Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-09-20 / 18. szám

1911. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefeisze- Saját palaczkkupak relési csikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rezcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolok kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökeszülékek, boros palaczkok, parafaguda- “ Pinczefelszerelesi czikkek üzlete . s2ok továbbá kü|önféle rendszerü borsajtol(_ szöiozuzok. erjesztő Budapest^ Vllv Károly-körut 9, tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. ■ Pinggau. Nagy és Watzke r Nem kell tehát búsulni amiatt, hogy el­hallgat a czigány-muzsika a régi jó „Fehér ló“-ban. Felzendül majd az a pompásabb, ragyogóbb újban is. Bár az igaz, hogyha a múlt század kedélyes, jómulató Józsa Gyuriai, Patay Estányai feltámadnának és négyes fogataikon berobognának a régi Kerepesi-utra, nagyot bámulnának ezen az átváltozáson, Most már a régi szállók közül csak a „Fehér hattyú“ van meg bi­zony lekopott, ósdi állapotában a Rákóczi­idon. Nincs mesze azonban, hogy annak köveibe is csakhamar belevág a romboló csákány, sót még a mostani legnépesebb szálló a Rókus helyén is uj vendégfogadó szálló épül, természetesen egészséges, njabb nemzedék számára. De amint ezeket a régi épületeket látjuk, még is valami borongós érzés vesz rajtunk erőt, öregebb emberek lelkén, mely mintha azt suttogná, valami ezüstös huru hegedű öreg fáján : így volt, igy lesz más az idő, Ami elmúlt vissza nem jő. *X-*X'*X^X»X^X^X'»X^X'*X'*X'*X»X^X=*X*X'*X'*X'»X»X'*X^X»X Képviselőből — korcsmáros, Nincsen olyan mesterember a világon, akinek kategóriájából már korcsmáros nem került volna ki. Különösen a koplalást megunt csizmadiák és czipészek csapnak fel nagyszeretettel korcsmárosoknak s hogy többet ne mondjunk a népligeti fővárosi nagyvendéglő korcsmáros bérlője is kiér- demiilt suszter. Szabókból, vasúti kalauzok­ból, villamosvasúti kocsivezetőkből is lett már elég korcsmáros, de eddigelé ország­gyűlési képviselő még nem alakult át nálunk korcsmárossá. Most már lesz ilyen­hez is szerencsénk. Mint ugyanis az egyik erdélyi lap írja, Makay Zsiga fürészmalom- tulajdonos, volt országgyűlési képviselő, a t. Háznak volt ismert harisnyás Zsiga bácsija, felcsap korcsmárosnak. Korcsmát nyit, még pedig Kissármáson, ahol a föld­gáz ömlik bő sugarakban a földnek mélyé­ből. Makay Zsigmond ugyanis kitűnő üz­letember. Furfangos székely góbé. Nemcsak fürészmalma van, nemcsak hídépítő vállal­kozó, hanem azt is kiokumlálta, hogy a fölfödözött földgáza révén Kissármás köz­ség környékének nagy jövője van. Itt mi­hamarabb a gáz elvezetésére gyárak épül­nek, melyek majd sok ezer embert foglal­koztatnak. Ezeknek pedig korcsmára, a korcsmában nemcsak borvizre, hanem bo­rocskákra is lesz szükségük. S ha már sok embernek lesz haszna a földgázból, azt gondolja Makay Zsiga bá’, már miért ne lehetne neki is. Korcsmát nyit éppen a hatalmas légforrástelepek mellett. Itt majd nem kell sem tűzifára pénzt kiadni, ami magában véve is tiszta haszon. Fűteni és j világítani is lehet a földgázzal. Makay , Zsiga különben, mint gázszakértő, nagy agitácziót fejt ki amellett, hogy a kissár- mási földgázt nem kell kiereszteni Erdély­ből. Azt mondja, hogy ha Heltai Ferencz Budapesten éppen földgázzal akar fűteni és világítani, hát födözzön fel ilyet — Óbudán. Ami különben azt illeti, lett már magyar országgyűlési képviselőből korcs­máros s Makay Zsigmond e téren is el­maradt a kezdeményezés dicsőségétől. Lett, de nem Budapesten, nem is Magyarorszá­gon, hanem oda át Amerikában. New- Yorkban ugyanis Udvardy Ferencz volt budapesti bankdirektor és volt néppárti országgyűlési képviselő korcsmát nyitott. Nessi Pál szintén volt magyar országgyű­lési képviselő és ügyvéd — miután mint csokoládé gyári munkás nem tudott bol­dogulni — beállt Udvardy Ferencz korcs­májába pinczérnek, de nem számoló, ha- ! nem étel és italhordó pinczérnek. A keszt­helyi diákpinczérek ne röstelkedjenek te­hát nevük elhallgatásával a pinczérkedés miatt. Nincs erre okuk. Mint látják, volt honatyák is belevágnak immár a korcsmá­ros és vendéglős iparágba. Mert forog a világ kereke. Egyszer országgyűlési kép­viselő, másszor korcsmáros az. ember. De azért mindig nagyságos ur. Ámbár meg­fordítva is kellene már lenni. Úgy illene, hogy korcsmárosból is legyen már ország­gyűlési képviselő. Sörgyárosból, sörház­tulajdonosból már van és az senki más, mint gróf Zsilinszky Róbert. ■-*X-*X'*X:*X'-*X>*X''5>X'*X'.*X'-»X^X»»X'.*X^X'-*X'-#X-*X'»X'*>X'*X'-í>X^X'!eX Csikország borvizei, Bizony az ásványvizekkel is úgy va­gyunk ebben az országban, mint akár a sörrel, vagy pezsgővel. Van nekünk ki­tűnő gyártmányú magyar sörünk és pezs­gőnk, még is csupa nagyzolási viszke- tegségből külföldi söröket és borokat tar­tanak egyes vendéglőink s azt kínálják szóvei és reklamirozásokban vendégeik­nek. Kitűnő magyar ásványvizünk is annyi van, hogy a félvilágot is elláthatnánk vele, mégis nagymennyiségű külföldi ásványvíz­zel rontjuk egyes ásványvizkereskedők s külföldieskedők hóbortjából a gyomrunkat. Erdélynek egyik legszebb része Csik vármegye, melyet a benszülöttek ősidőktől kezdve csak Csikországnak neveznek. En­nek a kedves, csángók által lakott Csik­országnak nagyon sok fürdőhelye van, melyek között nevezetesebbek: Borszék, Tusnád, Málnás s a többi. Legszebb fek- vésüek a tusnádi és borszéki fürdők festői, szépséges vidék közepeit. De nemcsak festői tájakban, hanem természeti kincsek­ben is gazdag Csikország. Annyi és oly kitűnő ásványvize nincs az egész ország nak, mint Csikmegyének. Minden faluban de ezenkívül uton-utfélén találunk kelle­mes izü, üdítő, szénsavdus forrásvizeket, úgy hogy Csikország egy maga képes volna egész Európa ásványvizszükségletét kielégíteni. A borszéki viz Csikmegye összes sava- nyuvizei közt a legnagyobb keresletnek őrvend. Naponkint ezrekre megy itt az elszállított borvizes üvegek száma. Szé­kely borvizes fuvarosok szállítják ezt a ki­tűnő savanyuvizet a vasútállomásokra és a Maros tutajállomásaira. És ez a kitűnő er­délyi borviz, mely ingyen buzog folyton óriási mennyiségben a székelyföld mélyé­ből még sincs bevezetve, elterjedve az ország vendéglőiben. Hogy miért, ennek nem is annyira vendéglőseink az okai. Az ok az, hogy egyes borviz forrásokat tul- l élelmes vállalkozók évek hosszú sorára kibérelik olcsón, a vizet pedig tuldrágán hozzák forgalomba s igy zárják el a ma­gyar gyógy- és ásványvizek élvezetétől a magyar fogyasztó közönséget. Mire a bor­széki viz Budapestre kerül, itt egy üveg ára harminczhat krajcár, hetvenkét fillér. Ennyi pénzért Budapesten majdnem egy liternyi bort lehet kapni s igaz a fogyasztó inkább bort iszik a borviz helyett. De igy vagyunk nemcsak erdélyi, hanem más magyarországi ásványvizeinkkel is. A for­rástulajdonosok nem arra törekednek, hogy bőven bugyogó forrásvizük olcsó árak mel­let a fogyasztó közönségnek minél nagyobb mértékben tétessék hozzáférhetővé, hanem arra, hogy élelmes üzletembereknek minél drágábban bérbeadhassák, akik aztán mé­regdrágán adva a vizet rövid idő alatt va­gyont akarnak annak hasznán szerezni. így vagyunk a kitűnő szántói savanyuvizzel is, melynek forrása pedig acziszterczitai-tanitó- rend tulajdona. Amig forrástulajdonosaink igy gondol­koznak és cselekesznek, addig a magyar nép nagy része nem élvezheti bőséges ás­ványvizeink egészségáldását s addig itt a műásványvizeink, külföldi savanyuvizek — olcsóbbságánál fogva is — dominálják ven­déglőseink asztalait. >»X'í*^v^;.»X!»X'^X'»X'«X'^>X>»X!«Xí»X»X»Xí»Xí»X>»X;»X'»X^X'»>^X>X Társas reggelik, Szeptember 22.-ikén : Doktor László vendéglőjében, I., Albert-u. 5. Délután ozsonna. Szeptember 29-ikén Petánovits József vendéglőjében, VIII., Rákóczi-ut 58. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut Debreczen-Belvárosi Takarék- szállodák, kávéházak, ven­déglők, pensiók vételéhez pénzbeli támogatást nyújt. Ingatlankölcsönöket leg­előnyösebb formában folyósít. — Betétet 5°/o-kal kamatoztat. Bővebb felvilágosítást Debreczen, Piacz-utcza 41. szám. ad az intézet igazgatósága. pénztár Részvény=Társaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom