Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-20 / 4. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. február 20. íelkedtek, kik felfogván nemes hivat ísukat, a vendéglős-iparnak csak becsületére és dí­szére válhatnak. Szabó Lajos legutóbb a hűvösvölgyi hírneves Balázs-féle vendéglőt bírta. Uj üzletében is igyekezni fog a ven- dágközönség iránt való előzékenységét ér­vényesíteni, melyet jó konyhájával, polgárdi-i boraival, Haggenmacher-söreivel — reményi­jük — biztosan elérni is fog. Sok szeren­csét kívánunk uj vállalkozásához! Vendéglői tudomány. Utmesteri vizsgálat volt Budapesten. Egy öreg utmester is oda­került a vizsgáló bizottság elé, akinek azon­ban a tizedes törtekről fogalma sem volt. A vizsgáló bizottság elnöke mégis megkér­dezte tőle: — No, öreg, mennyi az az öt ti?ed? Le tudná-e írni? Az öreg megvakarja a feje búbját, mintha nem értene magyarul. Az elnök meg akarja könnyíteni helyzetét s folytatja kérdéseit:- Hát öregem, hol ebédelt ma? — A Mádainál, instálom. — S milyen üvegbe hozatott bort? — Félliteresbe. — Mi volt annak a félliteresnek a nya­kára írva? Az öregnek fölcsillámlott a szeme s rög­tön fel is írja fehér krétával a fekete táb­lára, de szóval is kimondja: — 0'5. Öt tized, instálom alásan. A vizsga tehát pompásan sikerült. Egy szaklap jubileuma. A Kecskeméten megjelenő s kitünően szerkesztett »Szőlő- szeti és Borászati Lap« múlt év de- czember 30-ikán érte meg fennállásának 30 éves évfordulóját, mely alkalommal a lap szerkesztőjét, a kiváló szőlőszeti szakirót, Maurer Jánost a lap olvasói, sőt a kecske­méti társadalom köréből is számosán mele­gen üdvözölték. Borpataki hovviz. A Bakács-téren van a Nagybánya város tulajdonát képező »Bor­pataki borviz« főraktára. Ajánljuk a nagy­érdemű közönség szives figyelmébe. Meg­rendelhető Eb le Lajos urnái, VI., Révay- utcza 10. szám. Szeszesitalok a régi zsidóknál. Harnack nevű német tudós professzor fáradságot vett magának s kiböngészte az ó-testamentum­ból azokat az adatokat, melyek a régi zsidók borfogyasztásával, szőlőművelésével foglal­koznak. Tanulmányában előadja, miképen művelték a szőlőt, hogy szüreteltek, hogy készítették a bort és hogy ittak bort Pa­lesztinában. Törvény tiltotta a borivást a nasirnak, az Ur jegyzőjének és bizonyos időben a papnak is, aki halállal bűnhődött, ha részegen ment a templomba. Teljesen csak a rehabiták törzse tartózkodott a bor­tól, általában azonban ugv a szegény, mint a gazdag zsidók élvezték a bort és mustot. Részegeskedés nem volt divatban. Tudtak még a szőlőn kívül más cukortartalmú gyü­mölcsökből is szeszes italt készíteni, de az égetett szeszféléket nem ismerték. A zsidók Palesztinában tehát aránylag kevés szeszt it­tak, bár a biblia is szól kivételekről, akik kora reggeltől késő estig részegek voltak. Ilyeneken persze az alkohol mérgezése is előfordult, olyan alakokat azonban, mint a mi bepálinkázott proletárjaink, nem lehetett látni. Ennek pedig főleg az az oka, hogy az erősebb szeszes italokat nem is igen is­mertek, vagy más célra használták, de meg akkor ezek nem is voltak a közönséges al­koholnál 20-szor, sőt többször mérgesebb és részegitőbb kozmaolajjal, kénnel s ani- linnal hamisítva. A jóból is megárt a sok. Régi mese sze­rint Fugger János német püspök, aki a jó bort igen kedvelte, egy olasz utazása al­kalmával előre küldötte inasát avval a megbízással, hogy minden korcsma ajta­jára, ahol jó bort talál az „Est“ szót Írja fel. Miután Orvietoban a bor a szolgának kiválóan Ízlett és hogy azonban szembe­szökően hívja fel urának figyelmét ezen kitűnő minőségre az „Est“ szót három­szor irta az ajtóra A püspök állítólag a jó bor által marasztalva, nem folytatta út­ját, hanem Orvietoban megállapodott és addig ivott, mig belehalt. Inasa sirkövet állított neki a következő felírással: Est! Est! Est! propter nimium Est hie Joanne! de Fugger dominus meus mortuus est.“ Ezen mesét német költők gyakran dolgoz­ták fel. Minthogy ezen mese és ezen versek meglehetős tág körben ismeretesek voltak a német borkereskedők s egykét, pezsgőgyáros, palaczkjaikra ezzel a há­rom szóval hívták föl a közönség figyel­mét: „Est! est! est!“ (van! van! van!) íme a német élelmesség pezsgőinek védjegy­zésével csupán magának akarja lefoglalni ezeket a varázsszókat. Buziás Phönix. A hazai ásványvivek között az első helyet méltán a „Buziási Phönix1 Goglalj a el, mely nemcsak kiváló borviz, de számos orvosi tekintély egyhangú váleménye szerint kitűnő ha­tású gyógyvíz. A buziási gyógyfürdő agilis tulaj­donosa Muschong páratlan áldozatkészségének köszönhető, hogy a ,,Buziási Phönix“ nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, de nevezetesen a Balkánon a legelterjedtebb ásványvizek egyike. Honi gyártmány. Elsőrendű folyékény száraz szén savat ajánl, könnyű 10, 15, 20 klgrammos aczél- tartányokban az „Egyesült Magyar Szénsavgyá­rak“ Budapest, IX., Soroksári-ut 30. Pontos ki­szolgálás. Kitüntetések egész sorozata érte a K ál mán­iáié szab. Biborpaprikát, mert az a legjobb. Ár­jegyzéket ingyen küld Kálmán József paprika­nagykereskedő, Szeged, Dugonics-tér 7. N YB LT.T É R. í J A kiváló bőr- és ® lithiumos gyógyforrás SALVATOR kitűnő sikerrel használtaik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénynél, a czukorbetegségnél, az emész tési és lélegzési szervek hurutjainál. Húgyhajtó hatású! fasmeates! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! Kapható ásvánvvizkereskedésekben yagy a Szinyp-Lipóczi Salvatorforrás Vállalatnál Budapest, V. Rudolfraknart 8. Eladó kávéházak és vendéglők. Úgy a fővárosban, mint a vidéken több- rendbeli vendéglők és kávéházak eladatnak viszont megvételre kerestetnek. Ajánlatok a teljes feltételek levélbeli közlésével lapunk szerkesztőségéhez Budapest, VII., Akáczfa- utcza 7. szám alá küldendők. Uborka. Nagyobb mennyiségű vizes savanyu, kitűnő zamatos uborka 55 literes hordókban 300 darab uborkával hordó nélkül 7 koronáért számítva a nagykőrösi állomáson átvéve kapható. Úgyszintén 100 hekto­liter sajáttermésü villágos siller bor 1908. évről olcsón eladó. Szűcs Sándor, Nagykőrös, IV. kerület 88. szá«n. Vendéglő átvétel! Van szerencsém az igen tisztelt közönség szi­ves tudomására hozni, hogy V. ken, Lipót-körut 3. szám (Nádor-utcza sarok) Neidenbach-féle vendéglőt megvettem és azt folyó hó 12-én, szombaton megnyitottam. Vagyok bátor becses figyelmében ajánlani saját szüretelésü tiszta valódi fehérmegyei, Poigárdi boraimat és jóhirnevü Haggenmacher-fele kőbányai és budafoki sör kimérésemet, úgy szintén kifogástalan ízletes és házias konyhámat, igen mérsékelt pol­gári árak mellett kiszolgáltatni. — Minden törek­vésem oda irányítom, h >gy a n. é. közönségnek jó italaim és étkezése folytán becses pártfogását kiérdemeljem. — Valódi kisüstön főtt törköly literje 2 korona Öt liter rendelesnél,házhoz szállítva. Borárak : Uj bor 70 fill. Ó bor Asztali 1 liter 80 fill. Ó bor Rizling 1 liter 1 kor. Ó bor Tüzes kadarka 1 liter 1 kor. Vilányi vörös 120 kor., szekszárdi 1 kor. Házhoz öt liter vételnél literenként I0°0 engedmény. Teljes tisztelettel Szabó Lajos vendéglős. Zongora és fürdő r lIIOIUi használattal. Buda­pest, VI., Révay-utca 10. szám, I. emelet 9. Kolozsvár szab. kir. város tanácsától. 1887—1910. tan. sz. Hirdetmény a Rákóczi-kerti kioszk és lövölde épületek bérbeadásáról. Alulírott városi Tancs felhívja az érde­kelt zálialkozókat, hogy a Rákóczi-kertben levő s a város tulajdonát képező kioszk és SövöHde épületek, valamint az azok­ban gyakorolható vendéglői, ezukrá- szati és maja! is tartási jogosult­ság haszonbérletére Írásbeli zárt atánlataikat legkésőbb folyó évi február hó 25-én deleft iO óráig a városi tanács iktatóhivatalához adják be. Az évihaszonbér összege ahhoz képest, hogy a törvényhatósági bizottság közgyű­lése által 24.000 korona költség keretén belül engedélyezett átalakítási munkálatok végrehajtatnak-e, vagy pedig az épületek a régi állapotban maradnak, a következőleg állapíttatott meg: I. az épületek átalakítása esetén: a kioszkra 5707 K a lövöldére 1200 K összesen 6079 K II. a régi állapot fentartása esetén: a kioszkra 4672 K a lövöldére 1200 K összesen 5872 K A fent iösszegek képezik a kikiáltási árat. Első sorban azokat az ajánlatokat vesszük figyelembe, melyek az épüeltek átalakítása esetére szólanak s csak amennyiben ilyen megfelelő ajánlat nem nyujtatnék be, akkor vesszük tekintetbe a régi állapot fentartása mellett tett ajánlatokat. Az ajánlatok felett a városi közgyűlés dönt. A kioszk épület átalakítására vonatkozó tervek megtekinthetők a városi mérnöki hivatalban (K irály-u. 25.) A bérlet 6 (hat) évre köttetik, tehát 1910. január hó 1-től számítva 1915. deczember hó 31-ig. A részletes árverési és szerződési feltételek, melyek a bérlők szempontjából előnyöse n mcdositt:ttak, megtekinthetők és lemásolhatok a városi levéltárban. Kolozsvár, sz. kir. város Tanácsának 1910. évi február hó 1-én tartott üléséből. Szvacsina Géza m. kir. udv. tan., polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom