Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-11-05 / 21. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. november 5. Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám, A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. osztályában és azt, — az ügy sürgőssé­génél fogva — ha a normális parla­menti viszonyok bekövetkeznek, tárgyalás czéljából a képviselőház elé terjesztem. A miniszter újabb kérdésre kijelen­tette, hogy maga is azon a nézeten van, hogy az uj ipartörvény keretében a szál­lodás, vendéglős- és korcsmáros-ipar is a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztas- sék, egyrészt azért, hogy igy megsza­baduljon a sok felesleges, beteges konku- rencziától, másrészt pedig, hogy emez iparág szakszerű fejlesztése biztosittassék, hogy jövőre még hatalmasabb eszköze legjmn Magyarország idegenforgalma elő­mozdításának. Annyi várakozás után mindenesetre biz­tató kijelentések ezek a kereskedelmi mi­niszteri székből. Az állam a borászatért. Lukács László pénzügyminiszter október 12-én terjesztette a képviselőház elé a jövő, 1912. évi költ­ségvetést, amely a borértékesítés czéljaira 200.000 koronával többet irányoz elő az 1911. évi költségvetésnél. Ez az összeg azonban bőven, sőt sokszorosan megtérül abból az adótöbbletből, melylyel az ez évi adókivetés alkalmával felemelték a szállo­dások, vendéglősök és korcsmárosok adóját. R borravaló megadóztatása. Vannak csodaszülöttek is a világon, me­lyekkel az anyatermészet néha megtréfálja az emberiséget. Összenőtt ikrek, madárfejé és vizfejii csecsemők, kétfejű borjuk, há­romlábú kacsák és ötlábu öszvérek. Most a szatmári m Unkásbjztositó és be­te gs égi tő pénztár hozott egy ilyen szörnyszülöttet a világra. Arról értesítette ugyanis' az ottani kerületébe tartozó1 pinczé- reket, hogy jövőben nemcsak fix fizetésük, hanem, borravalójuk; után is követeli a bizto­sítási dijat. A szatmári vendéglősök, kávé­sok és pinczérek természetesen méltóképpen felháborodtak az ottani betegsegitő pénztár e szörnyszülöttjének világrajötte miatt és nemcsak erélyesen keresik annak törvény­telen apját, hanem a legerélyesebben is til­takoznak az egész magyar pinczéri kart érintő és ezen érdekeiket mélyen sértő újí­tás miatt. Remélhető, hogy ezen tiltakozás­hoz hozzá fog járulni az egész ország pin- czérsége is, annál is inkább, mert a szat­mári pinczérek átirattal fordulnak az ország- összes 'pinczér-egyesiileteihez, hogy közös akczióval küzdjenek e Barnum-czirkuszba való reform ellen. Nálunk Magyarországon a borravaló kérdése még megoldva nincs. A pinczérek egy nagy része küzd ellene, ’mert társadalmi lealázást tart a borravaló elfogadásában. Ám a borravaló eltörlése csak úgy volna lehetséges, ha a szállodá­sok, vendéglősök, kávésok a mainál ■ arány­lag három-négyszeresnél nagyobb heti vagy havi fizetést adnának pi iczéreiknek. A mai üzleti viszonyok között azonban erre semmi kilátás nincs s igy a borravaló- rendszer még beláthatatlan időkig érvény­ben marad. És mennyit kell fáradnia, hajlongania ma azért a néhány garas borravalóért a pinczérnek. Egy hónap alatt többször el­kopik abban a czipőtalpa s állandóan gör­bül a hátgerincze. És most erre a keser­ves keresetre is rá akarja tenni kezét a szatmári betegsegitő pénztár, ezt is el akarja venni a pinczér és családja asztalá­tól, szájától, hogy megadóztassa. Bizonyos, ha a pénzügyminisztériumban megtudják a dolgot, ott is követik a példát, ott is pro­dukálnak egy szörnyszülöttet és törvényja­vaslatot terjesztenek a képviselőházhoz a vendéglői pinczér-borravalók megadóztatá­sára. A szörnyszülötteknek világrajöttük al­kalmából a bábaasszonyok vagy orvosok nyomban vérét szokták venni, hogy ne kompromittálják a teremtés koronáját: az embert. Jó lesz ennek a szatmári szörny- szülöttnek is mielőbb vérét venni, nehogy hasonló szörnyetegek létrehozására buzdít­sák a többi betegpénztárakat is s nehogy eltántoritásukkal megnyomorítsák a magyar pinczérséget. Iskolavégzettség igazolása az üzletnyitásnál. A vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­hívására október folyamán tanácskozá­son voltak ; mikor az ország tanfelügyelői a tankötelezettséget támogató szocziális intézkedésekkel kapcsolatban felvetették azt az eszmét, hogy az a képesítéshez nem kötött iparághoz tartozó iparos, tehát vendéglős, korcsmáros is, aki nem tudja igazolni, hogy négy középiskolát, ismétlő­iskolát és a középiskola (polgári, reál vagy gimnázium) elvégezte, az ne kap­hasson üzletnyitási engedélyt., A képesí­téshez nem kötött iparágnak ezt a szüksé­gesnek hangoztatott megszorítását egyelőre csak megvalósítandó tervként terjesztik a közoktatási és a kereskedelmi miniszter ele. Ha a szállodás, vendéglős és ki rcs- máros ipar a képesítéshez kötött ipar­ágakhoz soroztatik, akkor természetesen az üzleti gyakorlattal együtt ez az iskolai előképzettség magától értetődően szintén megköveteltetik. Czigánymuzsikusok és a vendéglő. Magyarországon a czigánymuzsikusok legnagyobb részben a vendéglőkben, kávé- házakban keresik meg, még pedig igen csi­nos summában mindennapi kenyerüket. Bár a külföldről kiszorultak már s Amerika sem reflektál rájuk, Budapesten egy-egy jobb czigánybanda prímásának évi jövedelme any- nyira ha nem többre — rug, mint egy veszprémi vagy nagyváradi kanonoknak. Még a kis- és nagybőgős, czimbalmos és sípos is keres annyit, hogy tyuk főhet otthon na­ponként a fazekában. Ilyen körülmények között úgy kellene lenni, hogy a czigány­muzsikusok hálásak legyenek a vendéglő­sök iránt, kik nekik kenyérkeresetükhöz he­lyiséget és más előnyöket nyújtanak. Erről a háláról azonban vendéglőseink édeskeveset tudnak. Ám sokkal több van feljegyezve a czigánymuzsikus megbízhatatlanságáról, há­látlanságáról. Ha egy-egy vendéglőbe elsze­gődnek, előlegeket szednek fel s más ter­mészetbeli adósságokat csinálnak, a szerző­désszegés nem csinál nekik semmi aggodal­mat, hanem minden adósságot hátrahagyva egyszerűen tovább állnak. Íme a legutóbbi eset, mely a multkorá- ban a budapesti törvényszék elé is került. Egy fővárosi elsőrendű zenekar az egyik vi­déki nagyobb városba rándult néhány napi vendégszereplésre. Szépen keresett, mert az ottani közönség erősen pártfogásába vette. Az egyik előkelőbb vendéglőben vacsoráz­tak, hanem fizetni nem igen fizettek a barna »művészek«. A jónevü prímás is adósa ma­radt a vendéglősnek hetven-nyolczvan koro­nájával. Azután se szó, se beszéd, bucsu- zatlanul faképnél hagyták a várost. A jó­hiszemű vendéglős csak várt egy darabig, hogy a hires budapesti czigányprimás majd csak megküldi neki adósságát, de, hi ába várt. Végre szép, kérő levelet, de nem is egyet, többet irt a nagyságos »művész« urnák, ..de ez erre nem is tartotta érdemesnek vála­szolni. A vendéglőst erre már elhagyta az angyali türelem és nyílt levelezőlapon fel­szólította a prímást, hogy fizessen, mert kü­lönben a nyilvánosság előtt leleplezi. És mit tett erre a prímás, fizetett talán? De­hogy, — feljelentette a vendéglőst a bu­dapesti kir. törvényszéken zsarolásért, akit azután az enyhítő körülmények figyelembe­vételével el is ítéltek tiz korona pénzbírságra. Az eset egy kissé felháborító, kivált a ven­déglős szempontjából. Mindenesetre meg­gondolandó most már, hogy igy hitelezzen egy vendéglős egy czigányprimásnak s igy adjon neki helyet, ha még'oly hires is, hogy vonójával a felhőket karczolja. Néhány esztendő előtt a budapesti mu- zsikus-czigányok kongresszust tartottak, me­lyen sokat szónokoltak társadalmi tekintélyük Szent Margitszigeti tiditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom