Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-07-20 / 14. szám
1909. julius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Illavai faárugyár, Frischer M. Vezérképviselet és gyári raktár: KLOPFER S. JENŐ. Telefon 84—39. Budapest, VII. kér., Károly-körut 9. sz. Telefon 84-39. Összecsukható kerti székek, padok és asztalok. * Elsőrendű gyártmány. * Kizárólag csavar megerősítés. Árjegyzék kívánatra. vétség, hát ne is akarjanak ennek a nimbuszából uzurpálni holmi paralel-kongresz- szussal, vajúdó országos szövetségükkel. Lássák be, hogy csak egységes szervezettel érhetünk el valamit s lépjenek be valamennyien országos szövetségünkbe, ott igyekezve érvényt szerezni törekvéseiknek. Nem satnyulunk, Dr. Ilosvay Lajos udvari tanácsos, ez a kiváló tudósunk, fáradhatlan abban, hogy a tudomány révén elterjedt téves fogalmakat kiirtsa társadalmunkból. A minap volt szerencsénk egyik jeles cikkét közölni, melyben az antialkoholiz- mus túlzásait mutatta ki s a hamisítatlan bor mérsékelt élvezetének hasznosságát bizonyította. Most megint igen fontos czikkelyt olvastunk tőle a gondosan szerkesztett »Rákos Vidéke« hasábjain »T a u g 1 i c h—U nt a u g* 15 c h« czim alatt. Ebben azt mutatja, hogy nemzetünk phisi- kailag nem. csenevészesedik, hanem inkább izmosodik, különösen Budapesten s a magyar vidékeken. Ennek okát a fokozottabb egészségügyi intézkedésben, a jó táplálkozásban s főleg a mindinkább terjedő testedzésben találja. A halandósági statisztika egyre kedvezőbbé váló adatait idézve, igy folytatja dr. 11 o s ív ia y: »Ezek is felette érdekes adatok, mert ékesen szóló bizonyítékai annak, hogy az emberi életet legjobban védelmezi a tanultság; ha azonban a magyar sovinisztaság szemüvegén vizsgálom a dolgot és mégis sokkal szebbnek, színesebbnek látom azokat, amelyek arról tájékoztatnak, hogy vájjon azóta, mióta a köz- és magánegészségügy nálunk is jobban foglalkoztatja az elméket, a magyar birodalom katonái szolgálatra alkalmas egyéneinek száma fogyott-e, vagy gya- , rapodott? Adataimat Myrdacz Pál dr., cs. és kir. első osztályú törzsorvosnak 1907-ben kiadott munkájából kölcsönzőm, melyben ő, most már harmadik Ízben, ismét több, még pedig 12 év alatt szerzett adatokról számol be. Körülbelül 700.000 embernek, szigorúan katonai szolgálatra megvizsgálása évente, olyan gazdag anyagot ad az emelkedésre, amelyhez hasonlót se mennyiség, se megbízhatóság tekintetében, semmiféle más hatóság egybe nem állíthat. Ebben a kimutatásban mind a legénység termetéről, szolgálatra alkalmas voltáról, mind a szolgálatra alkalmatlanságának okairól annyira meglepő eredményeket olvashatunk, hogy belőlük hazánk jövőjének akár káprázatosán szép képét is megfesthetjük, feltéve, hogy törekedni fogunk a tanulságot kellőképen méltányolni. Mig 1883-tól 1893-ig azon katonaköteleseknek száma, akiknek magassága 160 cm., 1000 közt 301 és azoké, akik 171 cm. fölé nyúltak, csak 171 volt, addigl894- től 1897-ig a kistermetüek száma leszállóét 246-ra, a nagytermetüeké fölemelkedett 200ra. A középtermetüek, kiknek magassága 160—171 cm. közé esik, szintén gyarapodtak, 1000-ként 26-tal. Ausztriában a nagyterme- tüek száma valamivel kedvezőbb volt, mert ott a mi. 200-unkkal szemben 235-öt találunk. Mindenesetre szép látvány a szálas legények sora, de a mai lövőeszközök idejében mellékes, hogy mekkora a legénység magassága, hanem az a fő, hogy ezer emberből hány .válik be katonai szolgálatra. E tekintetben Magyarországon az első és a második korosztály jobb volt, mint Ausztriában, mert 12 év átlagában az első korosztályból Magyarországon bevált 1000 közül 404, Ausztriában 324; a második korosztályból Magyarországon 204, Ausztriában 174. A harmadik korosztályból azonban Ausztria 272-őt állíthatott Magyarország 259 emberével szemben. Ha pedig mind a három korosztályból számítjuk ki a középértéket, akkor Magyar- országon 1000 jelentkező közül 318 szolgálatra alkalmas egyén találkozott, mig Ausztriában csak 267. Világos, hogy ez az eredmény csak viszonylagosan kielégítő, mert azzal még sem büszkélkedhetünk, hogy ifjúságunknak csak alig harmadrésze válik be katonának. Ha azonban megfontoljuk, hogy a nagyobb használhatóság azokban a territorális kerületekben fordult elő, amelyekben a magyarság számaránya kedvező, reménységgel eltelve várhatjuk a jövőt, mert a megpróbáltatás nem egészen gyatra nemzedéket fog találni. így mind a három korosztályt egybefoglalva, legelői találjuk a budapesti kerületet, 1000 közül 374-gyel, utána következik a temesvári 325-tel, a nagyszebeni 317-tel, a kassai 305-tel, a pozsonyi 289-el és az utolsó a zágrábi 277-tel. 5zomoru elégtétel. Innen-onnan egy évtizede, hogy a »Vendéglősök Lapja« unszolja az intéző köröket a pálinka-árusítás korlátozására s a pálinka-készítés szigorú ellenőrzésére. Sürgettük és sürgetjük, hogy a pálinkamérések száma csökkentessék, pálinkamérők korlátlan italmérési engedélyt ne kapjanak s törvényben állapíttassák meg, hogy a pálinkák minő módon s minő anyagokkal legyenek előállithatkó s minimális és maximális szeszfokuk mekkora lehessen. Kívántuk, hogy a pálinkamérések üzleti ideje rö- vidittessék s vasár- és ünnepnapokon ne legyenek kinyithatok. Sőt ajánlottuk ami a, visszaéléseknek egyszerre gátat vetne s az állam jövedelmét a nép megterhelése nélkül sokszorosan szaporítaná, ajánlottuk, hogy a pálinka-árusítás monopolizáltassék. Szavunk hiába hangzott el, ámbár sok szerencsétlenség szolgáltatott mellettünk bizonyságot. Még sokan emlékezhetnek arra az embertelen gazságra, melynek az elkövetője egy felvidéki pálinkás volt. Ez a szörnyeteg azt tette, hogy a falu népéből az iszákosságra csábitottakat a maga javára halálesetre biztosította s amikor ez megtörtént, halálra itatta áldozatait. Körülbelül 40—50 tót került igy időtlen sírba. Egyszer aztán kelepcébe került a vámpír, néhány esztendeig meglakta a börtönt s most nyugodtan uzsoráskodik Budapesten a népgyilkolásból szerzett pénzen; pedig hozzá minő jámbor fenevadak voltak a hódmezővásárhelyi gyilkosok. A példa vonz s a felvidéki vámpírnak sok utánzója van, csakhogy ezek óvatosabban osztogatják mérgeiket. Végre azonban megint kiderült valami. A székesfővárosban hires utcza a Tömő- utcza, illetőleg mostantól s ezentúl lesz hires egy pálinkás révén. Itt él és gazdagszik Grünfeld Jakab pálinkás háboritlanul, illetőleg a minap valamelyest megháboritotta a nemezis »szemfüles« rendőrségünk segítsége nélkül. Ugyanis 5 napon belül egyszerre 7 ember került a ravatalra, azaz bonczasztalra. Mind a 7 áldozatnak Grünfeld Jakab pálinkája szolgált obulusul a másvilágra. Most a bíróság kezében az ügyek. Vizsgálják a halottak gyomrát és beleit, valamint a derék Grün féld Jakab élet-elixir- jeit s gyártási anyagait. Már most szerényen mutatkozik egy kis rézgálicz. Ha a górcső és lombik fel nem mondja a szolgálatot, akad ott más is. No, de ez a vizsgálat dolga; mi pusztán azért utalunk erre a vérlázitó esetre, hogy az intéző körök belássák igazmondásunkat s a nép védelmére komolyan fogjanak a pálinkakérdés megoldásához, az egészségügyi rendőrség szervezéséhez s ami leginkább szükséges, a pálinka-árusítás monopolizálá- sához. Társas reggeli: Julius 23-ikán: Kaszás Lajos vendéglőjében, VII., Rákóczi-ut 44. Julius 30-ikán: Kovács E. M.-nél, Városliget. Augusztus 6-ikán: Deutsch Pál vendéglőjében, VII., Dohány-utcza 54. Augusztus 10-ikén: Hruska János uj házában, Budán, III. kerület, Lajos-utcza 81. Augusztus 20-ikán: Első István király napján nemzetünk hivatalos ünnepnapján nem tartatik társas reggeli. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Kishid-utcza 7. Telefon 11—48.) Mátyásföld. Krajcsovits Rezső vendéglős kartársunk park-vendéglőjét ajánljuk a nagyérdemű közönség szives figyelmébe. A Mátyásföldi park- vendeglo és szálloda majálisokra, társaskirándu- lasokra legalkalmasabb és legkedveltebb hely. Csaladok és mágánosok részére szobák olcsón
