Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-08-20 / 16. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. augusztus 20. sebb bor lesz, mint amennyi a múlt esztendőben volt. Az idén tehát hiába paran­csol vagy kér a vendég: Piros, piros, piros, Piros, piros, piros Szekszárdit az üvegbe! a korcsmáros alig lesz abban a helyzetben, hogy ezt a kívánságot teljesíthesse. Franczia vendéglősök Magyar- országon. Az idei rossz időjárás egész Európában éreztette káros hatását. Mindenütt jégverés, zivatar pusztított, mely különösen a szőlő- és gyümölcstermést tette tönkre, úgy, hogy a kár csupán ebben több száz millió koro­nára rúg. Nálunk, ha valami újabb termé­szeti csapás nem jön, lesz még valamilyen szüret. Mert, ha egyes vidékek szőlőterme­lését el is pusztította a jég, a peronoszpora, más vidékek bőséges termése pótolja ezt a hiányt. De nem úgy van ez külföldön. Ausztria bortermése ez évben rendkívül silánynak ígérkezik. A hires olaszországi szőlőket is elpusztították ez évben a zivatarok. És most jön a hir Franciaországból, hogy a szüreti kilátások ott is nagyon szomorúak. Francia- országban ugyanis a szőlőtermelést teljesen tönkretették ebben az esztendőben a ziva­tarok — s mint írják — harminc esztendő óta nem volt ott olyan rossz szüret, mint most lesz. Pedig Franciaország volt az a boldog or­szág, melynek egyes vidékein a tiszta bort ingyen mérték. Aki ugyanis bement a ven­déglőbe s ételnemüt, ebédet, ozsonnát, vagy vacsorát rendelt, az ingyen kapott bort hozzá. Tehették ezt az ottani vendéglősök és korcs- márosok annál is inkább, mert rendkívül ol­csón szerezték be a termelőktől borkészle­tüket, azonkívül Franciaországban a borital- adó is el van törölve. Ennek a gyöngy állapotnak, az ingyen bormérésnek azonban most már vége van legalább egyelőre, mert száz millió koronára becsülik azt a kárt, mely ez évben a francia bortermelőket érte. Vége van ebben az év­ben a hires champagnei termésnek is, mely­ből pedig a francia pezsgőt gyártották. Mindezek a szomorú körülmények arra késztették a francia, különösen a párisi ven­déglősöket, hogy más országból szerezzék be borszükségleteiket. Mint a Balaton mel­lékéről és Somlyó vidékéről írják, ott már több francia vendéglős, ügynök, borkeres- 1 kedő megjelent borvásárlás végett. Ugyan­csak a francia vendéglősök fölkeresték To- kaj-Hegyalja vidékét is, amelynek borával akarják pótolni a champagnei termést. Mind­ezek a körülmények természetesen odave­zetnek, hogy a borárak, különösen az első­rendű borárak nálunk is emelkedni fognak. Hova menjünk bort vásárolni? Ebben az esztendőben nem számíthatunk bőséges bortermésre. Tavaly is rossz szü­retünk volt, de a borhiányt akkor pótolni tudtuk a harmadévi kitűnő szüret eredmé­nyével. Az idén ezt már nem tehetjük. Tud­ják ezt a borkereskedők is és tömegesen lepik el a bortermő vidékeket, hol a vár­ható termést megveszik 15, 30, sőt 50 szá­zalékkal drágábban, mint ahogy tavaly vásá­roltak. Mikor azután a borok a kereske­dők pinczéiben lesznek, azoktól majd csak 100 százalékkal drágábban lehet vásárolni az akkor már össze-vissza vegyitett italt. A vendéglősöket, korcsmárosokat a jelzett állapotokat tekintve, most az érdekelheti leg­inkább, hogy hát tulajdonképen hol lehet a termelőktől most bort vásárolni. A napok­ban egy tiz tagból álló budapesti korcsmáros- csoport elindult a magyar alvidékre, hogy majd homoki bort vásárol. Mentek városról- városra, faluról-falura, határról-határra, de csak vagy elpusztult, jégvert, peronoszpora által letarolt szőlőket találtak, vagy pedig olyan helyekre jutottak, ahol az élelmes bor- kereskedők már minden várható bortermést összevásároltak. Hát amint a hivatalos jelentések is tu­datták, a dunántul a szőlőkben még a leg­kevesebb kárt tett aránylag ebben az eszten­dőben a jég és a peronoszpora veszedelem. Fehérvármegyében még lehet bort vásá­rolni. De lehet a Balaton veszprémi és zalai ' oldalán is. A kenesei, vörösberényi, almádi, | alsó- és felső-eörsi, csopaki, arácsi, füredi bortermelők pinczéiben még harmadévi, sőt még régebbi borok is találhatók elég nagy mennyiségben. A Somlóvidéken is van még elég borkészlet, valamint a Pápa vidékén levő szőlőkben is. Ezeken a tájakon még közvetlen a termelőktől beszerezhetik bor szükségletüket vendéglőseink és korcsmáro- j saink. Természetesen a balatonmelléki és somló- vidéki borok drágábbak, mint az alföldi ho­moki borok. De hát a hegyi szőlőmivelés is drágább, mint a homoki s a dunántúli hegyi borok minősége is hasonlíthatatlanul kitünőbb, mint a homoki boré. Régi igaz­ság az, hogy amely vendéglős kitűnő jó bort mér, ha drágábban is adja, mégis több és válogatottabb vendége van, mint annak, akinél homoki ecet van a pohárban, eczet | ég a lámpában. Vigyázzunk a méregkeverőkre! Ha valakinek, úgy a vendéglősnek . és korcsmárosnak kell rendkívül figyelnie arra, hogy tiszta, meg nem hamisított, romlatlan élelmi cikkek kerüljenek konyhájára, mert a vendéglős az általa kiszolgáltatott étel- és italnemüek tekintetében nem csak a saját családja,, hanem vendégei egészségi állapo­táért is felelős. Kiváló szakembernek kell azonban lennie annak a vendéglősnek, korcs­márosnak, aki a mai haszonleső világban meg tudja konyháját védelmezni minden­nemű hamisított és romlott élelmicikk ellen. Valóságos vegytudósnak kell e tekintetben lennie. A hamis bort a valóditól még csak meg lehet különböztetni, hanem vannak j i élelmicikkek, melyeket oly ügyesen hamisi- 1 tanak, hogy azokat a természetestől meg­különböztetni vajmi nehéz. Hiszen ma már mindent hamisítanak. A tejnek legnagyobb részét vízzel, a tejfölt liszttel, krétával ha­misítják, vannak lelkiismeretlen hentesek, a kik romlott húsból készítik a kolbászt, mely­nek bűzét azután foghagymával, borssal, sa­létrommal leplezik el. A zöldség, a főzelék, a gyümölcs, amit a piacon mint élvezhető táplálékul adnak el, nagy részben rothadt, vagy romlásnak indult. Mint most kiderült, a bolgár kertészek olyan rsatornaömledék, szennyvízzel öntözik zöldségtelepeiket, hogy az már maga fertőzővé, mérgező hatásúvá teszi az általuk vásárcsarnokba, piacra ho­zott zöldséget, főzeléket. Ma miár a fűszerek­nek fele része sem az, aminek eladják. Sőt a kávét is hamisítják, hogy ha azt őrlött állapotban vásároljuk. Nagyon nagy elővi­gyázat kell tehát, hogy ennyi eladásra ke­rült romlott és hamisított élelmicikk ellen védekezzünk. Mióta a tífuszjárvány tömegesen szedte itt a fővárosban áldozatait, a budapesti piaci rendőrség kissé komolyabban teljesíti köte­lességét. És láthatjuk, hogy mi ennek az eredménye. Csupán csak egy hónap alatt és csupán csak a vásárcsarnokban, a követ­kező mennyiségű hamisított és romlott élel­miszert koboztak el: Marhahúst 859 kilogrammot, borjúhúst 1651 kilogrammot, birka- és bárányhust 1655 kilogrammot, sertéshúst 248 kilogram­mot, libamájat 391 darabot, rákot 4357 da­rabot, tojást 2460 darabot, halat 145 kilo­grammot, zöldségfélét 1121 kilogrammot, gyümölcsöt 9400 kilogrammot. Hát még mennyi hamisított és romlott cikket lehetett volna elkobozni a nyílt piacokon, melyek azonban —■ sajnos — mind a budapesti em­beriség gyomrába kerültek. A fönt felsorolt elkobzások közé a ha­misított tej és hamisított bor elkobzások nincsenek felvéve. Különben a hatóság — úgy látszik — a borhamisításokkal már nem is igen törődik. A Grünfeld-féle hamis bo­rokat néhányszor az utcára eresztették, de azért azóta is vígan mérik a söntésekben a Grünfeld-féle müborokat. Pedig ezekkel is megmérgeznek legalább is annyi embert, mint a hamisított vagy romlott tejjel. Rz uj polgári törvény és a vendéglősök. A vendéglősnek, korcsmárosnak, szálloda- tulajdonosnak annyi az üzleti összeköttetése, mint akármelyik kereskedőnek s igy őt is elsősorban érdekelheti az a reform, me­lyen most polgári bíráskodásunk módszere keresztül megy s amelyre vonatkozó tör­vényjavaslatot dr. Székely Ferencz igazság­ügyminiszter már az országgyűlés elé is ter­jesztette. Az uj polgári törvénykönyv kibővíti mind­járt az alsóbb bíróságok hatáskörét. Neve­zetesen ezentúl a községi bíróságnál nem negyven, hanem ötven, a kir. járásbírósá­goknál pedig nem ezer, hanem ötezer ko­rona erejéig lehet perelni. A javaslat szerint a kereskedelmi és váltótörvényszék eltöröl­tetnék s ezután 'a váltókereseteket is a pol­gári törvényszékhez kell benyújtani. A tár­NAGY IGNACZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest; Vll., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest sziitökészülékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. = Pinggau. Nagy és Watzke

Next

/
Oldalképek
Tartalom