Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-09-20 / 18. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. szeptember 20. 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV. , Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó §3ar*átokss összsJöweteSei: Szeptember 20-án Bartuschek Ernő ven­déglőjében VI., Hungária-út 101. Szeptember 27.-én Kovács Pál vendég­lőjében VIII., Német-utca 53. Október 4-én Csati Gyula vendéglőjében V. , Váczi-út 32. Október 11-én Tompa Lukács vendég­lőjében IX., Márton-utca 18. Október 18-án Mayer István vendéglő" jében IX. Drégely-utca 7. Október 25.-én Sági József vendéglőjé­ben IX., Gát-utca 8. November 8-án Verbőczi Lajos vendéglő­jében IV., Városház-utca 3. November 15-én Almási József vendég­lőjében VIII., Baross-utca 92. KÜLÖNFÉLÉK. Uj tagok. Nyugdijegyesületünk tagjai közé újabban a következők léptek be: Eisen- berger Márton vendéglős Budapest 1000 K. Risztanovich Mihály főpinczér Budapest 1600 K. özv. Boross Jenőné vendéglős Budapest 1000 K. Schuszter József főpincér Budapest 1000 K. Varga István főpin­cér Budapest 3000 K. Boandl Ferencz pin­cér Budapest 1600 K. Raffay István pincér Budapest 1000 K. Pados Antal pincér Buda­pest 1000 K. Fertetics István pincér Buda­pest 1000 K. Csánk Béla pincér Budapest 1000 K. Keszey Vince üzletvezető Budapest 1000 K. Jakucs János vendéglős Budapest 4000 K. özv. Valentin Antalné vendéglős Budapest 4000 K. Winkler András pincér Budapest 1000 K. Schütz Ernő főpincér Budapest 1000 K. Hetiinger János vendég­lős Budapest 4000 K. Kadler Mihály ven­déglős Visegrád 3000 K. Schreiner Ferencz főpincér Szeged 3000 K. Szüreti kilátások a Nyírben A nyírség legnagyobb porpiacáról, Nagykállóból jelen­tik, hogy Nagykállóban a nyolczszázötven holdnyi szőllőterületen a szépen kifejlődött fürtök sok és jó minőségű borra nyújta­nak reményt. A szüret október első felé­ben lesz és pedig előreláthatóan október kilenczedikén fog kezdődni. Eladásra fog i kerülni körülbelül tizenkétezer hektoliter. Hogy a vásárlók közvetlenül a termelők­kel érintkezhessenek, a termelők szövet­ségbe tömörültek és a Nagykállói borter­melők szövetségének elnöke Dr. Sörés János ügyvéd minden hozzá forduló borkereske­dőnek vagy más vevőnek készséggel ad fölvilágositást. A tea fogyasztás a pálinka ivás ellen. A nemzetközi alkohol ellenes liga legutóbb sűrűn hangoztatja, hogy a teafogyasztás nagyban csökkenti az alkohol, különösen a pálinkafogyasztást azért tehát most Angliában, Francziaországban és Német­országban a munkások között agitácziót indítottak a teafogyasztás előmozdítására, melylyel már is jelentékenyen csökkentet­ték a pálinkafogyasztást. Legközelebb Oroszországban, azután Magyarországban, keudi meg a teafogyasztás melletti agitá- czióval a pálinkaivás ellen a harczot, az internaczionalis alkoholellenes liga, hogy azonban, különösen az alsóbb munkásréte­gek közt sikerrel-e, ez annál nagyobb kér­| dés, mert ez a néposztály a pálinkásbol­tokban most is issza ugyan nagymértékben a teát, de csak az alkohollal, rumnak ne­vezett spirituszszal vegyitett állapotában. A „bilbli“. Mi^ az a „bilbli“? Jelentő­ségére nézve még mást nem lehet tudni, hogy szörnyen böcsületsértő átok-szó lehet. Budapesten leginkább a Szerecsen-, Dob- utczában és a Teleki-téren levő korcsmák­ban, kávéházakban használják. Ha valaki­nek az kiáltják itt oda : — Bilbli! — az illető rettenetes indu­latba gurul, toporzékol, sőt verekedik is, üt, vág azzal, ami a kezeügyibe kerül. A budapesti „Nippon“-kávéházban éppen igy történt. Egy társaság ramslizzott. Deutsch Sándor és Herzog Zsigmond gibiczeltek. Addig gusztálták a játékot, mig végül i csúnyául összevesztek egymással. Deutsch Sándor végre elkeseredésében ezt a mély titokzatosan, rejtelmesen sértő kifejezést vágta Herzog Zsiga szemébe : — Maga csak hallgasson ! Mert maga — maga bilbliket csinált ! Hát erre rettenetes fölfordulás követ­kezett. Zsiga a billiárd asztalt vágta volna talán Sándorhoz, ha az el nem lett volna foglalva. Az egész kávéház felfordult a sértés rettenetes volta miatt. Herzog Zsiga feljelentést is tett a bíróságnál Deutsch Sándor ellen súlyos becsületsértés miatt. Ezt a becsületsértési pert tárgyalta is már Beke járásbiró, de nem tudott vele sem­mire menni. Nem tudta megállapítani a sértő, a sértett s a tanuk előadásából sem, hogy micsoda rettenetes sértő ki­fejezés van abban a szóban „bilbli“. Most ebben a kényesen kétes kérdésben Kohn Sámuel főrabbit, azután több Szerecsen- és Dob-utczai korcsmárost fognak kihall­gatni, hogy magyarázzák meg a bilbli szó vérig, velőkig sértő tartalmának mivoltát. Ha ezek sem tudnának kellő felvilágosítást adni, akkor ki fogják hallgatni szakértőül a sorogosai csodarabbit is. Hanem egy bizonyos. Bármiként dőljön el a bírósági árgyalás a „bilbli“ szó vesékig sértő- tellenjéből nem fog veszíteni a Dob- Szerecsen-utczai és Teleki-téri korcsmák­ban. Szóval nagy bajok lesznek még ebből. Korcsmából — „Napház“. A „Magyar Gazdaszövetségéhez tartozó központi „Hangya“ szövetkezetnek immár ezernél több fogyasztási szövetkezete van az országban, különösen a községekben. A vidéki fogyasztási szövetkezetek nagy­részéhez ma más korlátlan italmérési joggal biró üzlet, azaz korcsma is tartozik. Ezeket a szövetkezeti korcsmákat garam- löki szövetkezet példájára „Népház“-nak nevezték el s minden ilyen „N'épház“-ban nemcsak bort, sört, hanem alkoholmentes italokat, mint például almabort, czitrom- és narancsszörpöt is mérnek részint a bor drágasága miatt, részint, hogy a falusi népet az alkohol, különösen a pálinka- ivástól elszoktassák. Minden „Hangya“ szövetkezeti korcsmában ilyen nyomtatott Szövegű tábla van kifüggesztve: Részeg embernek italt adni tiltja a törvény és a szövetkezeti becsület! Rendes ember szeszes italt hitelbe nem, iszik! Inkább bort, mint pálinkát ! Ezekben a szövetkezeti népház-korcs- mákban szeszes italt hitelbe nem is adnak. A vidéki „Hangya“ szövetkezeti tagok a központi igazgatóság utasítására különben csak azokban a községekben nyitnak italmérési üzleteket, ahol a korcsma nincs megbízható, intelligensebb és a nép anyagi erkölcsi megromlására nem törekvő egyé­nek kezében. Vigyázzunk a borelnevezésekre. Előkelő vendéglőinkben is szolgálnak fel hires bortermővidékről beszerzett kiváló minő­ségű palaczkborokat, mint például tokajit, somlait, szekszárdit, badacsonyit stb., melyek rendesen termelők neveiről vannak vignettázva, illetőleg elnevezve. Ezekkel az elnevezésekkel igen gyakran történnek visszaélések, mikor például más tájon ter­mett bort, más kiváló minőségű talajon termelt bornak tüntetnek fel, vagy mikor nem az igazi bortermelő, hanem egy kiváló bortermelő neve, vagy vignettája alatt hoznak bort forgalomba. Az ilyenféle üzleti élelmességek azonban már lejárták magukat s azoknak elkövetői a bortörvény büntető paragrafusaiba ütköznek bele. Az ilyenféle visszaéléseket a vendéglősök megtévesztésére is rendesen a borkeres­kedők követik el. Csak a napokban Ítéltek el a bortörvény tizedik szakasza alapján egy ilyen Andrássy-uti borkereskedőt három napi elzárásra és kétszáz korona pénzbüntetésre, azért, mert palaczk boro­kat egy híresebb termelő neve alatt hozott forgalomba. Ugyanilyen súlyos büntetés érte volna azt a vendéglőst is, aki ettől a borkereskedőtől vásárolna, jóhiszemüleg bár, — de a kereskedő által hamisított vignettával ellátva rakta volna fel e palaczkborokat asztalára. Jó lesz tehát vendéglőseinknek a vignettázott palaczk- borok bevásárlása alkalmával óvatosoknak lenniök. Mennyi borkészlet vár eladásra a terme­lőknél ? Vendéglőseinket és korcsmárosa- inkat mindenesetre elsősorban érdekelheti, hogy mennyi eladó borkészletük van még a mélt esztendei rossz szüret után és a magyar szőlős gazdáknak. Erre vonatko­zólag a „Magyar szőlős gazdák Országos Egyesülete“ az eladó borkészletekről a bejelentősek alapján nyilvántartást állított össze, mely szerint egyes termelőknél össze­sen még 258.873 hektoliter különféle már eladásra. A legtöbb bor van felhalmozva az Érmelléken, Balaton melléken és Tokaj- hegyalján, még aránylag kevesebb a bor­készlet az Alföldön és a versecs fehér­templomi hegyvidéken. A Balaton Szövet­ség azt adja hírül, hogy nála 10,000 hek­toliter kitűnő minőségű bor van bejelentve melynek litere 50—60 fillérjével kapható. járványok alkalmával mutatkozik az egész­séges ivóvíz fontos szerepe. E tekintetben Budapestnek rendkívül kedvező a helyzete, mert itt a Kristály-Forrás kitűnő és ami rendkívül fontos olcsó ásványvizet szolgál­tat a közönség ama részének, amely jól felfogott érdekében kut-vagy vezetékvizet nem iszik. Nagy népszerűségét és elter­jedtségét a Kristály-Forrás ásványvize tisz­taságának, bakteriumentességének és olcsó árának köszönheti. E páratlan bőségü, nagy mélységből fakadó forrás vizét az orsz. m. kir. chémiai intézet és a m. kir. tud. egyetem I. chém. intézete által sok éven át hosszú időközökben megismételt fizikai és chémiai vizsgálatok állandó összetételű­nek minősítették, a baktorichogiai vizsgá­latok pedig a forrásvíz kifogástalan tisz­taságát igazolják. Dr Hankó Vilmos tanár é. in. tud. akadémia tagja, szakvéleménye szerint a Kristály-forrás vize a szó szoros értelmében kristálytiszta, ideálja a tiszta ásványvíznek. Elitéit borhamisító kereskedő. Szállodá­sainknak, vendéglőseinknek és korcsmá- rosainknak jó lesz óvakodniok özvegy Szilárd Józsefné, szül. Stiller Paula pásztói lakos nagyborkereskedőtől. A nevezett nagyborkereskedő s a vegyészet titkaiban úgy latszik eléggé jártas hölgyet m. kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom