Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-09-20 / 18. szám
1911. szeptember 2U. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 ság az újabb söráremelkedésekre s hogy I ez még sem történt meg, ez annak kö- I szönhető, hogy ülück Frigyes és Gundel { János bent vannak a budapesti sörgyárak 1 igazgatósági tagjai között s ott a vendéglős, korcsmáros érdekeknek úgyszólván egyedüli védelmezői. És itt rá kell mutatni arra a csúnya, rosszindulatú, a gyöngébb felfogású korcsmárosok félrevezetésére szánt azon agitáczióra, mely Gundel Jánost és Glück Frigyest folyton azzal támadja, hogy részesei a sörkartelnek. ! Hát hogyha ezek az urak ott nem volnának a sörgyárak igazgatósági tagjai közt, bizony, bizony ma már a vendéglősök, korcsmárosok 20 százalékkal drágábban kapnák a sört, mint most kapják. Ezt jó lesz megjegyezni a félrevezctetteknek, különösen a kiskorcsmárosoknak, mert a I söráremelést a nagyvendéglős csak kibírja valahogy, de épen a kiskorcsmárosoknak okoz az majd nagyobb károsodást, veszteséget. — Éppen azért ne hallgassanak azokra, akik folyton azért verik félre a harangot, azért kiabálnak, hogy azzal a maguk kisded, özeiméiről eltereljék a közfigyelmet. v*>^;v*;x'.*X^X»X'*X'*X'*X^X^X*X'*X'*X^X'»X^X^X*X'*X'*X-*X*X A korcsmák kinyitásának ideje. Mint a napilapok jelentik a budapesti likörgyáro- sok ipartársulata kérvényt adott be a főváros tanácsához, hogy a főváros az ipari szabályrendelet ama rendelkezésének, a végrehajtását, mely szerint a korcsmák, vendéglők, sörházak és pálinkamérések télen hat óra előtt ki nem nyithatók, ez évi október 1-től 1912. márczius 31-ig ideiglenesen változtassa meg. A tanács a likörgyárosok ipartársulatának eme kérvényét pártólólag terjesztette a közgyűlés elé, mert kívánatosnak tartja, hogy az üzletek különböző szakasza egyöntetűen állapítsák meg. A vendéglős ipar szempontjából, de közerkólcsi szempontból éppen ezt nem tartjuk helyeznek. Mert mig a vendéglők korai nyitására még egy ilyen nagy város — közélelmezési — szempontjából is már kora reggel szükség arra, hogy az erkölcs és egészségrontó pálinkaás butikok üzletnyitása már reggeli hat óra előttre megengedhessék. »X^X"^Xi*X'*> '-*X-*X‘*X'-*X'-*X»»X'*X^X-'»X'*X-»X-*X'*X-*X'*X-»X!*X^X R pohár. Valamelyik öreg bölcs megírta egykor, hogy „legszebb a rendes mértékletes élet“. Vagyis hogy mértékkel kell inni különösen a szeszes italt. Az álladalom is ezt tartotta szem előtt, midőn bizonyos mértékjegyzésekkel látta el még az ivópoharainkat is. Egyben azonban csodálkozom. Mig ugyanis a bádog literes, félliteres úgy van megjegyezve a hivatalos mértékjegygyel, hogy az színükéig tartalmazza a meghatározott mennyiséget, addig az üvegpohárnál még i a hivatalos megjegyzésnél egy-két ujnyi felesleges magasság is mutatkozik. Csekély dolognak látszik az egész, sokszor mégis nagy kellemetlenségek okozója. A három deczis korcsmái pohár például soha sem három, hanem három és fél deczi. Ha a vendég most már kér három deczi bort, vagy sört, ugy-e azt kívánja, hogy az egész három és fél deczis poharat teletöltsék. | neki. És a vendéglős, korcsmáros a leg- | j több esetben kénytelen is ezt megcsele- j J kedni. Képzeljük most már el, hogy csak J egy esztendő alatt mennyi a korcsmáros- nak a vesztesége az ilyen mértéknélküli de mégis hitelesített poharak révén, amit azután senki sem térit meg neki. Gondoljuk meg, hogyha az üvegpoharat is éppen « olyan szigorúan a mértékhez szabnák, mint a bádog litert, mennyi kellemetlenség volna elkerülhető és menyi fölösleges italpocsé- ! kolástól volna megmentve az italmérő vendéglős. Mert neki utóvégre egy akó borban, vagy sörben csak is anyit adnak, de ha ő ezt kiméri a fölösleges ürtartalmu poharakban, majdnem másfél akót kell kiszolgálnia nem is tekintve most már az elpárolási veszteséget. Hát ha a mérték- í hitelesítő hivatal megtudja szabni a bádog literek, félliterek, deczik nagyságát, mért nem szabja meg ugyanígy az üvegpoharakét is, amivel sok kellemetlenségtől és sok kényszerű, senki által meg nem téritett fölös kiadástól mentené meg a vendéglőst is. Steiner Imre, vendéglős.-•;\-»>.*X'*X^X'*X^X'»X^X"'*X'*X>*X'*X^X'-*X'*X'*X'-*X'*X'*X'-»X'*X'*X A gyujtó-monopolium. Már többször meg-, emlékeztünk arról, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozik a gyufa-árának felemelésével, a gyujtó-monopolium létesítésével. Arról is irtunk, hogy a hasonló intézkedés Francziaországban éppen a vendéglősök és kávésok részéről találkozott legnagyobb ellenzéssel, mint akik legtöbb kárt szenvednek a gyufaár felemelésével, mert hiszen ők a gyufát ingyen kénytelenek vendégeiknek kiszolgáltatni. A gyufaár-fel- emelése, a gyufa-monopolium behozatala azonban most már Magyarországon is meglesz. Mint ugvanis félhivatalosai jelentik a pénzügyminisztériumban már dolgoznak azon a javaslaton, mely a gyújtó-gyártást államilag monopolizálja. Az illetékes ügyosztályok két féle tervezeten dolgoznak, az egyik szerint a jelenlegi gyuj tógyárak at megvenné az állam, a másik szerint pedig a gyujtógyártást épp úgy, mint a szesz- gyártást kontingens szerint adná bérbe. Hogy a két tervből melyik válik valóvá, még nem bizonyos, csak anyi, hogy akármelyik : a gyufa drágább lesz. Ennek pedig első sorban pedig ismét a korcsmárosok, vendéglősök és kávésok adják meg az árát. »X'-»X'*X--*X^X'»X:*X-'*X^X'*X»X*X^X=*X^X'*X'*X»X^X^Xíí»X»X^X Drágáb lesz a pezsgő. A szegényebb sorsú emberiséget nem fogja lesújtani az a hir, hogy rövid idő múlva erősen megdrágul különösen a fran- czia pezsgő. Érdekli ez különösen a jobb módú emberiséget, akiknek tellik néha pezsgőre is, de érdekli a pezsgőt forga- ! lombahozó vendéglősöket, italmérőket és kávéháztulajdonosokat. A franczia pezsgő ár emelkedésének pedig csak részben oka a múlt évi rossz szüreti eredmény és a jövendő esztendei reménytelen kilátás. Főoka ennek a frsnczia vinczellér forradalom és az ezen forradalomszerü izgalom által előidézett nagy kavarodások, melyek már a pezsgők világpiaczán is kezdik éreztetni hatásukat. A forrongó franczia vinczellérek Epernayban és vidékén — a franczia újságok híre szerint — nem kevesebb, mint ötmillió palaczk pezsgőt törtek ö'sze, úgyhogy nemcsak a libák, hanem még a berkocsislovak is részegek lettek az utczákon patakzó pezsgőtől, s igy ezáltal is bekövetkezett a franczia i pezsgő készleteknek tetemes csökkenése, ami legközelebb kifejezésre fog jutni a pezsgők árjegyzésében. A néu etországi pezsgő-gyárosok is elhatározták, hogy a gyártáshoz szükséges anyagok megdrágulása miatt szintén felemelik pezsgőik árát. Nem lehetetlen különben, hogy a hires franczia pezsgőgyártás végnapjait is fogja legközelebb érni. A franczia pezsgőgyáro- sek ugyanis elhatározták, hogy a Cham- pagneban történt romboló esetek miatt, de meg azért is, mert azok megújulásától tartanak, gyárüzemeket ott megszüntetik és Németországba helyezik át. A pezsgő áiak felemelése tehát a külföldön befejezett dolog. Ez azonban minket magyarokat nem igen érinthet, ha a pezsgőben is kötelesség szerint — a magyar gyártmányt használjuk, fogyasztjuk. A magyar pezsgőgyárosok ugyanis — akiknek gyártmányai kiállják a versenyt a franczia, de különö- sez a német pezsgővel — értesülésünk szerint nem fogják felemelni gyártmányaik árát. Korcsmái hitel a régi jó világban. Bármiként küzdjön a mai idők vendéglőse, korcsmárosa ellene és bármiként állapítsa meg a hatósági szabályrendelet az italmérési hitel nagyságát, mégis derűre, borúra hiteleznek korcsmárosaink, vendéglőseink, — mert kénytelenek vele. — Az még csak megjárja, ha ismerős ember akarja igénybe venni a korcsmái hitelt s ezt a szándékát előre is bejelenti. Akkor a korcsmáros, vagy vendéglős már előre tisztában van azzal, hogy az illető ki- egyenliti-e hitelét, vagy azoknak az élos- dieknek fajtájához tartozik, akik soha sem fizetnek s eszerint ad]a, vagy tagadja meg a kért hitelt. A legtöbb notórius hitelt kérő azonban a korcsmában, vendéglőben egyszerűen kikéri, azutárv elfogyasztja a sört, a bort, az ételeket, csak miután mar jóllakott, akkor jelenti be pénztelen mivoltát s kér fizetési halasztást. A vendéglős, fizető-pinezér mit tehet ilyenkor ? Ha botrányt csinálni nem akar, kénytelenkelletlen hitelez és futni hagyja az illetőt. Kétségtelen, hogy a korcsmái hitelezés éppen olyan régi intézmény mint maga a korcsma. Már pedig a korcsma olyan régi alapítás, hogy meg nem lehet állapítani, hogy mikor keletkezett az ilyen első korcsma, vagy vendéglő. Kétségtelenül már akkor, mikor az emberiség felhagyva a nomád élettel, házakat épített egymásmellé s igy falukban, városokban telepedett meg. Mert a városalapitással a korcs i a- alapitás is együtt jár. Az egyszerű püspök meglátogatott egy falusi iskolát és azt kérdezte egy nagyobb tanulótól : — Fiam, ha uj várost építenek az emberek, melyik házat építik fel legelőbb ? ELSŐ PSLSENI RESZVENYSORFOZODE, PILSEN. Magyarországi IX: I «»»*«» Adfill’F PC TárCíS BUDAPEST, VI., J Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviseli vezérképviselete OJ. LUWjf r«UÜII tJö I dl bd Andrássy-ut. 50. £ első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakató; és iképvisetetet létesít.
