Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-09-12 / 17. ünnepi szám
Vendéglősök Lapja magyar fogyasztókat, vendéglőket és korcsmákat. Ez természetesen nagyon sérelmes állapot, melyet a kormánynak kell orvosolni esetleg törvényhozási utón olyképpen, hogy a szeszezett és czukrozott bor- behozatalt meg kell tiltani még Ausztriából is, ha ugyan erre egyáltalán képes lenne a magyar kormány. Feljegyzések Glück Frigyesről; a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok lpartársulatá“-nak elnökéről. Mikor Glück Frigyest, a „Pannonia- szálloda“ tulajdonosát a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartársulata“, e szakmában az ország legelső ipartársulata elnökévé választotta a nagyérdemű előd Gundel János után, ehhez a a választáshoz nemcsak Magnarországból, hanem a külföldről is melegen gratuláltak — ipartársulatunknak. Valóban Glück Frigyes, mint elsőrendű tényezője a magyar szállodás és vendéglős ipar emelkedésének, kulturális előrehaladásának, ezenkivül a közélet terén mint minden nemes, szép, ideális és hazafias gondolatért lelkesülő férfiú ismeretes, ki különösen a kulturális téren és a közjótékonyság terén nem szűkölködik az áldozatkészségben, főként ha legcsekélyebb vonatkozásban vendéglősipari érdekkel van ez kapcsolatban. Glück Frigyesnek egyéni nagy érdeme az — aminek a közélet is csak hasznát veszi — hogy évtizedeken át tartó hangya- szorgalmával nagy vagyont, milliókra menőt gyütött együvé. Ez az anyagi siker, mely ezt az igazán nemes lelkű férfiút életut- ján kisérte, nem tette őt soha egy pillanatra elbizakodottá. Megmaradt minden viszonyok között kedves, előzékeny, szerény modorú úri embernek, aki úgy a közügynek, mint mindenkinek, aki csak hozzáfordul szolgálatot igyekszik tenni. Igazán a magyar vendéglős és szállodás iparosság büszkesége a mi uj elnökünk, aki nevét egyéb sokoldalú tevékenységén kivül azzal is feledhetetlenné tette, hogy az ő nagy áldozatkészségü kezdeményezésére emelte az ország vendéglőssége a budai Jánoshegyen boldogult királynénk emlékezetére az építészeti szempontból is remek, ma már a székesfőváros közönségének büszkeségét képező „Erzsébet-ki- látót. Közéleti tevékenysége, mint a szállodás és vendéglős iparosság hosszú évtizedeken át már vezérférfiáé, mint székesfővárosi, iparkamarai s iparegyesületi tagé általán ismeretes. Tudják róla, hogy a legjobb lelkű családapa, s a legvendégszeretőbb magyar házigazda is egyszersmind. Ám mikor Glück Frigyes házatáját megtekintjük, eszünkbe jut a nagy Petőfinek egyik verssora is : Szeresd a virágot, Mert ki a virágot szereti Rossz ember nem lehet. Es Glück Frigyes szereti a virágokat. Mikor még szó sem volt arról, hogy világvárossá kell alakítani Budapestet, mikor még eziránt nem indult meg az a szép társadalmi mozgalom. Glück Frigyes már akkor kivül-belül valóságos virágpalotává varázsolta át a „Pannonia-szállodát, melynek téli kertje a legkedvesebb gyülekező- helye a főváros úri közönsége egy előkelőén válogatott részének. Nagyon méltányosan cselekedett tehát a „Virágos Budapest“ elnöksége, mikor első dijainak egyikével, az arany éremmel Glück Frigyest tüntette ki. Ám, aki a virágot szereti, az már a veleszületett és vele erősödött lelki nemességnél fogva is kedvelője a nemcsak természet, de emberi művészet alkotta remekeknek is. így bár sokan — de azért még ma sem eléggé széles körben tudják azt, hogy Glück Frigyes egyike az ország legelső mübarátainak, akinek olyan mü- gyüjteménye van, melynek alig akad párja az országban, de az a külföld más gyűjteményei között is méltóan elsőrendű helyet foglalna el. Glück Frigyes irodái, magánlakosztályának termei, folyosói, sőt lépcsőfeljárói is vonzó, zsúfolásig felhalmozva vannak kincseket érő festményekkel és elzárt ládákba rejlő ritka és drága műtárgyakkal történelmi becsű relikviákkal. Glück Frigyesnek eme gyűjteményéről tudomásuk van művészeti szakköreinknek is s nem egyszer megemlékezett arról úgy a művészeti szak-, mint a napisajtó is. Ha ezeket a műkincseket egyes példányok szerint fel akarnánk sorolni, egész könyvet kellene összeírnunk. De ez nem lehet itt célunk. Itt csak arra akarunk rámutatni, hogy előkelő magyar szálloda bármint fejlődhetik ki magas színvonalra még a művészeti érzés is és mint képes ezt összhangba hozni üzleti életével, helyiségének felékesítésével, otthonának meg- becsülhetetlenné való varázsolásával, Glück Frigyes szenvedélyes gyűjtője a szépmü- vészetek minden ágazatának. A művészi becsű képeknek nemcsak egyszerű vásárlója, hanem maga is művészi érzékű és tehetségű gyűjtője. Utazik, kutat itthon és a külföldön, hogy felfedezzen egy-egy régi, becses festményt, s hogy újabb remekművekkel gazdagítsa arany-, ezüst és porczellángyüjteményét. Képtárában ott találhatók a magyar és régi olasz mesterek műalkotásai mellett különösen a németalföldi festők remekei. Száz és száz, sok ezreket érő remek eredeti festménynyel vannak teleaggatva lakásának falai. Szinte nem is lehet ezeket a festményeket egy-két szemlélet után felsorolni. Amint az üzleti iroda folyosójára lépünk ott van Lotz Károly festőművészünknek hatalmas „Hungáriá“-ja, mint egy jelezve azt, hogy most egy igazi magyar előkelő szálloda légkörébe léptünk. Az iroda falain németalföldi tájképek között ismét Lotznak mosolyog felénk néhány „Venus“ alkotása. Ott van Moronak egy férfiarcképe is s mellette a hírneves Kupresky- nek egy önfestette arcképe. Látunk gyönyörű németalföldi tengertájképeket is, köztük Wroomnak két mesteri alkotását. Ott van Kau.Jma.nn Angelikának egy gyönyörű női arczképe s a világhírű kecskefestő Does egy egész kecskenyájat mutat itt a vásznán, pe' ig azt tartják művész- szakemberek, hogy Doesnek minden egyes festett kecskéje ezreket ér — forintokban. A külföldi mesterek közül festményeikkel képviselve vannak itt Fabritius, Adam Braun, Tordeani Hillebrantus, Franczia Favretto, Van der Vede, Palamedes, Gup, Van Goyen, Regisdast stb. Ám nem hiány- j zanak a magyar mesterek sem kiváló alkotásaikkal. Than Mór Deák Ferencz arcképével. Padi László, Litzenmayer, Pállik Béla juhnyájjal, Eisenhut Mór színezésű vásznával, Mednyánszky Árpád erdőrészletével, Székely Bertalan „Lidá“-val, Bog- dányi, Barabás, Bruck Lajos. Miniatűr és aquarell gyüj eménye olyan van Glück Frigyesnek, amelyhez hasonló alig van még egy az országban. Ha a remek festmények fölötti szemlélet betöltött gyönyörűséggel, most már gyönyörködhetünk a szekrényekben rejlő műkincsekkel is, melyeknek egy-egy da- 1 rabja is vagyont érő. A régi ékszerművészet remekei, a tizenharmadik századból való boglárok, függők, gyűrűk, lánczok, keresztek, ezüst asztali készletek, remek antik evőkészletek páratlan gyűjteménye mind-mind Glück Frigyes nemes Ízlését magasztalják. Itt láthatók Európa majd minden neves régi kardkészitő mestereinek művészi alkotásaiból egy-egy példány, melyek közül kiválnak az erdélyi drágakövekkel diszitett magyar kardok. Szinte fel sem tudjuk sorolni a szekrényekbe szorult antik porcellán gyűjteménynek sokféle változatosságát és szintén szekrényekbe szorított selyem és drága csipkerégiségek tömegét. Szobrok remekmívű üvegedények, zsebórák, arany és ezüstből, drága szelenczék és régi kulcsoknak változatossága egészíti ki ezt a hatalmas gyűjteményt, mely maga egy muzeum, még pedig páratlan szépségű, becsű és értékű muzeum. Aki annyi és ilyen kincset tudott összehalmozni, az nemcsak gazdag ember, hanem a legnemesebb ízlésű művész-egyéniség is egyszersmind. És büszkék lehetünk reá, hogy ez a sok nemes tulajdonsággal megáldott férfiú Glück Frigyes, lelke minden nemes hevületével, jóindulatának minden tetterejével ma a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatá“-nak elnöke is. Emelik a pálinka-adót. Mig a magyar bortermelők s velük együtt a vendéglősök évek sora óta sürgetik a borfogyasztási adó eltörlését, vagy tetemes leszállítását, addig éppen a közegészségre kedvező bor- fogyasztás érdekében szükségesnek tartják a mérgező hatású pálinkaszesz-adó felemelését. A pálinkaszeszadót az 1908. évi XXVIII. törvénczikk hektoliterenként 140 koronában állapította meg. Miután az osztrák képviselőházban mindezideig nem lehetett a szeszadó emeléséről szóló törvényjavaslatot letárgyalni, ideiglenesen az adó maradt hektoliterenként 120 korona. A kincstár azonban mielőbb hozzáakar jutni a 20 koronás szeszadó-emelés jövedelmi többlethez, azért az oppropriácios javaslat tárgyalásakor Lukács László pénzügy- miniszter abba egy pontot iktatott be, amely a pálinkaadó-emelés életbe léptetésére felhatalmazza. E szerint az uj szeszkampányban már 140 korona lesz az adó. A pálinkaadó még tetemesebb emelése is helyén volna, — de ismételjük — legalább ennek arányában a boritaladót le kellene szállítani. Népszállók és vendéglők Budapesten. A nagy ipari haladás, az élet küzdelmeiben való versengés küzdelmeiben is akadnak nemesebben érző férfiak és nők, akik gondolnak az élet szegényeinek, a küzdelmek elesettjeinek, nyomorultjainak fölemelésére, fölsegitésére is. A magyar fővárosban a nélkülözők számának szaporodása teremtette meg az egyes közigazgatási kerületekben a közjótékonysági egyesületeket s ezek megalkották a kerületi népkonyhákat, melyekben nap, mint nap több ezer ember juthat húsz fillérért meleg ebédhez, sőt háromfillérért esti meleg teavacsorához is. A Budapesten már évek előtt megnyilatkozott nagy lakásínség megalakította a menházegyesületeket, melyeknek menedékházaiban a hajléktalanok ezrei kapnak naponként tiz fillérért melegvacsorát és éjjeli szállást. Mind a népkonyha, mind a menedékházak alapitásá-
