Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. .1________________________________ Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Uj esztendő. Az örök Idő homokóráján ismét egy esztendő szállt a múltba, lett az emlékezeté. Nem sok okunk van, hogy fájdalommal váljunk meg tőle. Reményeinket nem váltotta valóra, csak csalódásainkat szaporította. Köz- gazdasági életünket meggyöngitette s ebben az uj században az 1910-ik volt a leginségesebb esztendő, a nyomorúság égő sebeit marva fel ott is, ahol eddig a jobb lét tanyázott. Tápláléktermése rossz volt, az iparban, kereskedelemben rég nem tapasztalt pangást idézett elő. Járványos betegségek s ezek közt a leg- rettenetessebb: a tífusz és kolera pusztítottak benne, melyek csirái még most is itt leskelődnek közöttünk. Társadalmi és politikai téren és a sivárnál sivárságosabb volt a letűnt tizenkét hónap. Nemhogy nemzeti alkotásokat emelt volna, hanem lerombolta nemzeti ideálizmusunknak, magyar hitünknek oszlopait. Csak a halál aratása volt dusabb ebben az esztendőben csak a temetőkben szaporodtak meg a sirhalmak úgy a felnőtteké, mint a kisdedeké egyaránt. Csak a bűnös, a becsületes erkölcsök útjáról letért emberek szaporodtak meg, akik börtönsirbolt zárkákban szomorúbb halottak a temetők halotjainál. Az elmúlt idő egy éves méretének keserűségeit érezve lelkűnkben, üdvözöljük az uj 1911-ik esztendőt. Köszöntjük azzal a reménységgel, melylyel minden újév hajnalhasadását üdvözölni szoktuk. Jobb reményeink csiráit ültetjük első pillanataiba, óráiba, napjaiba s hisszük, hogy azok gyökeret verve, kisarjadva, megelégedésünk, jobb létünk terebélyes fáivá nőnek, melyeket nem fonnyaszt meg a korai fagy és nem tépdes össze a viharokat hordozó orkán. Ki tudja az 1911-ik esztendő a huszadik század egy uj évtizedének is kezdete, talán egy jobb kornak derűs ünnepnapjait is rejtegetik számunkra méhében? Ha valakinek, valamely testületnek, a magyar vendéglős és korcs- máros iparosságnak volna valóban szüksége erre a jobb korszakra. Az élettel való küzdelem nehéz marakodását s azt a nyomasztó súlyt, melyet közgazdasági helyzetünk rosszabbodása idézett fel a drágaságnak elviselhetetlen voltát, melyet többé, kevésbbé mindenki érezett, a vendéglős és korcsmáros iparosság érezte meg első sorban és leginkább. Vajon jobb napjaira következnek- e most jobbak, kitudná azt megmondani, mikor csak nagyon közeire 'látó szemünk a kétes jövőnek rejtelmes ködébe bele nem tekinthet. Egy bizonyos csak. A magyar vendéglős és korcsmiros iparosságra is csak akkor virradhatnak jobb napok, ha a magyar mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi életben is a jobb időknek virradata lesz ez az uj esztendő. És hogy az legyen, ebből a nagy nemzeti munkából ki kell vennie részét a magyar vendéglős és korcsmáros iparosságnak is s kiveszi akkor, ha mint a magyar gazdasági és közéletnek egyik alkotó része a maga általános jobb létének megteremtésére törekedik. Mint az egyes részek boldogulása, adja meg az egésznek boldogulását is. Vajon megtettünk-e erre a múltban is minden lehetőt? A 1910-ik esztendőnek a szakmánk- beli iparosságra vonatkozólag egyik legjelentősebb eredménye a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmá- rosok országos szövetségének kongresszusa volt. Külső fényében ünnep és belső tartalmában értékes és hazafias következményeiben nagy jelentőségű volt ez az országos gyűlés, mely elsősorban fogja a megvalósítás állapotába hozni azon negyedszázados követelésünket, hogy a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosság is a törvényes képesítéshez kötött iparágak sorozatába vétessék fel. Minden magyar szállodásnak, vendéglősnek, korcsmáros- nak közös érdekeit vitte előre egy nagy elhatározó lépéssel ez a kongresszus, és mégis az egyéni hiúság, a szereplési viszketeg, vagy nevezzük nevén,- a rosszindulat megakarta azt zavarni. Nem a konkolyhintőkön múlt, hogy ez nem sikerült. Ez csak azt bizonyítja, hogy egyesek önző indulata, beteges amulucziója következtében még most sincs meg a magyar vendéglős és korcsmáros iparosságban az összetartásnak az az ereje, az együttérzésnek az a harmóniája, mely a közös erkölcsi és anyagi érdekekért való küzdelmeket diadalra, könnyebben diadalra vihetné. Csodák nem történnek az emberi természet világában, de hisszük, hogy az 1911-ik uj esztendő e tekintetben is üdvös változásoknak lesz a meg- szülője. Hiszen akinek látó szemet adott a gondviselés és aki látni akar, az láthatja, hogy ma már europaszerte, de Magyarországban is az együvé tartozó, rokon kereseti ágak tényezői egyesülnek, szövetkeznek egymás támogatására, hogy boldogulhassanak. És csak a magyar vendéglősség, korcs- márosság legyen az, mely nemcsak három, hanem talán tizenhárom ágazatra és évadra, tülekedik egymással? És csak mi vagyunk azzal a vaksággal megáldva, miszerint nem látjuk, hogy ezt a tülekedést, ezt a testvérharczot azok idézik elő, akik ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállítója. FflNbfl ÁGOSTON és ZIMHER PÉTÉR UTÓbfl ZIHHER FERENCZ halnagyKeresKedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
