Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-20 / 6. szám
1908.márczius 20 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. A védkötelezettség teljesen nem szűnhet meg, mivel az állam önállóságát, függetlenségét, szabadságát védő törvények úgy kívánják, hogy a védkötelesek tartalékos (2 havi) szolgálatkötelezettségük lerovása után is háború esetére hadviselő czélokra kötele- zőleg a hazának rendelkezésre álljanak. (Tisztjeik természetesen a maguk köréből a tanultabb elemekből kerülnének ki, főtisztjeik pedig a visszatartott csendőrtisztekké lett kiválóbb tehetségek lennének.) Minden egészséges, életerős embernek kötelezettségei vannak hazájával, szülőföldjével szemben akkor amidőn látnák, hogy a haza veszélyben van. Úgy béke, mint háború idején hazaszeretet iránti kötelessége volna minden fegyverfogható embernek, hogy az elrendelt mozgósítással szabad akaratából, hazája iránti szeretetből, szülőföldjéhez való ragaszkodásból siessen oda ahol erejét, tehetségét — élete koczkáztatásával is — feláldozhatja hazájáért, Az ország belbékéjét fenntartó, az állam- hatalom érdekeit védő nagyszámú jól fizetett csendőrségi intézménytől a rendet fenntartó, személyi és vagyonbiztonságra őrködő fegyveres erőtől a reájuk halmozott áldozatokért ellenszolgálat fejében megkívánja az ország gazdasági érdeke, hogy a gazdasági válságot előidézhető munkásmozgalmak idején a sztrájkolok helyett alkalmazott helyi esetleg idegenből hozott munkások a sztrájkolok támadásai ellen megvédve legyenek és ha kel! a rendet és fegyelmet erőszak utján is fenntartsák. Kívánhatja az ország érdeke, hogy a sztrájkolok által félbenhagyott általános gazdasági értékű munkát — ha annak sürgőssége fontossága esetleg a netáni kárba veszése a mielőbbi befejezést kívánná — katonai be- hivólevél utján méltányos munkadij ellenében a hadsereg kötelékébe tartozó azon munka elvégzéséhez értő egyénekkel végeztessék, szükség esetén a teljesíthetetlen követelésekkel előálló munkát félbehagyó munkások is kényszeríthetők volnának ez utón a munka további elvégzésére. De, hogy a munkaadók esetleges túlkapásaival szemben a munkások védve legyenek és hogy ez esetben erőszak ellenük ne használtassák, kell hogy egy oly intézmény létesittessék amely hivatott volna a munkaadó és munkás, között felmerült viszályok megvizsgálására, és ha a lehetőség fennáll annak békés elintézésére. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a munkás osztályok mozgalmai mindig, nagyobb mérveket ölte- Szükséges tehát, hogy az egyes vállalkozók, munkaadók is egy erőteljes tettekre képes táborra tömörüljenek és érdekeiket a félrevezetett munkástömeggel szemben megvédjék. Ez a kérdés kell, hogy komolyan foglalkoztassa úgy az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági köröket valamint a kormányt is. A kis és nagyvállalkozók egymáshoz közelednek és ma már nem egymással szemben viaskodnak, vetélykednek, hanem szövetkeznek együttesen azért, hogy közös érdekeik megvédésével egymást kölcsönösen segíthessék. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a mostani hazafias kormány a munkáskérdés napirendre hozatalával egyik főfeladatául tűzte ki annak figyelemmel kisérésé (egyszersmind kivitelét, hogy a veszedelmesnek látszó szocziális törekvéseknek ut- állva milyen hathatós és áldásos intézményekkel biztosíthatná a munkások anyagi jólétét ezzel egyúttal előmozdítva az grszág gazdasági fejlődését. A vállalkozó avagy munkaadó érdeke a ] munka eredményessége megkívánja: 1. hogy a munkás szorgalmas, munkaszerető, megbízható és becsületes legyen; 2. képzett, ügyes és értelmes legyen; . h3ogy a munka úgy a munkásosztály valamint a társadalom részéről tiszteletben tartassék. Hiszen a vállalkozóknak, munkaadóknak' is be kell látniok, hogy hazánkban a megindult gazdasági fejlődésünkkel, az általános anyagi jólétet csakis úgy érhetjük el, ha a munkásosztálynak, mint a nép legszámosabb osztályának életmódja az emberiség kívánalmainak megfelel és ha nevezetesen jövedelme általában olyan, mellyel minden lényeges s azonkívül némely kényelmi szük- ségketet kielégíteni képes. A munkaadóknak és vállalkozóknak ezek- után első kötelességük a munkások anyagi jólétének biztosítása: azon esetben ha a munkások a munka eredményességét feltételező munkástulajdonokkal rendelkeznek. A munkaszerető és a munkaadók iránti bizalommal viseltető munkások joggal követelhetik: 1. hogy a kifejtett munkájuk megfelelő- leg díjazva legyen, természetesen a munkaadó többet nem fizethet munkabérkép, mint amely értéket képvisel ő reá nézve a teljesített munka. N Y8 LT-T ÉR. Salvator-forrás kitűnő sikerrel használtatik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénvnél, a czukorbetegségnél, az emésztési és lélegzési szervek hurutjainál. H úgyh aj tó hatású! Vasmentes! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! Kapható ásványrizkereskedésekben vagy a Szinye- Lipóczi Salvator forr ás Vállalatnál Budapest, V. Rudolf rakpart 8. „SPR1TZLRÍ BORHOZ LEGJOBB! Beszálló vendéglő Kecskeméten, (volt Bodry-féle ház), jelenleg is igen jómenetelü üzlet, teljes berendezésével a házzal együtt kedvező feltételek mellett azonnal eladó. Bővebbet a tulajdonosnál, Honvéd-tér 33., Kecskeméten. Gyönyörű leanderek, circa 30 drb, jó állapotban, olcsón eladók. Czim óbudai dohánygyár, a portásnál. Burgonya és hagyma I. rendű rózsa burgonya . . . . 6.50 I. „ sárga . . . 7.80 I. „ kifli „ . . . . . 12 — Uj máltai jburgonya, kilója . . . -.30 Makói vöröshagyma . . . . . . 16.— Foghagyma, kilója . . . . . . —.50 Továbbá szállítok: szép vastag petrezselyemgyökeret, I. rendű sárga répát, vörös répát, czéklát, zellert, kalarábét, carottet, petrezselyem zöldet. Karfiol, a legszebb nagy rózsák, darabja 30 fillér. Továbbá spenót, sóska, fehér és vörös káposzta, kelkáposzta, gomba, Campigony bimbókel, póré, korai főzelékek, borsó, bab, fejes saláta, franczia nagy saláta, madársaláta, hónapos retek, ugorka, paradicsom, eczetes és kovászos ugorka, szerb nagy édes paprika, 1. rendű savanyított pozsonyi káposzta. I. rendű gyümölcs befőttek, alma, meggy, cseresznye, körte, szilva, baraczk stb. üvegenként 1 kor. Baraczkíz, I. rendű, 2.40, vegyes gyümölcsíz 1.20. Halkonserv, nagy postadoboz 5 korona. Szardíniák minden nagyságban. I. rendű alma, narancs, czitrom. Szíveskedjék árjegyzéket kérni. Hetényi P burgonya, zöldség és gyümölcs export üzlete Budapest, Akáczfa-utcza 36. szám. Eladó borok. Gróf Breunner Ágoston örökösei garam- kissallói pinczészetében a következő borok kerülnek eladásra: 100 hl. 1906-os fehér asztali, 150 hl. 1905-ös fehér asztali, 12 hl. 1906-os riz- lingi, 14 hl. 1905-ös nzlingi, 15 hl. 1904-es rizlingi, 31 hl. 1906-os veltelini, 54 hl. 1905-ös veltelini, 60 hl. 1904-es veltelini, 8 hl. 1906-os sylvani, 14 hl. 1905-ös syl- vani, 13 hl. 1904-es sylvani. Bővebb felvilágosítással az urad. intéző- ség Nagypeszek, up. Tergenye, Hontmegye, szolgál. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. Ad. 677. kig. 1908. Hirdetmény. Zalaegerszeg város tulajdonát képező fehérképi korcsma" 1908. ápriiis 15-től 1 é 13. deczember 31-ig, a „baro55ligeti vendéglő" pedig 1909. január 1-től 1914. deczember 31-ig bérbeadatnak. A zárt írásbeli ajánlatok a tehérképi vendéglőre vonatkozólag f. évi márczius 31-ének e. e. 9 órájáig, a barossligetl vendéglőre vonatkozólag f. évi április 14-ének e. e. 9 órájáig a polgármesteri hivatalban adandók be, a bánatpénz pedig a városi pénztárnál helyezendő letétbe. A szóbeli árverés a fentjelzett napokon mindig délelőtt 10 órakor fog a városház kistanácstermében megejtetni. Kikiáltási ár a fehérképi korcsmára nézve 2000 kor., a barossligeti vendéglőre nézve 1225 korona, melyeknek 10 százaléka bánatpénznek leteendő lesz. Feltételek a városnál betek inthetők, érdeklődőknek kívánatra meg is küldetnek. Zalaegerszegen, 1908. márczius 17-én. Dr. Korbay, polgármester.
