Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-10-05 / 19. szám
1910. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 úgy a vendéglők, korcsmák, mint a pálinkamérések a téli hónapokban reggeli öt órakor lesznek az üzleti forgalomnak kinyithatok. Erről most értesítették a kerületi elöljáróságokat és a rendőrséget. Ez az elhatározás nem érinti az úgynevezett éjjeli vendéglőket, korcsmákat, melyek éjjeli munkatelepek, nyomdák, éjjeli szerkesztőségek mellett vannak s melyek folytonosan éjjel és nappal nyitva tarthatók. Amerikai husbehozatal és vendéglőink Odaát Ausztriában egyre azon erősködnek osztrák szomszédaink, hogy az argentinjai fagyasztott marha- és sertéshús behozatala megengedtessék Magyarországon és Ausztriában, ezzel akarván a husdrágasá- got megszüntetni. Osztrák sógorék ugyanis úgy okoskodnak, hogy ők ezután is csak majd fogyasztják, de most már olcsóbban, a magyarországi jóféle sertés- és marhahúst, mi magyarok pedig vendéglőkben, korcsmákban elégedjünk meg az amerikai fagyasztott hússal. Hát ebből a jóakaratból egyáltalán nem kérünk. Az amerikai vendéglőkben, korcsmákban egyáltalán olcsóbb a marha- és sertéshús, mint ideát Európában, de azért magyar vendéglős és korcsmáros be nem eresztheti üzletébe, konyhájába az amerikai konzervált, fagyasztott húst, ha megtudja, hogy micsoda szennyet, piszkot, fertőzést etetnek meg az amerikai nagyvágók s ezekkel összeköttetésben lévő vendéglősök, korcsmárosok az ottani nép millióival. Egy kiváló amerikai iró, Alpton Sia- lair néhány esztendő előtt leleplezte az amerikai nagymészárosok üzelmeit s ebből megtudjuk, hogy e mészárosok által miféle rettenetességeket eszik meg az ő vendéglőiben, korcsmáiban az amerikai ember. A jeles amerikai iró után ismertetjük mi is röviden az amerikai húsáruk minémüségét elrettentő például azoknak, akiknek tengerentúli fagyasztott húsra volna étvágyuk. Egy amerikai munkásnak sorsát irja le Upton, aki a Durhám és társa nagy hus- kikészitő gyárában talált alkalmazást. Elmondja, hogy Parki ntowban, a hus- kikészitő gyárhoz közeledve, már távolról hallani sok ezer szarvasmarha bőgését. A marhaudvarok egy negyedmértföld területen fekszenek s a marhaállások között 25 ezer kis utca vezet. A marhaállásokból vasutak szállítják az óriási mennyiségű marhaállományt a vágóhidakra. A gyártelepen a lerakott sínek hossza 250 mértföld; naponkint 10.000 marha szállittatik ide. Évenkint 8—10 millió állatot dolgoznak itt fel emberi táplálékul. Azoknak, akik a gyárat meglátogatják, itt csak azt mutogatják meg, ami az üzletet előnvösen tünteti fel. A látogatóknak azonban sejtelmük sincs arról, hogyan folyik a munka. A?t csak a gyárban dolgozó emberek tudják. Elmondta az egyik munkás, hogy ott dolgozott, ahol a húst előkészítik mindenféle beraktározásra. A hús hordókba van rakva, vegyi szerek közé, honnét a munkások villákkal szedik ki és rakják targoncákra. Ha már villákkal nem érik el, egyszerűen kiöntik a' hordó tartalmát a szennyes földre s onnét lapátolják fel a targonczákra. A padló csupa mocsok, piszok, de a munkás köteles az utolsó maradékot is törlőruhájával egy sülyesztőbe tolni, mely a szennyes hus- darabokat a további kikészítés helyére juttatja. Ez a munkás, mikor első nap a beleket lapátolta, undorító esetre jött rá. Ismeretes dolog, hogy a terhes tehénnek a húsa levágásra nem alkalmas. Itt azonban a terhes teheneket is levágják és a még meg nem született borjú húsával együtt feldolgozzák. De ez még nem minden. Egy napon négyezer tehenet vágtak le, melyeket messze országokból szállítottak. Egyesek meg voltak sebezve, volt köztük sok törött lábú és férgektől genyesedő sebü. Azonban az elhult és sebzett marhákat egész csendben épp úgy feldolgozták, mint az egészségeseket s néhány óra múlva a fagyasztó kamrába kerültek a többi hússal együtt. A gümőkóros, tehát ragályos husu marhákat szintén feldolgozzák a fogyasztóknak. A felügyelő állatorvosok nem igen gondolnak az ellenőrzéssel, mert ezeket évi kétezer dollárral hallgatásra bírják. A kolerában elpusztult sertésekből zsiradékot gyártanak. Konzervhusnak dolgozzák fel azokat az állatokat is, melyeket úgynevezett whyski- moslékkal hizlalnak, melytől tele lesiz a testük mérges daganattal,, úgy hogy a levágásukkal foglalkozó munkásoknak tele lesz a szemük, szájuk, kezük undorító genynyel. A használhatatlan húsokból kolbászt készítenek. Megtörtént az a rettenetes eset is, hogy egy munkás belezuhant a husapritó-gépbe. Nem törődtek vele. Ennek húsát is feldolgozták kolbásznak s szétküldték a fagyasztóknak. A sózókamrából kikerült húsokat szódával lemossák s eladják kisebb korcsmárosoknak, vendéglősöknek. A megszagosodott sonkákat is vegyiszerekkel szagtalanítják s hangzatos nevek alatt árusítják. A húskészletek a padlón hevernek, hol ezer és ezer ember, köztük több tüclővészes, szennyezésének vannak kitéve. A helyiségek tele vannak patkányokkal s ezeket mérgezett kenyérdarabokkal pusztítják s a hustölcsérekben összekerül a mérgezett patkány, a mérges kenyér a bússal s kolbászt készítenek belőle. Leírhatatlan, hogy mennyi förtelmes piszok kerül a kolbászokba, mert minden szemetet a hustölcsérekbe kevernek. Vérben, bűzben, piszokban dolgoznak itt a szerencsétlen munkások is s ha egy-egy közülük a bűztől elkábul, elszédül, a kolbászok forró tartalmába esik s egy-egy eltűnt emberrel itt senki sem törődik. Hát ily módon látják el az amerikai husgyárak a tömérdek korcsmát, vendéglőt, kereskedőt husszükségleteikkel. Maga az az egy gyár, melyről itt szó van, évenkint nem kevesebb, mint harminczmillió embert lát el az ottani vendéglők, korcsmák s husüzletek utján borzalmas húskészletével. Nem mese ez, amit itt elmondottunk, hanem elszörnyüködni való valóság, melyet saját tapasztalataik alapján szavahihető, kiváló társadalmi állású férfiak s a legtekintélyesebb amerikai lapok erősítenek meg. Ezek után — azt hisszük — minden magyar ember, első sorban pedig a tisztes magyar korcsmáros és vendéglős iparos felháborodással utasítja vissza azt a merénylettervet, mely az amerikai fagyasztott húst akarja Magyarország népének fogyasztására, jobban mondva megmérgezésére becsempészni. f\z idegenforgalom és a kolera. Most már hivatalosan is beismerik, hogy itt a kolerajárvány Magyarországon. Naponta újabb kolerabetegségekről és halálozásokról adnak a belügyminisztériumnak hivatalos tudósítást. Ahonnét minden teher és rossz származik hosszú évszázadok óta erre az országra, a Duna vizének közvetítésével Bécsből származtatták át hozzánk ezt a rettenetes betegséget. A Dunamenti községek egy része már meg van fertőztetve s most már csak azért kell fohászkodnunk, hogy Budapestre be ne férkőzzön ez a rettenetes járvány, mert itt olyan pusztítást vihet véghez, aminőt nem okoztak emberéletben még a hatvanas esztendők nagy koleraveszedelmei sem. Minden embernek és minden tényezőnek résen kell állnia a nagy veszedelem^ elhárítására, mert ha az idejut közénk, akkor hosszú időre vége a magyar székes- főváros nehezen megszerzett idegenforgalmának. A magyarországi koleraveszedelem hírére máris annyira megcsappant ez az idegenforgalom, hogy annak hiányát szomorúan konstatálhatják immár szállodásaink és vendéglőseink. Ha ez igy megy tovább, akkor hiába épülnek uj szállodák, még a régieknek is veszélyeztetve lesz költséges fen- tartásuk. A hatóságok, úgy az állami, mint köz- igazgatási, közegészségügyi hatóságok hírlapi cikkekben hirdetik naponként, hogy mi minden okos dolgot, rendelkezést nem cselekszenek a koleraveszedelem elhárítására. Megvonták a közegészségügyi határvonalakat, szigorúbb felügyelet alá veszik a piacokat, vásárcsarnokokat, betiltják a sokadal- makat, vásárokat és búcsúkat. Helyes dolog, de itt Budapesten nem látjuk mindenütt szigorát ennek a közegészségügyi és köz- tisztasági intézményeknek. Úgy látszik, hogy itt a pálinkamérések, butikok, úgynevezett söntések és zugkorcsmák köztisztaságával senki sem törődik. Ezek most is oly fertőzöttek a tisztátalanságtól, mint voltak enMODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. —------------------------------------------------------------------------------------------------- Telefon 47—37 és 86—73.
