Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-10-20 / 20. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. október 20. „Patyolat“ gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat. (Volt Szimmer-féle.) Budapest, VIII. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon si-so. Ajánlja teljesen átalakított gyárát a tisztelt vendéglősök és szállodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. Telefon 51—80. kedik alá a kis alpesi vasút az döbbeni ki­induló pontjára, az Interlakeni síkra. A leirt 49 kin. hosszú körutat ó és fél óra alatt teszi meg. (Viteldij 14 25 fr.) A Berni kantonnak, mely akkora, mint Aradmegye, székhelye Bern, 73.400 lakossal, 185 éves és 173 saison-szállodája van; kivá­lóbb klimatikus helyei Interlaken, (ezen vi­lághírű hely, ahol évente 50—60 ezer idegen is megfordul, egymaga 70 szállodával dicsek­szik), Brienz, Lauterbrunn, Mürren, Wen­gen, Grindelwald, Meiringen. Világraszóló, geniális alkotása a 2064 m. magasan fekvő, »kis Scheidegg« állomásról kiinduló villamos hegyi vasút, amely a 3 km.-nyíre fekvő Eiger-gletscher (2323 m.) állomástól kezdve (méterenkint 25 cm. emel­kedéssel) a 3975 méter magas Eiger havas bazalt tömbjébe fúrt alaguton halad fel a 3160 m. magasan fekvő Eismeer állo­másig. Meseszeréi téli világba érkeztünk, hol a hőmérő —1 fokot jelez. A széles völgykat­lanban lassan ereszkedik alá az Eiger-glet­scher. Mindenütt csak hó és rideg kopárság. Napnyugtakor, amint a túloldali 4105 m. ma­gas Mönchre vetjük tekintetünket és a szem­határ nyugoti részén az »aurora boreális«- hoz hasonló fényjelenséget élvezzük, azt hin- nők, hogy Skandináviában vagyunk. A vil­lamos a 12 kilóméternyi hosszú alagútba -vájt utat háromnegyedóra alatt teszi meg. Most készül az Eismeer állomástól tovább az alag­út, a szemben levő Mönchön keresztül egé­szen fel a 4075 m. magas Jungfrau állomásig. Ez a rész, amely csak 2 év múlva fog el­készülni, 15 km. hosszú lesz; ha elkészül, a svájczi vasutépitészet egyik legdicsőbb al­kotását fogja bemutatni és a svájczi mér­nökök bátorságát, merészségét és geniali- tását világszerte fogja hirdetni. A jungfraui vasút (melyet 1897-ben kezdtek el építeni) teljes felépítésére és üzembe állítására elő­irányzott összeg 32 és fél millió frank. Kis Scheideggtől az Eismeer állomásig a vitel­dij oda-vissza 18 frank, — elég drága; — és Interlaken felől mégis csak úgy özönlik a kiváncsi idegen. Úgy az Albula, valamint a Jungfrau vasút részvénytársasági alapon épült, a részvények nagyrészét a svájczi államszövetség, az ér­dekelt kantonok, a szövetségi vasutak és a magántőkések jegyezték. Az idegenforgalmat tekintve, harmadik he­lyen áll Svájczban a Vaadti kanton, mely­nek akkora a területe, mint Komárom megye. Déli határa a Genfi tó partja. Székhelye Lausanne, a Genfi tó partján, 56 ezer la­kossal. A Waadti kantonnak 154 éves, 55 saison-szállodája van; kiimája teljesen el­ütő az előbbeni két kanton hűvös klímájá­tól, úgy hogy a hőmérő minden időben 5—6 fokkal melegebbet mutat, mint az előbbeni helyeken. A Rochers des verraux, Dent du Jainan, Rochers de Naye, Grand Mouveran és a hóval borított Dent du Midi hegylán- czolaitól délre a genfi tó partjáig, mindenfelé a jólét és igazi megelégedés uralkodik. A hegylánczolatokig felnyúló mély völgykatla­nok, két oldalt emelkedő, a genfi tó felé lejtősödő hegyoldalain kitűnő borokat ter­mesztenek, szerteszét, amerre a szem ellát, virágzó gazdaságok. A partot gondozott tölgy-, platán-, vadgesztenye- és hársfa so­rok szegélyezik, a partmenti városkák, vala­mint befelé a magas hegyek közepette a szebbnél-szebb helyek gyönyörű, valóban mintaberendezésü nagy szállodákkal dicsek­szenek. Itt a kék genfi tó mellett, a honnan gyönyörű a kilátás a túloldalon zordon sö­tétlő savoyai alpesekre, ebben a poetikus hangulatrakeltő csendes magányban írták meg a franczia irók — mint Voltaire, Rous­seau, Byron és Mathisson — azon munkái­kat, melyekkel az irodalom terén világhír­nevet vívtak ki maguknak. A vágyakat fa- j kasztó viruló természet csodás csábja, az élet örömeinek diadalérzete sugalmazhatta Rousseaunak azt a gondolatvilágot, melylyel a »Nouvelle Héloise« czimü, óriási tetszést ért, elsőrendű munkájában a szerelem szén- i vedélyét oly megkapóan hü formába tudta önteni. De nemcsak ezen most vázolt 3 kanton­ban, hanem a többi 19 kantonban is min­dent elkövetnek, óriási tőkét igénylő vállal­kozásokba bocsátkoznak, folytonosan azon iparkodva, hogy minél újabb és újabb érde- kességü dolgokat alkotva, az idegenek érdek­lődését állandóan ébren tartsák, A Montreux- ben (genfi tó partján) minden évben rende­zett tavaszi narczisz és őszi szüreti ünnep­ségek — mely ünnepségek a külön e czélra emelt amphiteatrumszerü nyílt szini-épitmé- nyekben szoktak lejátszódni és néha napokig • is szoktak tartani — 70—80 ezer idegent is képesek odavonzani. Miután az utóbbi idő­ben a montreuxi szállodák az ilyen ünnep­ségekre odaözönlő idegeneknek szűknek bi­zonyultak, ma már az ilyen alkalmakkor ké­nyelemmel berendezett nagy díszsátrakat emelnek az idegenek elhelyezésére. A tó mellett épült nagy városok, mint pl. Genf, Zürich, Luzern, Neuchatel és In­terlaken a nyári hónapokban felváltva 1—1 esti tó-ünnepélyt rendeznek. Ezen alkalomra Svájcz minden részéből külön vonatok in­díttatnak az ünnepélyt rendező város szín­helyére, ahol azután a már előrehaladott pi­rotechnika az ezeregyéjszakába illő felejthe­tetlen látványban részesíti látogatóit. Az idei julius 25-iki Luzerni és az augusztus 1-jei Zürichi ünnepségekre ezrével jöttek a mu­latni és látni vágyó idegenek és a jó vidékiek; Luzernban nevezetesen annyi idegen jött ösz- sze, hogy ily nagy forgalomra még nem emlékeztek. A lapok jelezték másnap, hogy a szállodák, penziók és dependanceok any- nyira el voltak foglalva, hogy körülbelül 2—3 ezer ember éji szállás nélkül maradva, kény­telen volt az éjszakát az ez éjszakára kivé­teles engedelem utján nyitva tartott kisebb vendéglőkben és kávéházakban tölteni. De nemcsak a külföldi idegenekre van itt gond, kiterjed az államtanács gondja a helyi lakos­ságra is, czélja, hogy az ország lakossága ismerje meg azt a földet, melyet ősei jó­voltából hazájának vall. A svájczi szövetségi vasút olcsó bérletjegyeket ad ki (pl. két heti időre III. oszt. 40 frank). A szállodások szö­vetsége kedvezményes szelvényfüzeteket oszt ki, amelylyel a csoport-utazók az előirt he­lyeken 20%-tól 40°/o-ig terjedő kedvezményt élveznek. Svájcz összes főiskolái (de még a svájczi határhoz közel fekvő idegen nagy városoké is) a nyári szünidőben, tanáraik vezetése alatt 2—3 hétig tartó turista-utazáso­kat tesznek, még pedig katonai fegyelem mel­lett, nagyság szerint csapatokra osztva. Egy ily egészséges fiukból összeállított kis csa­pat azután bekalandozza Svájcz minden ne­vezetes helyét és ahová csak eljutnak, fiatal vig kedélyükkel, oda életet hoznak, ottan vidám mulatságokat rögtönöznek; szeretik is őket mindenütt. Évente 40—50 ifjúsági csoport (iskolák szerint) részesül az utazási kedvezményekben, minden csoport 100—120 diákot számlál, akik személyenkint a 2—3 hétre terjedő tanulmányúiért (természetesen mindent: az utazási, szállás, koszt és belépő költségeket beleértve) csekély 40 frankot fizetnek Hogy az ilyen ifjúsági csoportok ily hallatlan csekély összegért tehetik meg élvezetes utazásaikat, köszönhetik a svájczi államszövetségnek, az országos tanügyi bi­zottságnak, az egyes kantonok elöljáróságai­nak, a szövetségi vasutaknak, a svájczi szál­lodásoknak és vendéglősöknek. (Folytatása következik.) Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azok­nak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. (Folytatás.) A tömörülésre serkentő felhívás szá­mos követőkre talál; örömmel kell tapasz­talnunk, hogy hazánk nagyobb vidéki vá­rosainak vendéglősei mindinkább nagyobb számban tömörülnek a kibontott zászló alá; tömörülésükkel mindenki a tőle telhető er­kölcsi és anyagi erejének érvényesítésével iparkodik a közérdekű, helyi jelentőségű és a szerteágazó vendéglős ipar országos ér­dekeit érintő törekvések megvalósítására. Milyen czél elérése indítja a szállodáso­kat, vendéglősöket és korcsmárosokat a szövetkezésre? Jól tudjuk, hogy évekkel ez­előtt sem a kormányhatalom, sem a nagy- közönség még csak nem is gondolt arra, hogy a vendéglősség is egy számottevő ipar; a nagyközönség sincs tisztában ipa­3 a ,,i r /» iii tekeasztaS-, dáké- és mübutorgyár Horváth 6S VSlIlag Budapest, VIL, Klauzál-téi* 6.------- . . -------= (Ezelőtt István-tér.) Telefon 95—31 Te ljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom