Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-01-20 / 2. szám

1908. január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 ALEXIN | legfinomabb növényzsir főzésre, sütésre* kirántáshoz 25<>/o-al szaporább minden más zsírnál, könnyű emészthetőségéért orvosilag ajánlva. ' _ _ r»i növényvaj, teljesen pótolja a teavajat főzésnél, sütésnél ^ ^ L E #V I N ^h^ntásnál ®s 25%-al szaporább minden más vajnál, könnyű ^ * emészthetőségéért orvosilag ajánlva. = Kapható minden füszerkereskedésben. = Óvakodjunk a silány utánzatoktól. Csak védjegygyei ellátott csomag a valódi. szerezte nekünk Fanda Ágoston hírneves halászmesterünk, kinek a központi vásár- csarnokban levü nagy halmedenczéjében most egy óriási viza tátong a nagy soka­ságra, mely most a halászmester meden- czéjét egész nap körülveszi. A ritka pél­dány, melynek súlya 222 kiló, hossza pe­dig három és fél méter, csak néhány na­pig lesz még méltán csodálkozás tárgya a közönségnek. Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az ország­nak boldogulását, azért szaktársak haza­fias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek jaánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és b o r v i z kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohai Ágnes-forrás I- sö rendű szabad szénsavas nátron ásvány­víz; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még úgy sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-FORRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyí­tani fogja, hogy nem is hasonlítható ama II- odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk ha­zánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. Egy páratlan tevékenység. Üdvös dolgot vélünk cselekedni, amidőn Grósz Ödön hiteles üzlet eladás és vétel és személy­elhelyező céget a talán még ismeretlen olvasóinkkal megismertetjük, mely fárad­hatatlan kitartásával, lelkiismeretességével és tapintatosságával, illetve pontos és gyors kiszolgálásával oly szép eredményt ért el: hogy az elmúlt 1907. évben is a legelőkelőbb czégek tisztelték meg bizal­mukkal, melylyel e téren még egy hason- szakmáju czég sem dicsekedhetik. Bizo­nyítja ezt azon számtalan elismerő levél, melyek a czég Semmelweis-utcza 4. alattti elegánsan berendezett irodahelyiségeit éke­sítik. Az 1907. évben a cég által kötött üzletek közül itt közlünk egynéhányat: Elked- féle vendéglőt (Kecskeméti-utcza) Fries Mihálynak. Kmetykó Lajos Medikus- kávéházát Scheibel Lajosnak, Groszmann Elite-kávéházát Kmetykó Lajosnak, Almásy Kisfaludy-kávéházát Marosi Gersonnak, Ungár Splendid-kávéházát Horváth Dezső­nek, Frisch Antal Ráday-kávéházát Szint­esek testvéreknek, Balázs Antal hűvös­völgyi vendéglőjét Szabó Lajosnak, Dok­tor László Morbitzer-féle vendéglőjét Ta­vaszmező-utcza 7. Kovács József, Özv. Kilárné vendéglőjét Üllői-ut 1. Doktor Lászlónak, Kötbér Elemér budai vendég­lőjét Kürti Mihálynak, Intim-vendéglőt Sándor-tér, Takács Jánosnak, Intim-kávé­házat Sándor-tér Nyiszli Viktornak, Károlyi Nándor vendéglőjét Perger Gyulának, Rumpa Ferencz vendéglőjét Kassay Adolf­nak, Mihalicsek vendéglőjét Cerovits liliá­nák, Witkovics üzletét László Jánosnak. Közvetítések vidéken: Breiner Hermann Transylvánia-szállodáját Marosvásárhely, Schweiczer Adolfnak, Rónay János Európa- kávéházát Kolozsvár, Breiner Hermannak, Nagy Lajos Központi-szállodáját Aradon, Rónay Jánosnak, Bokros Károly Korona­szállodáját Miskolczon, Nagy Lajosnak, Marosi Gerson szálloeáját Érsekújvár, Grosz Mórnak, Ludassy Mór kávéháza Veszprém, Fried Jenőnek, Rechnitzer Adolf Corsó-kávéházát Marosvásárhely, Skergula Istvánnak, Vörös Ernő Erzsébet-szállodá- ját Újvidék, Ottó Mihálynok Herkulesfür- dőről, Paunovicz Grand szállodáját Simon- csics Jánosnak, Vukovár, Kovács József Rózsa-szállodáját Nagybecskerek, Neumann Árminnak, Neumann Armin Kossuth-kávé- házát Szegeden, Dávid Sándornak, Ozv. Wildné vendéglőjét Trencsénteplicz, Mül­ler Mihálynak. Mai mellékletünk. Felhívjuk igen tisztelt olvasóink figyelmét lapunk mai mellék­letére és azt hisszük, hogy csak haszno­sat nyújtottunk, mikor a régi jó hírnév­nek örvendő Szimon István csemege és fűszer nagykereskedő cég uj árlapját la­punkhoz csatoltuk. Vendéglő-átvétel. Gánti Lajos, Székes- fehérvár sz. kir. város törvényhatóságának bizottsági tagja, az ottani vendéglős ipar­társulat és pinczér-egylet egyik legrégibb és legbuzgóbb vezéregyénisége, Budapestre költözött s átvette a Rottenbiller-utcza 21. szám (István-ut sarok) alatt levő, az utóbbi időben díszesen berendezett vendéglőt. Itt székel a Száva János tanár elnöklete alatt álló hazafias „Rákóczi asztaltársaság“ is. Gánti Lajost és kedves nejét a jó konyhá­járól hét vármegyében hires magyar gazdaasszonyt a fővárosi előkelő közön­ség már is megkedvelte. Isten hozta őket körünkbe! Vendéglő-megnyitás. Schnell József fővá­rosi vendéglős kartársunk a IX. kér. Bok- réta-utcza 20. szám alatt levő saját házá­ban díszesen berendezett vendéglőt nyi­tott f. hó 18-án. A megnyitáson Schnell Jóska nagyszámú barátai és régi vendégei voltak jelen, kik mindannyian dicsérőleg nyilatkoztak kitűnő konyhája és jó italai felől. Sok szerencsét kívánunk tisztelt ba­rátunknak! Halálozás. Tanczer József fővárosi ven­déglős Stiaszny Ferencz keleti pályaud­vari főpinczér sógora életének 64-ik évé­ben f. hó 5-én rövid szenvedés után jobb­létre szenderült. Temetése f. hó 7-ikén az evang. egyház szertartása szerint ro­konai és barátai részvéte mellett ment végbe. Nyugodjék békével. — Dr. Dere­kassy László fővárosi gyakorló orvos, életének 48-ik évében elhunyt. Dr. Dere- kassy László a fővárosi hetedik kerületé­nek iskolaszéki elnöke volt. Koporsóját Száva János tanár, a Rákóczi-asztaltársa- ság elnöke a társaság tagjaival tették a gyászkocsira. Szívós, magyar lelkületével sok érdemeket szerzett. Áldás emlékére! Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azok­nak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. De akkor, a midőn hazánk arany ^kalászt ringató, gazdasági jólétünket eredményező, kincset rejtő rónái ölében a természet ^él­tető légkörében, az életkedvre hangoló verő­fényes szabad természetben, mezei pacsir­ták danája mellett dolgozó munkás, — a ki munkaadójának kiérdemelt bizalmával jó módban, megelégedetten élhetne — ke­nyéradójával meghasonlik, oktalan és érthe­tetlen felfogásnak tartjuk. Kérdezzünk csak meg egy szocziális eszméktől felbujtatott me­zőgazdasági munkást, hogy hát mit is Ja­ván? mi fáj neki? magas bérköveteléseik, törvényes jogaik elnyerésével mit is remélnek elérni? és akkor is, ha megadnák követelé­seit megelégedett maradna-e sorsával? 1000 közül talán egy, kettőtől kapnánk értelmes feleletet; mig a többiek felfogása szerint,— tisztelet a kivételnek — abban összponto­sulnak legnagyobb vágyaik, hogy minél ke­vesebb fáradtság, dolog mellett minél töb­bet lehessen keresni, mennél inkább kényel­mesebben élni, nem törődve azzal, hogy az eredményezett munka a munkaadóra mond­juk, inkább az országra áldást hozó-e vagy. nem. Elfog jönni az idő, még pedig nemsokára a mikor a mezőgazdasági munkásosztály jó­zanabb eleme öntudatra ébred és be fogja látni, hogy e viszálykodás, ellenséges indulat, amely köztük és a munkaadó között ;saját anyagi érdekük veszélyeztésével hátrányukra dúl, nem vezethet jó eredményre, nem pedig azért, mert ha már majd a tulságig viszik a felületes, lelkiismeretlen munkával, a foly­tonos munkaadók elleni szervezkedésekkel, a munkaadók összesége olyasféle sztrájkot idézhet elő-, amely az ország gazdasági .to­vábbfejlődését évtizedekre és hátravetve — biztos bukással fenyegeti a munkások össz- törekvéseit. Ha a munkaadók általános szövetkezé­seikkel annyira vinnék a dolgot, hogyha föld megművelésével majd csak annyira szorít­koznak, amennyit a megelégedett munkás­elemmel — esetleg gazdasági gépek segít­ségével — saját erejükkel termelni tudnak; ha a művelés alá nem vett földeket legelők­nek hagyva nagyobb gondot fordítanának az állattenyésztésre, ez esetben tiszta és világos, hogy a munkások túlnyomó része a biztos megélhetésüket eredményező foglalkozáósu- tól elesnek, és hogy a földbirtokok értéke előre nem tudható lefelé haladó árhullámzá­soknak lenne kitéve. A mezőgazdasági mun VII. i BUDAPEST, e=3 kép., Baross-tér 18. Budapesti föpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet ...... - WKAÄÄ MIÄÄ BSSTSUttA “;rP°" , meyntM y ^ ÖSJSZ|' mód“kat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előny»« feltételeinkről. Felvilágosítással minden dékok folyósításánál, mely az eddigi Ajánljuk t Kartársainknak, hányban szolgál a társulat vezetősége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom