Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-02-05 / 3. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908 február 5. CONSUM” PINCZÉREK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA Kávésok, vendéglősök es pinczórek bevásárlási helye. ■ h 99^1 ■ ■■ RlinAPPQTCW VII i/rprcQ7 ii A o Saját szipkagyárában mindennemű csinos kivitelű, jó minő 7/ DUVMrtoltlH, VII., l\L.n I tot-ll. H-O. ségü szivarszipkák készülnek, kívánságra czégnyomással Baját gyártmányú szivarkahüvelyek nagy választékban. Állandóan raktáron: „CONSUM“ svéd gyújtó, azonkívül minden más fajta gyufa is: kréták táblák, szivacsok, fogvájók, gyertyák, kéalap, fémtisztitó szerek és tekeasztal-keHekek legnagyobb választéka. Játékkártya gyár raktara Árjegyzék ingyen és bérmentve. Talafon-szám 80—14* Felhiváj a vendéglősökhöz! Az „Értesítő“ előbbi számából közöltük azt a beadványt, melyet ipartársulatunk a kávésok által a vendéglősipar rovására elkövetett tömeges iparkihágás tárgyában a székesfőváros tanácsához intézett. Mielőtt e lépésre elhatározta magát, tekintettel volt a régi jó viszonyra s átiratban arra kérte a budapesti kávés-ipar- ipartársulatot, keresne módot a kávésok által felidézett viszály megoldására. Az igazság kedvéérc elismeréssel konstatáljuk, hogy a kávésipartársulaf készséggel teljesítette kívánságunkat, midőn saját korlátolt hatáskörében, figyelmeztetéssel akarta a kávésokat az elhagyott törvényes útra visszaterelni, de sajnos eredmény nélkül, mert a kávésok azóta minden törvényt és szabályrendeletet felrúgtak s valósággal deliriumba esve, egészen törvényen kivüli állapotba rohantak, hogy tort ülhessenek a kapzsiságban. Ipartársulatunk kénytelen tehát ezen hallatlan eljárással szemben kíméletlen eszközökhöz nyúlni s azt hisszük minden vendéglősnek kötelessége most az ipartársulatot minden erejéből támogatni s a váratlanul reánk erőszakolt heves érdekharcban elszántan segítségére sietni. Arra nézve, hogy miként teljesítsék e feladatukat a vendéglősök, e cikk keretében útbaigazítással szolgálunk. Ipartársulatunk a székesfőváros tanácsához intézett beadványában mindenekelőtt annak a kérdésnek eldöntését kérte: kiadható-e a fennálló szabályok alapján, kávéházra vendéglőipar-engedély is ? A székesfőváros tanácsa folyó évi január hó 2-án kelt 226 325/907.—I. sz. határozatában — melyet lapunk jövő számában szintén közzé teszünk — úgy döntötte el a kérdést, kogy az 1888. évi 510. kgy. számú szabályrendeletben említett iparágak közül ugyanegy üzlethelyiségben két vagy több iparág is gyakorolható, de ebben az esetben az illető üzletre a szabályrendelet megszorításokat tartalmazó pontjai alkalmazandók; vagyis: az a kávés, aki vendéglőre is iparengedélyt vált, köteles üzletét éjjeli egy órakor zárni. Vendéglősök! ne sajnáljátok hát az időt és fáradtságot, szigorúan ügyeljetek a következőkre: 1. Meg kell tudni, hogy annak a kávésnak, aki a vendéglőipart is gyakorolja, van-e erre külön iparengedélye? 2. Ha nincs neki külön engedélye, akkor az illetőt azonnal jelentsétek be, szóval vagy levélben ipartársulatunknak, hogy ellene a székesfővárosi tanács által hozzánk intézett egyenes felhívás folytán, iparkihágásért feljelentést tehessünk, mert az 1884. évi XVíl. t.-c. (ipartörvény) 158-ik §-a ilyen iparkihágás elkövetéséért 200 koronától 600 koronáig terjedő pénzbüntetést állapit meg. 3. Szerezzetek meggyőződést arról is — ez nagyon könnyű dolog — hogy az illető kávés nem gyakorolja-e a szeszes italok korlátlan kimérését is tiltott módon, vagyis nyilt edényekben ? mert e cselekJ mény jövedéki kihágást képez s ezt az állami italmérési jövedékről szóló 1859. évi XXV. t.-c. 30-ik §-a 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg mindennemű kimérési engedély elvonásával sújtja. 4. Ha a kávés vendéglőiparra is váltott magának engedélyt, akkor arra kell szigorúan ügyelni, hogy üzletét éjjeli egy órakor pontosan zárja-e, mert ellenkező esetben a szabályrendeletbe ütköző kihágást követ el s annak 27-ik §-a alapján a rendőrhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 5 Rendszeresen össze kell Írni azokat a kávésokat, akik vendéglőiparra is váltottak engedélyt, mert a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. t.-c. a különféle keresetforrásokból eredő jövedelmeket mind megadóztatni rendeli s gondunk lesz rá, hogy az adókivető-bizottsag a törvényt helyesen alkalmazza. Azonkívül az olyan kávésnak, aki mindkét ipart folytatja, az állami italmérési illeték terhét is kétszeresen kell viselnie, mire nézve a kir. pénzügyigazgatóság figyelmét annak idején fel fogjuk hívni. Az elmondottak eléggé bizonyítják, hogy mindazok ellen, akik egy rut testvérharcban létérdekünkre törtek, bőven válogathatunk a törvényes megtorló eszközökben. Félre tehát minden balga előítélettel, minden vendéglős haladéknélkül közölje tapasztalatait ipartársulatunkkal! Ezúttal a „fogat, fogért“ elvének kell érvényt szereznünk, ha nem akarunk a sok baj között végromlásba jutni. Felhívás! Ez idők folyamán a hü és gazdájához ragaszkodó szolga a legritkább speciesek egyike s különösen a vendéglős és pin- czérei közötti fennálló viszonyban az összhang a legritkább jelenségek közé tartozik. Ennélfogva annál örvendetesebb az a körülmény, hogy egy ilyen dicséretreméltó kivételről jelentést tehetünk. A Lippert Lajos nagyvendéglőjének (Erzsébet-körut 13.) söntésében 1896. év óta alkalmazásban álló fizetőpinczér névleg Syllaba József folyó évi márczius hó 18-án üli meg pinczérkedésének 50 éves jubileumát. Nevezett Syllaba József ezen egy emberöltőt meghaladó szolgálati ideje alatt egy hónapot sem töltött állás nélkül s azon kevésszámú üzletben, amelyekben ezen hosszú idő alatt alkalmazva volt, mindenkoron a legnagyobb odaadással, szorgalommal és becsületességgel teljesítette kötelességét, anélkül, hogy munkájának anyagi eredményét láthatta volna, aminek okát bizonyára abban kell keresni, hogy a nagyszámú családjának nyújtott gondos nevelés költségei, mindenkori keresményét felemésztette. Az amerikai vendégfogadó házakról. Irta : Vértesi Károly. A „Vendéglősök Lapja“ eredeti tárczája. Amerikában minden ház és család magának él. E czikkemhez akár jeligéül használhattam volna ezt a mondást, mert e körül forog az amerikai ember élete még akkor is, mikor a szállodai életre van utalva. Svájczot, Európa hoteljeinek nevezik. Amerikában is hotel néven ismert szálloda, nagyon sok van az amerikai városokban, akár mint a svájcziak nagyok azok, New-Yorkban, Chicagóban St. Louis- ban, egyebütt, 3000 szoba is van némelyikben, tehát több, mint a budapesti szállodákban összesen. New Yorkban magában annyi 20—30 emeletes szálloda van, a mennyi a világ egy városában sincs. A Manhattan városrészben magában 136 elsőrendű szálloda van, melyek 185,000 vendégnek adhatnak szállást. London, fele annyinak se adhat. Nem jönnek zavarba, ha vásár van, mert az amerikai városokban örök vásár van, most pedig, hogy világkiállítás van, jönnek mindenfelől; ideiglenes, szétszedhető, deszkából összerótt akárhány szállodát csináltak. A rendes szállóházak nem olyan fényesek, mint az európai nagy városokban. Nem tartanak kifent bajuszu, dupla zsinó- ros kapust disznek, a borravaló reményében ki- és felszolgáló frakkos Ganymede- seknek nincsen sorfala, nem ugrálnak a vendég körül, érkezésekor, mint Svájczban. Svájczot azért, nem értem borravalós országnak, mert nem az. Amerika sem volt előbb az, szabad elhatározásból ment az adás, vagy megvonás, sőt meg volt tiltva némely szállodában a borravaló elfogadása. Újabb időben e tárgyban Európa megrögzött rossz szokása felé hajolnak. Legújabban azonban az Unió nehány államának törvényhozása állást foglal a rossz szokás ellen. így Missouri állam tartományi gyűlésén egy törvény-javaslatot adtak be, (1904) mely törvényileg 2000 dollárig terjedő pénzbüntetéssel tiltja a borravaló elfogadását. Még megérjük, hogy Amerika fogja Európa népeit is példa-adással megszabadítani ettől a nyűgtől, megoperálni a rák fenétől. Fizesse minden gazda, munkaadó a cselédkedő emberét, leányát. Az amerikai vendéglőkben egy házi szolga is megteszi az első szolgálatot, fölvezet, vagy fölemel gépen az emeletre, bevezet a szobába, miután a váróteremben beírtuk nevünket a törzskönyvbe és kijelentettük, hogy étkezés nélkül európai, vagy étkezéssel amerikai módon vesszük igénybe a szolgálatot Mindezt a elére intézi el. A elére itt tudvalevőleg nem pap, hanem hivatalbeli Írnok. Az amerikai nagyobb szállodában sokféle kényelem van, posta, táviró, vehetünk szivart, vasúti-, hajó- és egyéb jegyet, megberetváltathatjuk magunkat. Külön megy a ruha- és czipőtisztitás, de arról is gondoskodva van, hogy a szállodában kéznél legyen az elmaradhatatlan ruha- és czipőtisztitó helyiség. Három fő étkezési időt tartanak a szállodákban, de a kávémalom mindig forgásban van. Reggelizés hét órától, ebéd egy órától, vacsora hat órától kezdve. Három órai időközt számítanak minden étkezésre. Jöhetünk, mehetünk amikor akarunk. Tiz- óratájt, nem vesztegetik a drága időt étkezéssel. Köz- vagy társas asztal nincs, csak kis asztal, melyet a pinezér kijelöl, a szerecsen pedig dörgő léptekkel ellát szolgálattal, melyet olykor, amerikai szokás szerint fütyülve végez. Mindent mindenkinek külön-külön hoznak. Kávé, tea, gyönyörű fehér kenyérrel vaj, fölszeletelt pa- í radicsom-alma akkor is kijár, ha nem kér- ! jük, nem is kell érte fizetni, jeges vizet is hoznak az asztalra, általában az étkező helyeken a vizet nem kell — hogy úgy mondjam — a hajánál fogva előránczigálni, mint nálunk sok helyen, ahol akarják, hogy fogyjon a szeszes ital ; alig ürült ki a sörös pohár, máris megtölteni akarják. Itt a vajjal teszik azt, alig van a kenyér vele bevonva, hoznak vastag ostyaformában másikat — díjtalanul. Az amerikai étkezéshez, az erős táp- anyagu eledelekhez hozzá kell szokni az idegennek. Különösnek tetszik, hogy nyáron gyümölcscsel kezdik a reggelizést. Esznek utána valami dara-, kása-félét, vagy pépet a lekicsinyelt zablisztből, derezét
