Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-09-12 / 17. ünnepi szám

Vendéglősök Lapja magyar fogyasztókat, vendéglőket és korcs­mákat. Ez természetesen nagyon sérelmes állapot, melyet a kormánynak kell orvo­solni esetleg törvényhozási utón olykép­pen, hogy a szeszezett és czukrozott bor- behozatalt meg kell tiltani még Ausztriá­ból is, ha ugyan erre egyáltalán képes lenne a magyar kormány. Feljegyzések Glück Frigyesről; a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok lpartársulatá“-nak elnökéről. Mikor Glück Frigyest, a „Pannonia- szálloda“ tulajdonosát a „Budapesti Szállo­dások, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipar­társulata“, e szakmában az ország legelső ipartársulata elnökévé választotta a nagy­érdemű előd Gundel János után, ehhez a a választáshoz nemcsak Magnarországból, hanem a külföldről is melegen gratuláltak — ipartársulatunknak. Valóban Glück Fri­gyes, mint elsőrendű tényezője a magyar szállodás és vendéglős ipar emelkedésé­nek, kulturális előrehaladásának, ezenkivül a közélet terén mint minden nemes, szép, ideális és hazafias gondolatért lelkesülő férfiú ismeretes, ki különösen a kultu­rális téren és a közjótékonyság terén nem szűkölködik az áldozatkészségben, főként ha legcsekélyebb vonatkozásban vendéglős­ipari érdekkel van ez kapcsolatban. Glück Frigyesnek egyéni nagy érdeme az — aminek a közélet is csak hasznát veszi — hogy évtizedeken át tartó hangya- szorgalmával nagy vagyont, milliókra menőt gyütött együvé. Ez az anyagi siker, mely ezt az igazán nemes lelkű férfiút életut- ján kisérte, nem tette őt soha egy pilla­natra elbizakodottá. Megmaradt minden viszonyok között kedves, előzékeny, sze­rény modorú úri embernek, aki úgy a közügynek, mint mindenkinek, aki csak hozzáfordul szolgálatot igyekszik tenni. Igazán a magyar vendéglős és szállodás iparosság büszkesége a mi uj elnökünk, aki nevét egyéb sokoldalú tevékenységén kivül azzal is feledhetetlenné tette, hogy az ő nagy áldozatkészségü kezdeménye­zésére emelte az ország vendéglőssége a budai Jánoshegyen boldogult királynénk emlékezetére az építészeti szempontból is remek, ma már a székesfőváros közönsé­gének büszkeségét képező „Erzsébet-ki- látót. Közéleti tevékenysége, mint a szállodás és vendéglős iparosság hosszú évtizede­ken át már vezérférfiáé, mint székesfővá­rosi, iparkamarai s iparegyesületi tagé ál­talán ismeretes. Tudják róla, hogy a leg­jobb lelkű családapa, s a legvendégszere­tőbb magyar házigazda is egyszersmind. Ám mikor Glück Frigyes házatáját meg­tekintjük, eszünkbe jut a nagy Petőfinek egyik verssora is : Szeresd a virágot, Mert ki a virágot szereti Rossz ember nem lehet. Es Glück Frigyes szereti a virágokat. Mikor még szó sem volt arról, hogy világ­várossá kell alakítani Budapestet, mikor még eziránt nem indult meg az a szép társadalmi mozgalom. Glück Frigyes már akkor kivül-belül valóságos virágpalotává varázsolta át a „Pannonia-szállodát, mely­nek téli kertje a legkedvesebb gyülekező- helye a főváros úri közönsége egy elő­kelőén válogatott részének. Nagyon mél­tányosan cselekedett tehát a „Virágos Bu­dapest“ elnöksége, mikor első dijainak egyikével, az arany éremmel Glück Fri­gyest tüntette ki. Ám, aki a virágot szereti, az már a veleszületett és vele erősödött lelki nemes­ségnél fogva is kedvelője a nemcsak természet, de emberi művészet alkotta remekeknek is. így bár sokan — de azért még ma sem eléggé széles körben tudják azt, hogy Glück Frigyes egyike az ország legelső mübarátainak, akinek olyan mü- gyüjteménye van, melynek alig akad párja az országban, de az a külföld más gyűjteményei között is méltóan elsőrendű helyet foglalna el. Glück Frigyes irodái, magánlakosztályának termei, folyosói, sőt lépcsőfeljárói is vonzó, zsúfolásig felhal­mozva vannak kincseket érő festmények­kel és elzárt ládákba rejlő ritka és drága műtárgyakkal történelmi becsű relikviák­kal. Glück Frigyesnek eme gyűjteményéről tudomásuk van művészeti szakköreinknek is s nem egyszer megemlékezett arról úgy a művészeti szak-, mint a napisajtó is. Ha ezeket a műkincseket egyes példá­nyok szerint fel akarnánk sorolni, egész könyvet kellene összeírnunk. De ez nem lehet itt célunk. Itt csak arra akarunk rá­mutatni, hogy előkelő magyar szálloda bármint fejlődhetik ki magas színvonalra még a művészeti érzés is és mint képes ezt összhangba hozni üzleti életével, he­lyiségének felékesítésével, otthonának meg- becsülhetetlenné való varázsolásával, Glück Frigyes szenvedélyes gyűjtője a szépmü- vészetek minden ágazatának. A művészi becsű képeknek nemcsak egyszerű vásár­lója, hanem maga is művészi érzékű és tehetségű gyűjtője. Utazik, kutat itthon és a külföldön, hogy felfedezzen egy-egy régi, becses festményt, s hogy újabb re­mekművekkel gazdagítsa arany-, ezüst és porczellángyüjteményét. Képtárában ott találhatók a magyar és régi olasz meste­rek műalkotásai mellett különösen a né­metalföldi festők remekei. Száz és száz, sok ezreket érő remek eredeti festmény­nyel vannak teleaggatva lakásának falai. Szinte nem is lehet ezeket a festménye­ket egy-két szemlélet után felsorolni. Amint az üzleti iroda folyosójára lépünk ott van Lotz Károly festőművészünknek hatalmas „Hungáriá“-ja, mint egy jelezve azt, hogy most egy igazi magyar előkelő szálloda légkörébe léptünk. Az iroda fa­lain németalföldi tájképek között ismét Lotznak mosolyog felénk néhány „Venus“ alkotása. Ott van Moronak egy férfiarc­képe is s mellette a hírneves Kupresky- nek egy önfestette arcképe. Látunk gyö­nyörű németalföldi tengertájképeket is, köztük Wroomnak két mesteri alkotását. Ott van Kau.Jma.nn Angelikának egy gyö­nyörű női arczképe s a világhírű kecske­festő Does egy egész kecskenyájat mutat itt a vásznán, pe' ig azt tartják művész- szakemberek, hogy Doesnek minden egyes festett kecskéje ezreket ér — forintokban. A külföldi mesterek közül festményeikkel képviselve vannak itt Fabritius, Adam Braun, Tordeani Hillebrantus, Franczia Favretto, Van der Vede, Palamedes, Gup, Van Goyen, Regisdast stb. Ám nem hiány- j zanak a magyar mesterek sem kiváló al­kotásaikkal. Than Mór Deák Ferencz arc­képével. Padi László, Litzenmayer, Pállik Béla juhnyájjal, Eisenhut Mór színezésű vásznával, Mednyánszky Árpád erdőrész­letével, Székely Bertalan „Lidá“-val, Bog- dányi, Barabás, Bruck Lajos. Miniatűr és aquarell gyüj eménye olyan van Glück Frigyesnek, amelyhez hasonló alig van még egy az országban. Ha a remek festmények fölötti szem­lélet betöltött gyönyörűséggel, most már gyönyörködhetünk a szekrényekben rejlő műkincsekkel is, melyeknek egy-egy da- 1 rabja is vagyont érő. A régi ékszerművé­szet remekei, a tizenharmadik századból való boglárok, függők, gyűrűk, lánczok, keresztek, ezüst asztali készletek, remek antik evőkészletek páratlan gyűjteménye mind-mind Glück Frigyes nemes Ízlését magasztalják. Itt láthatók Európa majd minden neves régi kardkészitő mesterei­nek művészi alkotásaiból egy-egy példány, melyek közül kiválnak az erdélyi drága­kövekkel diszitett magyar kardok. Szinte fel sem tudjuk sorolni a szekrényekbe szo­rult antik porcellán gyűjteménynek sokféle változatosságát és szintén szekrényekbe szorított selyem és drága csipkerégiségek tömegét. Szobrok remekmívű üvegedé­nyek, zsebórák, arany és ezüstből, drága szelenczék és régi kulcsoknak változatos­sága egészíti ki ezt a hatalmas gyűjte­ményt, mely maga egy muzeum, még pe­dig páratlan szépségű, becsű és értékű muzeum. Aki annyi és ilyen kincset tu­dott összehalmozni, az nemcsak gazdag ember, hanem a legnemesebb ízlésű mű­vész-egyéniség is egyszersmind. És büsz­kék lehetünk reá, hogy ez a sok nemes tulajdonsággal megáldott férfiú Glück Fri­gyes, lelke minden nemes hevületével, jó­indulatának minden tetterejével ma a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatá“-nak elnöke is. Emelik a pálinka-adót. Mig a magyar bor­termelők s velük együtt a vendéglősök évek sora óta sürgetik a borfogyasztási adó eltörlését, vagy tetemes leszállítását, addig éppen a közegészségre kedvező bor- fogyasztás érdekében szükségesnek tartják a mérgező hatású pálinkaszesz-adó feleme­lését. A pálinkaszeszadót az 1908. évi XXVIII. törvénczikk hektoliterenként 140 koronában állapította meg. Miután az osztrák képviselőházban mindezideig nem lehetett a szeszadó emeléséről szóló tör­vényjavaslatot letárgyalni, ideiglenesen az adó maradt hektoliterenként 120 korona. A kincstár azonban mielőbb hozzáakar jutni a 20 koronás szeszadó-emelés jövedelmi többlethez, azért az oppropriácios javaslat tárgyalásakor Lukács László pénzügy- miniszter abba egy pontot iktatott be, amely a pálinkaadó-emelés életbe léptetésére felhatalmazza. E szerint az uj szeszkam­pányban már 140 korona lesz az adó. A pálinkaadó még tetemesebb emelése is helyén volna, — de ismételjük — legalább ennek arányában a boritaladót le kellene szállítani. Népszállók és vendéglők Buda­pesten. A nagy ipari haladás, az élet küzdelmei­ben való versengés küzdelmeiben is akad­nak nemesebben érző férfiak és nők, akik gondolnak az élet szegényeinek, a küzdel­mek elesettjeinek, nyomorultjainak föleme­lésére, fölsegitésére is. A magyar főváros­ban a nélkülözők számának szaporodása teremtette meg az egyes közigazgatási kerületekben a közjótékonysági egyesüle­teket s ezek megalkották a kerületi nép­konyhákat, melyekben nap, mint nap több ezer ember juthat húsz fillérért meleg ebédhez, sőt háromfillérért esti meleg tea­vacsorához is. A Budapesten már évek előtt megnyilatkozott nagy lakásínség megalakította a menházegyesületeket, me­lyeknek menedékházaiban a hajléktalanok ezrei kapnak naponként tiz fillérért meleg­vacsorát és éjjeli szállást. Mind a nép­konyha, mind a menedékházak alapitásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom