Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-12-05 / 23. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. december 5. Az emberiség legősibb eledele tehát a hús. És nem megdöbb.entő-e korunkban, hogy egyszerre csak át fut i_urópán a vészkiáltás, hogy nincs a köztáplálkozásra elegendő állati húsféle, ami még van ahhoz is csak pénzbeli kiváltságuak jut- | hatnak hozzá. Mit jelent ez ? Tudjuk, hogy j leginkább a hús adja meg az emberi tér- j mészetnek, testnek az erőt, ha tehát megfosztottunk a hustápláléktól, elsatnyulunk, és elsatnyul velünk a jövö generáczió, gyermekeink. Értjük tehát annak a harcznak okát, mely különösen nálunk megindult a húsnak birhatásáért. Magyarországon most minden ember a minisztertől kezdve a vendéglősökig, korcs- márosokig és Bárczy István polgármestertől kezdve a kórházi biztosokig azon töri a fejét, hogy miként lehetne a hús árát leszállítani. Azt már belátták, hogy a hatósági lómészárszékek nem sokat enyhítettek a husdrágaságon, pedig már huszonkilencz lómészárszékünk van, amelyből a kisebb kifőzések is fedezik husszükségleteiket. Az élvezhetlen, bűzös izü argentinjai besózott hús sem magyar gyomornak való, s ez sem ránt ki bennünket a husbajból. A székesfőváros tanácsa most a szerbiai marhahús tömeges beeresztését követeli, amit viszont a magyar állattenyésztők érthető okból elleneznek. Tény az, hogy a szerb marha húsa nagyon gyenge táperejü s a szerb marhák, sertések közt állandó a ragályos állati betegség, ami szintén lehetetlenné teszi állandó behozatalukat. A mi husbajunkon tehát a ráczországi vágómarhák és hízott mangaüczák sem segítenek. De egyet különösnek tartunk. Mikor mindenki husinségről panaszkodik, senkinek sem jut az eszébe, hogy erdeink, mezőink még tele vannak élvezhető husu vadakkal, különösen nyulakkal. A vendéglőkben, korcsmákban kellene most a vad- hustálalást, fogyasztást jobban felkarolni s ezzel is bizonyára segítve lenne, habár átmenetileg is a nagy magyar husnyomo- ruságon. A nagy vadászterületeket a közszükségletre való tekintettel könnyebben hozzáférhetőbbekké kellene tenni s a vadászati törvény szigorú tilalmán némileg enyhíteni kellene, hogy tömegesebben piaczra kerüljön s megolcsóbbuljon az élvezhető vad húsának ára. Attól nem kell félni, hogy egy-két évi nagyobb vadászzsákmányolás után kifogyna a szarvas, őz, vaddisznó, nyúl erdeinkből, mezeinkről. Maradna ott mégis ezer számra tenyészteni való állat. Most különben itt a vadászévad, s talán a vadas ételeknek nagyobb mértékben való kiszolgálásával, ha nem is gyökeresen, de némileg mégis segítünk a nagy husszük- ségen. R jászsági határozat. Jásznagykun-Szolnok vármegye törvény- hatósági bizottsága kimondotta nagy szótöbbséggel hozott határozatát, hogy elrendeli a jövőre nézve a korcsmák és vendéglők vasárnapi munkasziinetét az egész vármel gyére, annak minden városára és községére nézve. A derék jászmagyarok legalább egyelőre nem sokat érnek el eme elhatározásukkal. Annak idején — mint megirték — Szilágy vármegye is hozott j hasonló határozatot, sőt ott egy időre a korcsmákat, vendéglőket vasárnapokon be I is záratták, de ezt a határozatot végered- 1 ményében a belügyminiszter még sem hagyata jóvá. Nem, mert nem hagyhatta. A törvény intézkedései szerint ugyanis a törvényhatóságoknak joguk van meghatározni a korcsmák, vendéglők reggeli nyitási idejét és esten záróráját, de hogy általában elrendeljék a korcsmákra nézve a vasárnapi mankaszünetét ehhez már nincs joguk. Ehhez már országgyűlési határozat szükséges. Bizonyos tehát, hogy a belügyminisztérium Jászkun-Szolnok vármegyének e tárgyban hozott határozatát sem fogja jóvá hagyni. Már több ízben rámutattunk arra, hogy sem egyes törvényhatóságok területének, sem az egész országnak nem sok erkölcsi haszna lesz a korcsmák, vendéglők vasárnapi munkaszünetétől, sőt, hogy egy ez nagyobb városokban, különösen Budapesten, keresztül sem vihető. Utóvégre itt az idegenforgalom igényei is parancsolnak, azután meg az egész héten át dolgozó munkásembernek, iparosnak, hivatalnoknak is kell egy kis vasárnapi szórakozás, amit ő a kávéházakban, kaszinókban fel nem találhat. No már most, ha az ország egynéhány korcsmájában duhajkodnak, dorbézolnak az emberek, hát osztó igazság volna az, ha ezért az ország valamennyi korcsmáját becsuknák vasárnapra ? Tessék csak azokat a botrányfészek kontárkorcsmákai bezáratni, a többi tisztes korcsmáknak pedig a békés megélhetést meghagyni — és akkor rendben lesz minden. Mint már több Ízben megírtuk, Amerika egyes államaiban sem vált be a korcsmák vasárnapi kényszermunkaszünete. Azóta ott a pálinkaiszákosság fokozódik s az eddig korcsmái botrányok színhelye a munkásosztály körében a családi otthon lett, ami megrenditően romboló hatással van a gyermeknemzedékre. Azonban mégis gondolkodóba ejt bennünket, hogy nálunk miért nyomul mostanában mindjobban előtérbe a korcsmák vasárnapi kényszermunkaszünetének kérdése. Mindjárt megértjük, ha betekintünk azoknak a vármegyéknek területére, melyek törvényhatósága leginkább sürgeti a vasárnapi korcsmái bezárást. Látjuk, hogy a törvényhatóság területén, kivált a faluhelyeken a korcsmatartási és italmérési jogosultság kicsúszott a hivatásos jó és becsületes, a maguk és mások tisztességére is ügyelő magyar vendéglősség és korcsmárosság kezéből s ezt a jogosultságot olyan bevádorolt, jött-ment, semmi erkölcsi biztosítékot nyujtáni nem tudó kontárok kaparitották meg, akik egyáltalában nem válogatósak az eszközökben, hogy minél több haszonra tegyenek szert. Akik nem riadnak vissza egy kis korcsmái uzsorától s attól, hogy üzleti helyiségeik a könnyelműségek állandó botránytanyája legyen. Elhiszszük, hogy az ilyen kontár korcsmárosok — kik a tiszfes vendéglős és korcsmáros iparnak is nagy j kárára vannak — veszélyeztetik egyes köségek, sőt vármegyék közbiztonságát, közerkölcsiségét s éppen a szegény néposztály vagyoni létét is. Elhisszük, hogy az ilyen elemektől szabadulni igyekeznek a vármegyék is. Ám tessék ezektől a leg- l csekélyebb kihágás esetén is elvonni az italmérési engedélyeket, akkor majd megtisztul a levegő, de sajnálatos volna azt a hivatásos, tisztességes magyar korcsmá- rosságot, mely maga is őre a tisztességnek, a mértékletességnek és kár volna sújtani a magyar bortermelőket is azzal, ha valahogy a törvényhozás fórumán keresztül erőszakolnák mégis azt a vasárnapi korcsmái és vendéglői kényszermunkaszünetet ! Társas reggelik. Deczember 9 én. ifj. Schuller Ferencznél VI. Váczi-körut 68. Deczember 16-án. Oundel Károly nagyvendéglőjében VI. Városliget, (volt Wam- petits). Deczember 23-án, Pelzmann Ferencz éttermében VIII. Rákóczi-ut 5. (Pannónia szálloda.) Deczember 30-án. Kommer Ferencz „Vadász-kürt“ szállodájában IV. Türr István- utcza 5. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: Deczember 7-én, Petiákovits Józsefnél IV., Ferencz József rakpart 1. Deczember 14-én, Tompa Lukácsnál IX., Márton-utczá 18. Deczember 21-én, Verbőczi Lajosnál, IV., Városház-utcza 3. Deczember 28-án, Almási Józsefnél, VIII., Baross-utcza 92. KÜLÖfiFÉLÉK. Esküvő. Qerstl Ferencz budai ismert vendéglős kartársunk nőül vette özv. Wim- memé vendéglősnőt. Családi öröm. Frenreisz István fővárosi előkelő nagyvendéglős kartársunk ismét kellemes családi örömben részesült. Kedves neje folyó hó 2-ikán egy egészséges fiú gyermekkel ajándékozta meg. Az uj szülött István nevet nyer a szent kereszt- ségben Uj vendéglők. Budapesten a Veres Pálné- utcza 3. számú uj palotában Prohászka Ferencz kartársunk uj vendéglőt nyitott. — Ugyancsak a Veres Pálné-utcza és Pap- növelpe-utcza sarkán épült uj házben Kérész Éerencz fővárosi kartársunk uj vendéglőt rendezett be. Mindkét kartársunknak sok szerencsét kívánunk uj vállalkozásukhoz. s inghoffer M. József halászmester Budapest, Központi vásárcsarnok, K LaKás : Fövámtér 10. szám. X Elő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy halkészletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosabban és megbízhatóan eszközöltetneK, háztartás és éttermek részére
