Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-05 / 13. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. julius 5. Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. itthon és a külföldön a magyar borterme­lés, ezen egyik legfőbb nemzeti közgazda- sági ágazatunk javára. Borhegyi Ferencz pedig a köztisztelet és közszeretet rész­véte által kisérve, a magyar hant alatt, melynek érdekeiért fáradozott, találjon megérdemlőit békét, nyugodalmat. Az örök világosság fényeskedjék néki! Nemes tet­tei, élete alkossanak neki el nem múló emlékjelet. * Borhegyi Ferencz halála következtében — mint föntebb jeleztük — a Borhegyi F. nagyborkereskedő-czég tovább is fentmarad s mint már régebben elhatározva volt, üz­lethelyiségét a mai üzlettel szemközt a Budapest, IV., Gizella-tér 4. szám alatti saját házába helyezi át. A nagykiterjedésü borközvetitő intézmény tulajdonos-vezetője ifjú Borhegyi Ferencz ur lesz, aki már évek hosszú sora óta tényleges vezetője volt az ország e legelső borkereskedelmi cégének, mely nemcsak a legtekintélyesebb hazai és külföldi szállodák és vendéglők borszükségletét elégítette ki, hanem szállí­tója volt közmegelégedésre európai feje­delmi és főúri udvartartásoknak is, sőt a tengerentúlra is exportálta a magyar boro­kat hamisitatlan, tiszta mivoltukban, meg­becsülést szerezve ezáltal úgy a magyar bortermelés, mint tisztességes borkeres­kedelmünk jóhirnevének is. Éppen ez ok­nál fogva mint a múltban, bízvást a jövő­ben is a régi jóhirnevü Borhegyi F. cég lesz az ország legtekintélyesebb szállodái­nak és vendéglőinek borszükségleti szál­lítója. Állami borközraktárak. Mint értesülünk, a földmivelésügyi minisztériumban serény munkálatok folynak állami borközraktárak létesítése tárgyában. Eddigi megállapodá­sok szerint minden nagyobb bortermő vi­déken létesítenének királyi borászati fel­ügyelők vezetése alatt állami borközrak­tárakat,. Ezekbe a raktárakba a termelő szőlősgazdák elhelyezhetnék eladásra szánt bormennyiségeiket s azokra előgeket is nyerhetnének. Ez állami borraktárak útját vágnák a fölösleges borközvetitő keres- -kedelem uzsoraszerü nyerészkedézének és erős megakadályo7Ói lennének a borhami­sításoknak. Az állami borraktárakban a vendéglősök és korcsmárosok a minőség iránt való állami szavatosság mellett sze­rezhetnék be borszükségleteiket. Ennek az intézménynek megvalósítását úgy a termelők, mint a fogyasztók s ezek sorá­ban elsősorban a vendéglősök és korcs­márosok örömmel várják. A nők éjfeli vendéglői alkalmazása. A kép­viselőház junius második felében letárgyalta a női munkások éjjeli alkalmazásáról szóló törvényjavaslatot s ebben kimondotta, hogy szállodákban, vendéglőkben, kávéhá­zakban a női munkások éjjeli foglalkozta­tásra ép úgy, mini eddig, ezután is alkal­mazhatók. Az idei (rszágos vendéglős kongresszus. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ Gundel János elnöklete alatt folyó évi junius hó 22-ikén tartott igazgatósági ülésén elhatá­rozta, hogy az országos szövetség ezidei nagy közgyűlését folyó 1911. évi szeptember hó 12., 13. és 14-ik napján ismét Budapesten tartja meg. Tudvalevőleg a „Magyar Vendég­lősök Országos Szövetsége“ az, mely annak idején minden mellék­tekintet nélkül a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosság legnagyobb érdekeinek megvédelme- zésére, kivivására alakult s ami eredmény e tekintetben elérhető volt, az mind a vendéglős szövetségnek és e szövetség nagyérdemű vezető­ségének érdeme, melynek eddigi működésével már is sikerült a maga részére megszerezni a kormány, a törvényhozás, Budapest székesfő­város, s általán a magyar közvéle­mény jóindulatát s rokonszenves támogatását. Hogy a magyar vendég- lősség nyelvében is magyarrá lett, hogy kulturális és nemes célokra irányuló szociális intézményeket léte- sitett, s hogy a közel jövőben végre valósulni fog azon több évtizedes törekvés, miszerint a szállodás, ven­déglős és korcsmáros ipar gyakorol- hatása is a törvényes képesítéshez fog köttetni, az mind e szövetség s e szövetség elnöksége fáradhatatlan küzdelmének elvitázhatatlan érdeme. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének“ kezdettől fogva egyik törekvése az volt, hogy az ország összes szállodásait, vendéglőseit korcsmárosait közös czéljaik elérésére egy táborba tömörítse. És ez a törek­vés czélt is ért. Alig van ennek az országnak akár a fővárosban, *akár a vidéken tekintélyes, a polgárság köz­tiszteletében is lévő szállodása, ven­déglőse, vagy korcsmárosa, aki e szövetség tagjai közé nem sorako­zott volna. Mint azonban tudjuk, ezt a nemes összetartást, ebben az összetartásban rejlő tekintélyes erőt egyes rosszakaratú, vagy tájékozot- lan, beteges ambiczióju egyének akár egyéni hiúságtól, akár az e mögött meglapuló anyagi haszon­lesésből alattomos, ravasz módon megtámadni nem átallották. Mikor a múlt esztendőben köztudomásra hozatott, hogy a „Magyar Vendég­lősök Országos Szövetsége“ itt Buda­pesten mikor tartja meg országos nagygyűlését; akkor előre kieszelt fondorlattal, ez országos nagygyűlést kévéssé megelőző időpontra, valami ,,vendéglős és korcsmáros egyesület“ megalakítására egy ellenkongresszust hívtak össze, megtévesztvén ezzel Magyarország jóhiszemű vendéglőseit, korcsmárosait, sőt magát a nagy- közönséget is. Ezt az ellenkongresz- szust azután meg is tartották, megjelent azon egy csomó falusi korcsmáros, s néhány, állítólag, a vendéglős szakérdekeket védelmező vidéki fiskális. És ez az ellenkon­gresszus tárgyalta a ,,Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ nagygyűlésének tárgysorozatából ki­csempészett programpontokat, nyil- vánvalólag, hogy azokat diskreditálja. Ezen az alattomos aknamunkán fel­háborodott akkor az országos köz­vélemény, amint ennek a jogos fel­háborodásnak méltóan kifejezést adott Szövetségünk múlt évi nagygyűlése is. Nincs azonban kizárva, hogy ezt az elitélendő alattomos merényletet, akik amult évben elkövették, azok eb­ben az esztendőben újból megismétlik. Ez feltételezhető róluk, annál is inkább, mert ez a vendéglős egyesület elnökével együtt már elért egy czélt. Magyar nyelvű lapját, annak vállal­kozója kinyomatja számára német nyelven is, nagy örömére bizonyára a német „Schulverein“-nak, mely az ilyen cselekedeteket nem hagyja elismerő jutalom nélkül. Ismételjük ez az alattomos támadás a „Ma­Szent Margitszigeti üdiíőviz ■ A legkiválóbb szénsavval telített ásványvíz. ----: Te lefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali, viz * nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom