Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-10-05 / 19. szám
XXVI-ik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1910. október 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. Háromneg yed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Mit akarnak a borkereskedők? A soproni borkereskedők nagy küldöttsége járt a kereskedelmi minisztériumban s ott Kálmán Gusztáv államtitkárnál a bortörvény revízióját sürgették, más részről pedig azt kérték, hogy tekintettel az idei minőségileg és mennyiségileg is silány szüreti eredményre, engedtessék meg nekik a must és a bor szeszezése és cukrozása. Az államtitkár állítólag azt a választ adta, hogy a bortörvény — ami a vendéglősöket is íérinti — revíziója meglesz, a bor szeszezése és cukrozása dolgában pedig a kereskedelmi miniszter átirt a földmivelésügyi miniszterhez. Hát nem olyan egyszerű dolog, mint a minőnek látszik. A borkereskedők ugyanis azt akarják, hogy ők félannyi valódi borból szeszezéssel és cukrozással két-három- szor annyi műbőrt csináljanak és azt a csinált bort sózzák drága pénzen a vendéglősökre és korcsmárosokra s így általában a fogyasztó közönségre. A szeszezés, cuk- rozás ilyen abnormális szüret idejére, mint aminő a mostani, meg van ugyan engedve, de csak bizonyos fokig, a termelőnek. No most, ha még a borkereskedőknek is meg- ertgedik, akkor felvirrad Magyarországon újra a nevezetes pécsi Engelék dicső korszaka, a mii- és hamis bor világa. Mert |ne tessék hinni, hogy bizonyos borkereskedők megállanak majd a törvény által meghatározott cukrozásig és szeszezésig. Nem, ők azt nem: teszik, mert az ő elsőrendű érdekük, minél több hasznot szerezni. Ezekkel a cukrozott és szeszezett borokkal el fogják majd árasztani azokat a korcsmákat és vendéglőket, melyek az ő hiteladásukra szorulnak s igy szépen tökre lesz téve igen sok tisztes vendéglőnknek és korcsmánknak jó hírneve is, ahol sem nem cukrozott, sem hem szeszezett, hanem tiszta bort öntenek a pohárba. iÉs mig a borkereskedőknek ez a kis mesterkedés jutott az eszükbe, addig néhány bortermelő ugyanilyen hamis kéréssel fordul a miniszterhez. Eddig ugyanis minden bortermelőnek szabad volt szőlő- birtoka arányában bizonyos mennyiségű csigerét — vizet eresztenek át a törkölyön s ebből lesz ez a lőre — a saját s házi cselédsége számára csinálni s most azt szeretnék, hogy — tekintettel természetesen a szomorú szüretre — ilyen csigerét eladásra is készíthessenek, bor gyanánt árusítva azt, elsősorban természetesen a korcsmárosok- nak. Ilyen körülmények közt nem csoda hát, hogy megáll valamely embertársunknak az esze, hogy hol vásároljon bort? A borkereskedőinél-e, vagy a bortermelőnél. Remélünk különben a földmivelésügyi miniszter úrtól annyit, hogy egyik kérés teljesítéséből sem lesz semmi. A már megadózott italok újra való megadózása. Egyes városok tudvalevőleg bérbevették bizonyos időre az államtól a bor-, sör- és husfogyasztási adó-szedési jogát. Ezeknek a bérleteknek egy része most lejár s egyes városok nem| hajlandók azokat megújítani s igy azok most uj magánbérlők kezébe kerülnek. Most már az a kérdés 'merült fel, hogy az a korcsmáros, vagy vendéglős, aki akár általányban, akár a meglévő mennyiség szerint a régi bérlőnek már szeszesital készlete után már megfizette, a fogyasztási adót, tartozik-e azt az uj fogyasztási adóbérlőinek is megfizetni? Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilágosítást adják: Aki kimért itala után évi átalányt fizetett a régi bérlőinek, annál ez az általányozás december 31-ikén megmaradt szeszes italok után meg kell fizetni a fogyasztási adót, ha az kiegyez általányban, akkor úgy, ha nem egyez, a meglévő mennyiség után. Aki a régi bérlőinek nem általányban, hanem a létező mennyiség után fizette meg a fogyasztási adót s ha ebből a már megadózott borkészletből még újév utánra is maradt készlete, akkor erről tegyen azonnal jelentést az uj bérlőnek s akkor ennek nem' lesz joga behajtani újból a fogyasztási adót a vendéglőstől, vagy korcsmárostól, hanem visz- sza követeli a fél által már befizetett adót a régi bérlőtől. Általános drágaság és a vendéglős ipar. Szomorú télre és az élet nehéz küzdelmeire van kilátás a közel jövőben. Minden vonalon drágább lett a megélhetés. A külföldi rossz búzatermés már elnyelte a magyar búza feleslegét s igy drágább lesz a liszt s igy a kenyér. A sóbányák fölemelték a só árát. A husdrágaság köztudomású, mely ellen hiába küzd a magyar fogyasztó társadalom, annak árát még folyton emelik a mészárosok. Megdrágult a baromfi, a zöldség, — sőt a koleraveszedelem miatt, a | mint intenek a gyümölcsevéstől való óvatosságra, — drágább lett a gyümölcs is. A lakásbérek emelésével leginkább emelik az üzlethelyiségek árát a nyájas háziurak s ezek között leginkább a vendéglői és korcsmái üzlethelyiségekét. Az általános drágaság folytán ma már nem csak Európa, hanem az egész világ legdrágább városa lett Budapest. Aki szegény embert — legyen az üzletember, tisztviselő, iparos vagy munkás, — annak keserves már ma is, de még keservesebb lesz ezután a megélhetése. De a nagy drágaság mégis leginkább érinti a vendéglős, és korcsmáros iparosságot. Öjk a vendéglői bor, ételnemüek árát nem emelhetik olyan magas arányban, mint ahogyan azt a piac megdrágította. Kétségtelen, hogy a közel jövőben erősen rá fognak fizetni üzleteikre, aminek az lesz a következménye, hogy az a vendéglős, korcsmáros, akinek nincs nagyobb tartaléktőkéje, az beadja a kulcsot, tönkre fog menni. S ezt a várható üzleti krachot elő fogja mozdítani a képzett vendéglős iparosságot létfeltételeiben megtámadó kontárkonkurrenczia is. Szóval — megismételhetjük, — hogy szomorú, küzdelmes hónapokra van a közel jövőben kilátás. * A husdrágaság foglalkoztatja leginkább ma a fogyasztó közönséget, úgy, hogy a budapesti közönség immár elkeseredésében husbojkottra készül.'Inkább lemond a husevésről, semminthogy létegzisztencziáját megtámadó, horribilis árakat fizessen azért. A kisebb iparosoknak, szerényebb hivatalnokoknak a husevés ellen már nem is kell sztrájkolni. Ők már a vendéglőkben sem ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari széllitója. FflNbfl ÁGOSTON és ZIHttER PÉTER UTÓbfl ZinrVER FERENCZ halnagykeresKedő A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
