Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-08-05 / 15. szám

XXIV-ik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1908. augusztus 5 VENDÉGLŐSÖK URU A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..............6 kor. Háro mnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége Budapest IV., Ferencz József-rakpart 16. Meghívó. A „Magyar Vendéglősök Országos Szö­vetsége?“ 1908. évi szeptember hó 9-én, dél­előtt, Debreczenben tartja VIU. évi rendes közgyűlését, miről a szövetség t. tagjait az alapszabályok értelmében ezennel értesítjük. Budapesten, 1908. évi augusztus havában. Oundel János, elnök. Napirend: I. A közgyűlés megnyitása. II. Az évi jelentés. III. A szakosztályok je­lentései: a) a nyugdij-egyesület jelentése; b) a tano'nczügyi szakosztály jelentése; c) a közvetitésügyi szakosztály jelentése; d) az idegenforgalmi szakosztály jelentése. IV. Számadás az 1907—1908. szövetségi évről. V. A felmentvény feletti határozat, VI. A központi igazgatóság előterjesztése. VII. In­dítványok tárgyalása. (A napirendre tartozó indítványok és javaslatok, az indokolással! együtt, Írásba foglalva, a központi igazgató­ság határozatához képest, legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a központi igazgatósághoz (Budapest, IV., Ferencz józsef-rakpart 16.) beküldendők.) VIII. Az 1939. évi közgyűlés helyének meghatározása. A közgyűlés sorrendje: 1. A köz­gyűlést a szövetség elnöke, akadályoztatása esetében a helyettes elnök nyitja meg. (Alap­szabály 7. §.). 2. A közgyűlésen minden szövetségi tag jogosítva van cselekvői eg részt venni. Vendégek a közgyűlésen meg­jelenhetnek, azonban külön helyet foglalnak el és a tanácskozásban részt nem vehetnek. (Alapszabály 7. §.). 3. A közgyűlés — te­kintet nélkül a megjelent tagok számára — határozatképes. Határozatok viszonylagos szótöbbséggel hozatnak. (Alapszabály 7. §.) 4. A közgyűlésen csak olyan ügyek tárgyal­hatok, melyek napirendre vannak tűzve. A napirendre tűzött ügyek az előadók előter­jesztése alapján és sorrendben tárgyaltatnak. (Alapszabály 7. §.). 5. Akik felszólalni kí­vánnak, kötelesek előbb a jegyzőnél felirat­kozna s csakis a feljegyzés sorrendjében szól­hatnak. Ugyanazon tárgyhoz csak egyszer és tiz perczig szabad szólani. A napirend­hez szólni, személyes kérdésben válaszolni, vagy indítványt visszavonni bármikor lehet. Az elnök és az előadó bármikor felszólalhat. 6. Az elnök a szólót — szükség esetében — megintheti, rendreutasithatja, vagy tőle a szót megvonhatja. A vita bezárása után az elnök elrendeli a szavazást. 7. A vita bezárására irányuló indítványt, 10 tag Írás­beli kívánságára, az elnök szavazás alá bo­csátja. 8. A szavazás felállás által történik. Kétség esetében ellenpróba alkalmazandó s ha ez sem vezetne eredményre, akkor az elnök elrendeli a névszerinti szavazást. A központi igazgatóság. MEGHÍVÓ. A »Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek orszá­gos nyugdijegyesülete« alantirott elnöke tisztelettel meghívja az egyesület tisztelet­beli, alapitó, rendes- és pártolótag urait az 1908. évi szeptember hó 10-én, délután 4 órakor Debreczenben tartandó XI. évi rendes közgyűlésre. Budapest, 1908. évi augusztus havában. Bokros Károly el­nök. Dr. Solti Ödön, jogtanácsos. Tárgy- sorozat: 1. Közgyűlés megnyitása. (Bok­ros Károly elnök.) 2. Határozatképesség megállapítása és a szavazójegyek beszedése. 3. Évi jelentés előterjesztése. (Dr. Solti Ödön jogtanácsos.) 4. Felügyelő-bizottság jelentése. (Francois Lajos felügyelő-bi­zottsági elnök.) 5. Költségvetés és zárószám­adások tárgyában határozathozatal. 6. Alap­szabályok módosítása. 7. Felebbezések tár­gyalása. 8. Jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 9. Indítványok. (Legkésőbb szeptember 5-ig terjesztendők be a központi irodába: Budapest, VII. Wesselényi-utcza 4. szám.) 10. Közgyűlés berekesztése. Egyesülnünk kell. Egy országban ugyanarra a szak­mára nem szabhatnak kétféle tör­vényt, ugyanannak a szakmának nem lehet kétféle, hatósági jogokat gya­korló szervezete; mert ugyanegy szakma emberei kényükre nem jár­hatnak, ki tüled, ki hozzád. Ezt diktálja a józan ész, ezt pa­rancsolja a közös foglalkozással járó közös érdek is. A vendéglősöknek szakmájuk álta- lonosságában általános s egy az ér­dekük, tehát kebelükben nemcsak felesleges, hanem káros is a külön- ködés. Ezért kárhoztattuk mindig a szét­húzást; tanácsoltuk, istápoltuk az össze­tartást. Csak az összetartás adhat erőt, csak ez adhat tekintélyt fölfelé és kifelé a nagy társadalomban. Ma már bölcsen tudja ezt mindenki, még a műveltségben legelmaradottabb foglalkozásúak rétegeit is ennek a tudata indította egységes szervezke­désre; a vendéglősök között mégis akadnak némelyek, akik elmaradot- tabbak akarnak lenni a hátramaradot­taknál s csatasorba állottak önmaguk ellen. így van Budapesten, pedig az or­szág fővárosának útmutatónak kellene lennie a jóban, a haladásban. A főváros vendéglősei azonban a rosszra, a meddő torzsalkodásra ad­nak példát. Budapesten szakmánkban ma há­rom ipartestület tengődik. Egyet a múltak emléke, partikula- risztikus törekvés tart fenn élőhalott­ként, a másikat a korlátoltság és az akarnokság akar hólyaggá fújni, de sehogy sem tudja megmutatni, hogy a semmiből is lehet valami. Ezekkel szemben áll a harmadik, amely él a társadalom tudatában, is­mert a kormány és a hatóságok előtt s tekintély magunk között ország­szerte. Ez a „nagynak“ nevezett budapesti ipartársulatunk a legrégibb, ez az anya, ennek a mintájára és buzdítá­sára alakult az ország valamennyi társulata. Ez az ipartársulatunk a kezdemé­nyezője és megteremtője mindennek, ami a múlt század óta iparunk fej­lesztése és felvirágoztatása érdekében történt. Ennek az érdeklődése folytán si­került lapunkkal szaksajtót teremte­nünk 25 év előtt; ez a társulat hívta Panda Áqos-jon és Zimmer Péter utóda ZIMMER FERENCZ halászmester BUDAPEST, föüzlet Központi vásárcsarnok, telefon; 61—24. Fióküzlet V., lózsef-tér 4. szám, telefon: 62—39. ftumár, pisztrán Az egyedüli halkereskedő czég mely az úri háztartásban és az előkelő ét­termekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktá­ron tartja. g, osztriga, rajn^Hazacz, langoust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom