi „Újvilág“ czimü szállodát Vigray László kartársunk vette át s azt „Hungária“ szálloda czimen újból megnyitotta. — Dunaszerdahelyen Kázmér István uj- vendéglőt nyitott. — Palánkán a „Casinó“ szállodát annak tulajdonosa Vig Emil ujo- nnn berendezte, 20 vendégszobával látta el. — Czegléden a vasúti pályaudvari vendéglőt Kolossá Viktor a kecskeméti Beret- vás szálló volt bérlője vette át. — Békéscsabán a l„Fiume“ szállodát Csillag Ignácz vette át s annak vezetésével K öv esi Nándort bízta meg. — Kalocsán a „Magyar Király szállodát Varga Mátyás régi jóhirü kartársunk vette át Kiskőrösről. Uj vendéglő Monoron. Schlesinger Ignácz kitűnő kartársunk Monoron a vasúthoz czimzett vendéglőjét újra épített saját házában fényesen berendezte, azt kényelmes kávéház és éttermi helyiségekkel látta el. Ez uj helyiség úgy a vidékiek, mint az ottaniak legkedveltebb szórakozó helye. Schlesinger Ignácz, a minden szépért és jóért lelkesülő kartársunk megérdemli a nagyközönség pártolását. Üdvözöljük ! A főváros szakácsnő tanfolyama. A főváros a Damjanich-utcza 52. számú házban lévő háztartási iskolájában tudvalevőleg szakácsnői tanfolyamot tart fent. A tanfolyam most újabb félévének szakaszához érkezett. Deczember elsejétől junius végéig tart heti három órában, csütörtökön délutáu 5—8 óráig. A részvételi dij havi 10 korona. Hát bizony ilyen rövid idő alatt egyáltalán nem lehet valakit a főzés, a jól főzés mesterségében kioktatni, szakácsnőt nevelni s ezen a kísérletezésen a hozzáértők csak mosolyogni tudnak. Csináljon a főváros egy rendes, nagyobb szabású szakácsnőképző tanfolyamot, hozzá értő, tanult vezetőkkel s ezzel nemcsak a jövő asszonyait is megtanittatja becsületes főzésre, hanem segít úgy a magánházakat, mint a vendéglőket is tekintetbe véve, a nagy szakácsnői hiányon, amivel Budapest igen sok csalágját hálára kötelezi. A főváros fürdői és uj szállodája. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának novemberben megtartott közgyűlésén szóba került az újjáépítendő fürdők és az uj gyógyszálloda dolga is. Bódy Tivadar alpolgármester jelentéséből megtudtuk, hogy a Sáros és Rudas-fürdők legjobb esetben is csak 1914-re készülnek el. A városligeti Artézi-fürdő 1912. év szeptemberben, az ehhez tartozó szálló pedig 1913. május havában adatik át a forgalomnak. Minden fürdő természetesen vendéglővel is egybe lesz kapcsolva. Eddig a főváros nem igen vetett ügyet arra, hogy vendéglősök nyerhessék el a bérletet, úgy mint az éppen a „Vendéglősök Lapja“ állás- foglalása révén a Magyar Államvasutak vendéglőivel történik. Jó volna talán, ha szállodás és vendéglős társaink, akik egyszersmind székesfővárosi bizottsági tagok is, arra a körülményre felhívnák a tanács figyelmét. Háromszaznyolczvanezer korona egy kávéházért. A budapesti kávéházak árának terén a József-köruti Simplon-kávéház érte el eddig a legnagyobb rekordot. Ezt a kávéhazat ugyanis háromszáznyolezvanezer koronáért vette meg a minap Surányi Sándor volt zomboii vendéglős. Ekkora összeget eddig még nem adtak kávéházért. Három évvel ezelőtt még kilenczvenezer korona volt az ára, azóta azonban többször gazdát cserélt s az ismételt eladás alatt ronamosan szökött fölfelé az ára. Ez év februáréban még csak 270.000 koronába került, már szeptemberben 330.000-ért vette meg. Kallós Márkus, a Kuály-kávé- haz volt tulajdonosa s a legutóbbi három hónap alatt újabb ötvenezer koronával emelkedett az értéke. Érdemes ezt följegyezni, mert ezek után joggal lehetünk kiváncsiak arra, hogy meddig emélkedhe- tik még a kávéházak értéke. Természetes, hogy ezt az értékemelkedést végeredményben a közönség fizeti meg. Iparosok járadékbiztosítása. Az a bevezető dolgozat, amelyet dr. Dóczi Sámuel az Ipartestületek Országos Szövetségének titkára az iparosok járadékbiztosításának kérdéséről a szövetség megbízásából irt, ezen a héten jelent meg. A könyv 262 oldalra terjed és a célnak megfelelően röviden összefoglalva ismerteti a mai külföldi eredményeket, megvilágít néhány fontosabb elvi kérdést és egy országos ipari nyugdíjintézet tervezetet is közli. A könyvet a Szövetség azért adta ki, hogy módot nyújtson a közvetlenül érdekelt kisiparosságnak és a kisiparosság vezetőinek a kérdésben való minél teljesebb tájékozódására. A könyv tartalmát a következőkben ismertetjük: Elöljáróban részletesebben ismerteti a könyv programmját és beosztását azután végig megy az angol, a franczia, a dán, az olasz, az ausztráliai, a svájezi, a német és osztrák állami járadékbiztositási rendszereken, kiemeli azok főbb alapelveit és összehasonlító statisztikai adatgyűjtést közöl az ottani eredményekről. A könyv második fejezete a magyar iparosok nyugdíj- kérdésének történetét ismerteti. Behatóbban foglalkozik azzal a széleskörű munkássággal, a melyet ezen a téren már igen korán a magyar ipartestületek fejtettek ki, és rendszerbe foglalja a társadalmi utón szervezett járadék biztosítás magyarországi eredményeit. A könyvnek egy fejezete a kérdés fontosabb elvi részleteit világitja meg, egy másik, a szervezeti kérdésekkel foglalkozik. Itt kerül tárgyalásra az agrár és az ipari nyugdíjbiztosítás, az országos szervezés kérdése, az önkéntes, vagy kény- szerbiztositás és a különálló egyesületi, illetve szövetkezeti vagy vállalati forma kérdése. Tanulságos a következő fejezet is, amelyben a következő mellékkérdések taglálása van: A polgárság terhei. A nyugdíjigény terjedelme. A költségfedezés forrásai. Mit várhatunk egy általános nyug- dijbiztositástól. Mit nyújtson a biztosítás a biztosítottnak. Az utolsó fejezet egy általános ipari járadékbiztosító intézet tervét
