Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA ISII. január 1. a saját javukra a zavarosban halászni igyekeznek mit törődve azzal, hogy közös érdekeinknek hosszú évtize­des munkával megépített házafalát aknázzák alá, hogy megrontanak ben­nünket — s az általuk félrevezetetteket is — erkölcsi és anyagi előrehaladásuk­ban, boldogulásunkban. Nem, ennek nem szabad igy folytatódnia. A sze­mekről kell, hogy leessék a hályog és újra lássanak. El kell jönni az időknek, mikor a magyar szállodá­sok, vendéglősök és korcsmárosok kivétel nélkül egyesülve, szövetkezve küzdenek közös érdekeikért mind­nyájan egyért, egy mindnyájáért, közös erkölcsi és anyagi boldogulá­sukért. És, hogy ez igy lesz, hogy ez a reményünk valóra válik már a reánk következő időknek szakában, ebben a gondolatban, hitben és meg­győződésben kívánunk kedves család­tagjaikkal együtt boldog uj eszten­dőt olvasóinknak, Magyarország szál­lodás, vendéglős és korcsmáros ipa­rosságának ! Élelmiszer festés és hamisítás. Bizonyára a nagy élelmiszer drágaság az oka annak, hogy soha annyi hamisított élelmiszer nem került különösen Budapesten a piaczra, mint ebben az esztendőben, amelynek még talán huszadrészét sem képes a hatóság elkobozni. A gomba módra felszaporodott kifőzésekben nem természetes zsírral, ha­nem festett margarinnal főznek, melynek csak a múlt héten esett áldozatul néhány emberélet. Az árpalisztből készült tojástar­talom nélküli tarhonyát is, nemcsak vad­sáfrány levével, hanem más mérges anya­gokkal festik sárgára. Festik nálunk bor- kereskedők, sőt néha termelők is boraikat, még pedig tudva, vagy tudatlanul ártalmas szerekkel is. Ezzel a sokféle élelmiszer festéssel való visszaélés arra bírta a bel­ügyminisztert, hogy az érdekeltek előtt megismételje az 1905-iki 32456. számú ren­deletét, melynek főbb intézkedései a kö­vetkezők : „Eladásra szánt élelmi- és élvezeti szereket egészségre ártalmas festékkel festeni s ilyen állapotban árusítani vagy eladni tilos. Tilos az eladásra szánt élelmi- és él­vezeti szereket még ártalmatlan festék­kel is úgy festeni, hogy a festés a ve­vőt az élelmi vagy élvezeti szer minősé­gére nézve megtévessze s ezeknek rom­lottságát, vagy csekélyebb értékét lep­lezhesse. Az ezen tilalom ellenére meg­festett élelmi vagy élvezeti czikket el­adni, vagy forgalomba hozni tilos. Aki ez ellen vét kihágást követ el s kétszáz koronáig terjedhető birságra vagy tiz napi elzárásra büntethető. Farkas István javaslata*) a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról, valamint a korcsmákról, sorházak­ról és pálinkamérésekről alkotott fővárosi szamályrendeletek revíziója tárgyában. Mióta ezen kormányhatóságilag jóváha­gyott szabályrendeletek életbeléptek, nagyon gyakran fordultak elő esetek, melyekből ki­derült, hogy a szabályrendeletek helytelen és kétértelmű szövegezése miatt számos uj vállalkozó szaktársunk nem nyerhet sem kor­látlan, sem korlátolt kimérési engedélyt, sem iparjogositványt. Nem pedig azért, mert az ezen ügyek véleményezésére és elintézésére hivatott összes közigazgatási és pénzügyi hatóságok, a szabályrendeletek megállapító- I sait és rendelkezéseit mindmegannyian, fel egész a szakminisztériumokig félremagyaráz­zák, minek következtében számos már ed­dig is soha ki nem pótolható súlyos anyagi károsodást szenvedett. Ezen szerencsétlen és visszás állapotokról bőséges tudomást szerezvén, nehogy egyes jóhiszemű vállalkozók ezentúl is sok kelle­metlen zaklatásoknak és károsodásnak le­gyenek kitéve, itt az ideje, hogy az ezen. ügyben érdekelt helybeli ipartársulatok ha ugyan helyeslik e javaslatot — egyesült erővel tegyék meg a célravezető szükséges lépéseket aziránt, hogy a mondott szabály­rendeletek revízió alá vétessenek, s ismét egész újak alkottassanak és pedig oly egy­szerű és világos szövegezéssel hogy azok sem az egyesek, sem a hatóságok által félre- magyarázhatók ne legyenek. Ugyanis: 1-ször. A fogadók, vendéglők, kávéház és kávé- mérésekről 802/907. és 1396/909. kgy. szá­mok alatt alkotott fővárosi szabályrendelet 6-ik szakasza igy szól: »Vendéglő vagy kávéházi üzlet nyitása meg nem engedhető, ha az e célra kiszemelt üzlethelyiség templomtól, iskolától, vagy kór­háztól legalább 50 méternyire nem fekszik. Ezen távolság az épülettől minden irány­ban számítandó. A jelen szabályrendelet életbeléptetése idejében már létezett üzletek mostani helyü­kön megmaradhatnak s reájuk az első pont rendelkezése e helyen nem vonatkozik.« Épen így szól a korcsmákról és sorházak­ról 117/906. és 621/908. kgy. szám alatt al­kotott szabályrendelet 2. §-a is. A szakaszok ezen nem világos szövege­zését a szabályrendeletek 1909. julius hó 1-én történt életbeléptetését megelőzőleg a kerületi elöljárók, a főváros ezen magas állású főtisztviselői, egyik havi szokásos ér­tekezletükön tárgyalás alá vevén, határoza­tiig abban állapodtak meg, hogy az ily üz­leteket mindaddig, mig eddigi tulajdonosaik bírják, meghagyják, de ha eladják, az uj tu­lajdonosoktól az iparengedélyek kiadását megtagadják. Ezen, annak idején a napila­pokban is közzétett megállapodás adott irányt valószínűleg arra, hogy a szabályrendeletek *) E nagyfontosságu czikkelyt ajánljuk az ital­méréssel foglalkozók s azok ipartársulatai becses figyelmébe. említett szakaszait a többi hatóságok is igy értelmezzék. Utána, járva a dolognak, kiderült, hogy midőn a szabályrendeletek tervezete 1901. március havában a törvényhatóság közgyű­lése elé került, a közgyűlés a pontot kiadta a jogügyi bizottságnak, hogy a szerzett jo­gokra való tekintettel állapítsa ezt meg. A bizottság kimondotta, hogy »ezen rendelkezés a fennálló üzletekre nem vonatkozik, még az üzletek átruházása esetében sem.« Ez azon­ban az említett szakasz végéről tévedésből kimaradt s a félreértést ez okozza. Ily értelemben hagyták jóvá, a hozzájuk i felterjesztett összes tárgyalási iratok alap­ján a m. kir. kereskedelmi és belügymi­nisztériumok a szabályrendeleteket. Most, egy fölmerült eset alkalmából a Ta­nács, felebbezés folytán hozott véghatároza­tában ki is mondotta, hogy a szakasz a jog­ügyi bizottság megállapítása szerint értelme­zendő, ez okból az illető kerületi elöljáróság elutasító határozatát feloldotta és az elöljá­róságot, mint iparhatóságot odautasitotta, hogy felebbezőnek a vendéglői iparengedélyt adja ki. A tanács ezen elvi jelentőségű határozatát az illetékes közigazgatási és pénzügyi körök­ben felmutatva, mindenütt azt mondották, hogy ezen véghatározat respektálása csupán a kerületi elöljáróságokat, mint iparhatósá­gokat kötelezi, mert a szabályrendelet hivat­kozott szakaszában a korlátlan és korlátolt italmérésröi egy árva szó sincs; ők tehát mindaddig, mig újabb szabályrendelet nem alkottatik, az eddigi gyakorlat szerint járnak el, vagyis templomok, iskolák és kórházak­hoz 50 méteren belül fekvő üzletekre, ha azok gazdát cserélnek, a vevőknek sem kor­látlan, sem korlátolt kimérésre engedélyt nem adnak. Elő fog állani tehát az az abszurd helyzet, hogy valaki megkapja ugyan a vendéglői vagy kávéházi iparengedélyt, de a kimérésit nem. Az elmondottakból beláthatja mindenki, hogy ily körülmények között uj szabályren- • deleire van szükség. Addig is azonban, mig ez megtörténhet­nék, fel volna kérendő a t. tanács, hogy a kérdéses szakaszok helyes értelmezéséről, ügy a kerületi elöljáróságokat, valamint a kerületi kapitányságokkal való közlés végett a főkapitányságot, a kerületi pénzügyőri biztosságokkal való közlés végett pedig a székesfővárosi pénzügyi igazgatóságot hiva­talból sürgősen értesíteni méltóz- tassék, és pedig az utóbbi két főhatóságot azon figyelmeztetéssel, hogy amennyiben el nem képzelhető Budapesten oly valódi ven­déglő, kávéház és korcsma, melyben szeszes italok ki nem méretnének: vegyék tudomá­sul, hogy mivel a szabályrendeletek létrejö- vetele nem csupán az 1884. évi XVil-ik, va­gyis ipartörvény 11. §-ának, hanem az ál­lami italmérési jövedékről alkotott 1899. évi XXV-ik t.-cz. 4. §-ának világos rendelkezé­séből történt, ez okból az azokban foglalt és kormányhatóságilag jóváhagyott összes ren­delkezések respektálása nemcsak az iparha­r Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 4 órától 7-ig. — Telefon-szám 24—94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom