Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-10-05 / 19. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. október 5. 2 Patyolat“ gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat, Budapest, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon 51—80. Telefon 51—80. Ajánlja teljesen átalakított gyárát a tisztelt vendégBösök és száBBodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. 1 e r volt az, aki három éven keresztül a sajátjából fedezte a szövetség összes kiadá­sait. A vendéglősiparnak dísze és büszkesége volt. A közgyűlés az elnök indítványára el­határozta, hogy a közgyűlés végeztével tes­tületileg kivonul Stadler sírjához és díszes koszorút helyez hantjai fölé. A képesítés. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó be­széd után Gél léri Mór kir. tanácsos szó­lalt fel és kijelentette, hogy úgy az Országos Iparegyesület, mint ö, mindenkor rendelke­zésére állanak a szövetségnek. Felhívta a megjelenteket, hogy a vendéglősiparnak ké­pesítéshez kötésétől ne tágítsanak, mert az ipar jövője ezt megköveteli. Ausztriában és Németországban a képesítéshez kötésnek nem volt akadálya, nem szabad lenni nálunk sem, annál kevésbbé, mert ez egyenesen a közönség érdeke. Czélt és eredményt azon­ban csak akkor fognak elérni, ha egyesült erővel zörgetnek a kapukon, amig azok megnyittatnak. (Zajos helyeslés.) B ökrös Károly a nyugdijegyesület el­nöke, a szövetség meleg köszönetét tolmá­csolta Gellérinek. Horvát vendéglősök. Gund el János elnök bejelentette ez­után, hogy a horvát vendéglősöktől a mai közgyűlésre horvát nyelven indítvány érke­zett, amelyet azonban, tekintettel arra, hogy senki sem 'érti, előbb le kell fordittatni )és az igazgató-tanácsnak lesz módja majd vele foglalkozni. Mindenesetre örül, hogy a hor­vát kartársak hajlandóságot mutatnak a szö­vetséghez való csatlakozásra. Évi jelentés. F. Kiss Lajos szövetségi titkár terjesz­tette elő évi jelentését, amelyben részlete­sen ismertette a vendéglős ipar érdekében tett fontosabb lépéseket. Az igazgató-taná­csot a múlt évben is az a törekvés vezérelte, hogy a szövetséget megerősítse és törékvé- sének meg volt az az eredménye, hogy ille­tékes helyen a szövetséget már elismerték, mint a vendéglősipar egyedül hivatott ér­dekképviseletét. Ezután részletes képét adta az igazgató-tanács működésének, különösen az ipart érintő törvények előkészítő mun­kájában, valamint mindazokban a kérdések­ben, amelyek a vendéglős iparra vonatkozó­lag ez év folyamán felmerültek. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tu­domásul vette. A nyugdíj egyesület. A nyugdijegyesület jelentését Bokros Károly elnök mutatta be, s ezúttal is buz­dította a vendéglősöket a belépésre, felszó­lítván őket egyszersmind arra, hogy személy­zetük köreben propagálják a nyugdijegyesü­let üdvös és áldásos kihatását. Szakoktatás. A tanonczügy szakosztály jelentését Walther Károly igazgató terjesztette elő. Nagy sajnálattal emlékezett meg arról, hogy Glück Frigyes, a szakirányú tanoncziskola megalapítója, a szakosztály vezetésétől visz- szalépett. Az igazgató-tanács ebből az al­kalomból díszes felirattal járult Glück Fri­gyes elé, aki kijelentette, hogy visszavonu­lása nem fogja őt meggátolni abban, hogy a szivéhez nőtt eszmével a jövőben is az eddigi lelkesedéssel ne foglalkozzék. Helyébe Glück-Erős Jánost választották meg és szakosztály elnökévé. Az előadó ismertette ezután az egyes tanoncziskolák működésé­nek eredményét. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s ennek kapcsán köszönetét nyilvánította báró Hatvány Sándornak, aki a temes­vári pinczériskolánál 150 koronás alapítványt tett, továbbá Törley Józsefnének, aki 2030 koronás alapítványt tett szorgalmas pincér- növendékek jutalmazására. A közgyűlés há­lásan emlékezett meg Mártonffy Márton udv. tanácsos, iparfelügyelőről is, aki a ven­déglős ipar iránt a legmelegebb érdeklődés­sel és jóindulattal viseltetik. Számadás. A szövetség számadásait W i 1 b u r g e r Károly terjesztette elő. A szövetségnek 1208 korona bevétele és 1413 korona kiadása volt, a mérleg tehát némi deficitet mutat fel. A számadásokat a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Indítványok. Ezután az indítványokra került a sor. P a 1- kovics Ede indítványa a vendéglős ipar­nak képesítéshez kötését kívánja. A szegedi ipartársulat a szövetség reorganizácziójára vonatkozólag tett javaslatot. A győri ipar­társulat az italmérési engedélyek számának korlátozását óhajtja. Lengyel József (Ka­posvár) vidéki fiókok szervezését sürgette. Dobos István a vendéglői zárórák szabá­lyozására, Lukács János a vendéglős ipar­nak a parlamentben leendő képviseltetésére, továbbá a szövetség fejlesztése céljából or­szágos mozgalomnak indítására. Ihász György üdvözlése. Lukács János nagy figyelmet keltve folytatta beszédét. Markáns vonásokkal vá­zolta a «Vendéglősök Lapja» közhasznú mű­ködését, kimutatta, hogy a vendéglősök mennyit köszönhetnek e talentumoson szer­kesztett lap munkálkodásának; úgy magá­nak a szövetségnek az eszméje is e lap hasábjain született meg s szívós agitációjá- nak köszöni létét. Indítványozza, hogy a szövetség üdvözölje Ihász "Györgyöt 25 éves szakírói jubileuma alkalmából. Gund el János nagy melegséggel mél­tatta Ihász György érdemeit különösen a vendéglősipar megmagyarositása körül. Ne­héz munka volt ez, mert nemcsak a vendéglő­sök voltak németek, hanem jórészt a vendé­gek is. És Ihász György kitartásának és buzgóságának sikerült a magyarosítás. Buz- gólkodott, lelkesített, ha kellett, támadott is élesen, de személyválogatás nélkül s min­dig jóakaratulag. Éppen ezért örömmel járul Luk ács Já­nos indítványához. A közgyűlés lelkes éljenzéssel határozta el Ihász György üdvözlését. A választások. Ezután a közgyűlés a választásokra tért. Elnök újból Gun del János lett. Tisztelet­beli tag: Glück Frigyes. Alelnökök : Komm er Ferencz és Juranovics Fe­rencz (Szeged.) Pénztáros Wilburger Károly. Titkár F. Kiss Lajos. Ügyész Solti Ödön dr. A központi igazgatóság tagjai: Bokros Károly, Glück Erős János, Komm er Ferenc, Braun Gusztáv (Arad), Juranovics Ferencz (Szeged), M ü 1 le r , Antal és Hauer Bertalan (Debreczen). Az | igazgatótanács tagjai: Baár József, B laska István, Bokros Károly, Braun Gusztáv (Arad), Bernhardt Ferenc, Bur­ger Károly, Doktor László, Ebner Fe­rencz, Ehm János, Fürst Tivadar, F é s z 1 József (Kolozsvár), Glück Erős János, Grünwald Mór, Gundel János, Hauer Bertalan (Debreczen), Jllits Ggula, Jura- novits Ferencz. (Szeged), Kaszanits Ferencz (Temesvár), Keth Károly (Sze- eedt, Komm er Ferencz, Kováts E. E, Krist FerencZj Léncz János (Temesvár), L eheti I., Máday Lajos, Mai ősik An­tal, Márkus Jenő (Debreczen), Mohos Ferencz, Müller Antal, Németh Fe­rencz (Győr), Palkó vies Ede, Palády László, Petánovits József, Preyma- y e r Pál (Báját, P e 1 z m a n n Ferencz, P r i- váry Pál (Szeged), Schnell József, Schweitzer Adolf (Lippa), Schubert Péter (Temesvár), Schuch Ferencz (Arad), Strasser Manó (Nagybecskerek), Szarka István (Szeged), S zállasy Alajos (Temes­vár), Weichinger Károly (Debreczen), W i 1 b u r g e r Károly. A jövő évi közgyűlés. Végül a szövetség elhatározta, hogy jövő évi közgyűlését Temesvárott tartja. Kegyeletes aktus. JKözgyülés után a szövetség tagjai a Ke- repesi-uti temetőbe zarándokoltak, hogy a szövetség megalapitójának sírját megkoszo­rúzzák. Diszebéd. Délután 4 órakor a «Hungária»-szálló fé­nyesen diszitett termében ebéd volt, me­lyen számos felköszöntőben ünnepelték ipa­runk jeleseit és jóakaróit. Másnap. Szeptember 22-én reggel a szövetség tag­jai a vásárcsarnokokat tekintették ‘meg és tanulmányozták. Innen Wampetics városligeti vendég­lőjébe mentek, ahol pompás villásreggeli fo­gadta őket. Délután 3 órakor pedig Budafokra a Tör- ley-gyárba mentek, ahol fejedelmi vendéglá­tásban volt részük. Távozás­Sok vádat szórnak iparunkra, különösen a szállodásokra, akikkel szemben éppen azok a vendégek, akik legkevesebbet költenek, támasztják a lehetetlennél lehetetlenebb kö­veteléseket. Akik külföldön jártak, azok beismerik, h^gy szállodáink magas színvonalon állanak, ebben a tekintetben némely helyütt tehe­tünk is kifogásokat, ennek nem a szállodás az oka, hanem az a körülmény, hogy ott teljesen hiányzik olyan idegenforgalom, a melyre egy modern szálloda támaszkodhat­nék. A mi zűrzavaros viszonyaink között büsz­keséggel tölt el bennünket, ha nemcsak — és sokan vannak — oly szállodások, akik ambiczióból oly színvonalra emelték üzle­tüket, hogy mindenki csak megelégedéssel és elismeréssel nyilatkozhatik róluk. Ezek közé a derék, törekvő szaktársaink közé tartozik Kneffel Ede, aki Fél egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom