Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-07-20 / 14. szám

1908. Julius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Legény-bucsu. Weisz Ignáczot agglegény barátai megható módon búcsúztatták el őt a legénységtől, a múlt csütörtökön, abból az alkalomból, hogy rá vasárnapra tar­totta esküvőjét a bájos Dunajetz Terus kisasszonynyal. Weisz Ignácz, a Rubin és Fürst-czég tulajdonosa, általános tekintély­nek örvend a kereskedelmi világban s nagy szeretetnek ismerősei körében. Ennek a szeretetnek méltó kifejezése volt az a fé­nyes lakoma, amely Feith István mester- utczai vendéglőjében volt. A megjelentek nevében Hollefreund Ármin, a Jelzálog­hitelbank főtisztviselője, eszmékben bővel­kedő versekben búcsúztatta el a legény­élettől. Az érzéstől áthatott költeményből mutatóul, a szép est emlékéül, közöljük ezt a két strófát : A Természet, az őserő, Teremti a meleget, Hozzájárul az eső S ad a földnek életet. Az élet küzd a létért, Fegyvere a szerelem ; Ez ébreszti a lelkesedést S élvezet a győzelem. Az ünnepekre, frigyének boldogságára frenetikus hatá u felköszöntőt mondott még: Varga József, Nemess Ferencz és Lelretter József. A legénységtől búcsúzkodó Weisz Ignácz megilletődötten mondott kö­szönetét, ígérve, hogy annak a szenthárom­ságnak, melynek ebben a társaságban áldozott, hiven fog áldozni a házasság révében is. Hű marad a barátsághoz, a hazához s éltető napjához, a szabadsághoz. Elitéit korcsmáros. Lukács János korcs- márost, akinek a Váci-ut 133. számú ház­ban van vendéglője, hétfőn borhamisitás- ért 25 napi elzárásra és 300 korona pénz- büntetésre ítélte a rendőrség, mig a mes­terséges bor forgalomba hozataláért külön 300 korona büntetést mértek ki rá. Min­dig mélyen elszomorít bennünket, ha kö­zülünk követi el valaki ezt a súlyos vét­séget, mely az iparunk iránt való köz­bizalom megrendülését involválhatná. Kü­lönösen kinosan érint bennünket, főleg a kis vendéglősök ipartársulatának köreit, mert Lukács János volt propagálója annak az eszmének, hogy a kis vendéglősök pinczeszövetkezetet alapítsanak. Talán az volt a terve, hogy hamis borait az összes kis vendéglősökhöz becsempéssze, óva­kodjunk a hamis prófétáktól! Nem halunk éhen. A földmivelési minisz­térium hivatalos jelentése idei gabonatermé­sünket 3.60 millió métermázsára becsüli. Annyi bizonyos, hogy a termés országos átlagban számítva, középen alulinak minő­síthető s bár a búza és a rozs több, sok helyen jobb is, mint a múlt évben, a ter­més eredménye országszerte nem kielégítő, legfeljebb! a minőség sok helyen jó. Holdan- kint átlag hat mázsa lesz a termés. Védjük iparunkat. Hogyan kell és lehet egy nemzetnek iparát védeni, példát ad Anglia, uj szabadalmi törvényével. Ennek a törvénynek következő pontjai a külföldi ipar­tól megvonják a védelmet: 1. §. ... bárkinek joga van, a szabada­lom megadásától számított négy éven túl, illetőleg ezen törvény életbeléptétől (1907. agusztus 28.) számított egy éven túl, a sza­badalmi oltalom megvonását kérni azon az alapon, hogy az illető oltalom alatt álló czikk egészben, vagy túlnyomó részben az Egyesült Királyság határain kívül készül. 2. §. A szabadalmi hivatal köteles a fel­szólamlást vizsgálat tárgyává tenni és a mennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy a felszólamlás alapos ... a hivatal intéz­kedhetik a szabadalom megvonásáról. jubileum. A „Budai Vendéglősök Ipar­társulata« 1908. évi julius hó 22-án, szerdán, d, u. 5 órakor a Schiller-féle hársfa ven­déglőben (Hűvösvölgyben) katonazenével egybekötött 25 éves fennállási jubileumot ; rendez. Az ünnepség szent misével kezdő­dik délelőtt 9 órakor a II. kér. vízivárosi Szt Anna templomban. 10 órakor diszülés lesz a budai vigadó termében, majd vil­lásreggeli a budai vigadó vendéglőjében. — Igaz örömmel üdvözöljük derék budai szak­társaink jubiláló egyesületét, mert ez a ju­bileum gyönyörű bizonysága annak, hogy iparunkban mily régi a haladás szelleme. Ám hogy a derék egyesület továbbra is virágozhassák, óhajtjuk, hogy a budai tár­sulat egyesüljön a budapesti ipartársulattal s mint ennek budai osztálya működjék. Csakis igy lehet feladataihoz elég nagy szellemi és anyagi ereje. Menjünk szolgálni. Minthogy iparunk úgyis pang, a szegény vendéglősnék felsó­hajthatnak nemsokára, hogy menjünk szol­gálni. Ugyanis az úrnők csak úgy állhat­nak bosszút cselédeiken, ha őket magukra hagyják s egymáshoz beállnak szolgálóknak. Ugyanis, mint Amerikából jelentik, a cse­lédliga a következő programm kivívását ha­tározta el: 1. A munka nem kezdődhetik reggel öt óra előtt és az ebéd edényeinek elmosása után befejeződjék. 2. Minden cselédnek naponkint két óra és hetenkint két este teljesen szabad ren­delkezésére álljon. 3. Ha a cseléd valamely klub, vagy kör tagja akar lenni, ebben őt senki meg ne akadályozhassa. 4. Ä cseléd, ha a szükséges ennivalókat ő maga készíti el és szerzi be, ebédre ven­dégeket hívhat magához. 5. A konyhában, saját szobájában, vagy a lépcsőházban barátai, vagy barátnői láto­gatását fogadhatja. 6. Az uraságnak nincs joga a cselédet ilyenkor zavarni. 7. Ha a konyhában látogató van, akkor az uraságnak várni kell, mig a látogató tá­vozik. 8. A cselédeket tegezni és csak kereszt­nevén szólítani nem lehet; a »kisasszony« vagy »asszony« megszólítás kötelező. 9. Ha a cselédnek gyermeke van, a nap két, őt megillető szabad órájában joga van ezzel foglalkozni. 10. A hónap egy napján teljesen «szünetel minden házimunka és azokat az úrnő, va­lamint a leánya kötelesek végezni. Ha győznek az amerikai cselédek, meg­mozdulnak az európaiak is. No, talán ad­dig kitalálják a gépszolgálót. A japánok házi állatai. Amennyiben egyes európaiak nem vittek magukkal, Japánor­szágban ismeretlen háziállat a macska. Sze­retik a kutyát, házinyulat, egeret, patkányt, de nem tartják a szamarat s a libát. Mig ló, szarvasmarha, baromfi, kacsa, galamb elég nagy számban van, addig a kecske, a juh és különösen a sertésállomány igen korlátolt. Japán legfontosabb háziállata a selyemhernyó, mert tenyésztésén alapul a japán selyemipar. Mivel a japán többnyire rizszsel táplálkozik, azért a szarvasmarhát) főleg igavonó állatnak használják; ellentét­ben a sertéssel, melyet legújabban itt-ott népeledelül tartanak. Állati tápláléka legna­gyobb részét a japán nép a tengerből veszi, amely 1200 különféle állatot s valami hat­száz halfajt mutat fel. Huzaltalan telefon. Marseilleben a radio- gráf-állomáson Forest, amerikai mérnök, drót nélkül való telefonnal kísérletezik. Si­került neki egy a kikötőben horgonyzó hajó parancsnokával — drót nélkül — beszél­getnie. Szakemberek azt állítják, hogy Fő- rest gépe még sok javításra szorul. El az idegenekkel. Több helyről azt a panaszos jelentést kaptuk,, hogy a Hacker- féle ezüstgyári raktár, amely osztrák és más külföldi készítményekkel kereskedik! s a ha­zai vendéglősök és kávésok között nagy üz­letet csinál, semmi méltányossággal sincs ipa­runk iránt. Nem pártolja közintézményein­ket, sem szaksajtónkat. Minthogy e téren oly kitűnő gyáraink vannak, mint a Szan- d r i k-fále, bátran mondhatjuk Hacker uréknak: el az idegenekkel! S ha már ide­gen gyártmányra kell szorulnunk, hát for­duljunk a bennünket is pártoló derék Her­man n-ezéghez, melynek kitűnő vezetője, Gradl ur, minden ügyünk iránt a legna­gyobb előzékenységet tanúsította. Vendéglősök figyelmébe. Tisztviselőink példát vehetnének Reiter Oszkár Nagy- becskerek derék főkapitányától arra, hogy miként kellene magukat hivataluk körén kí­vül is értékesíteni a társadalom és a ma­guk javára. Ugyanis Reiter főkapitány nagy­arányú fajbaromfi-tenyészetet alapított a melynek már ma országos hire van. A te­nyészetből bármikor rendelhetők emdeni li­bák, orpington-csirkék és tojások. Vendég­lőseink, ha jól akarnak vásárolni, fordulja­lak megrendeléseikkel Reiter Oszkár fő­kapitányhoz Nagybecskerekra, aki kü­lönben készséggel szolgál bővebb fölvilágo- sitással és árjegyzékkel is. Amerikai munkás-nyomor. A pittsburgi cs. és kir. konzulátus jelentése az amerikai munkásviszonyokról szomorú képet fest. Azt mondja, hogy az ipari viszonyok jelen állása mellett nagyon szomorú a munkás­nép helyzete. Az üzemek folyton mérsék­lik a termésüket s igy természetszerűleg bo- csájtják el munkásaikat. Emellett a munká­sok kereslete és kínálata között már régeb­ben megromlott egyensúly nem javult. Mit sem javít a helyzeten, hogy a külföldi ele­mek tömegesen vándorolnak vissza. Még az a munkás is, aki talál munkát, alig tud megélni, mert átlag csak három nap dolgoz­nak az üzemekben hetenként. Aztán a bé­reket is leszállították. Amint kitavaszodott: javul valamennyire a helyzet, a közmunkák­nál talál a munkások egyrésze elhelyezést. A munkásnép egészségügyi viszonyai — sze­rencsére — kielégítők. Ä hagymáz, mely ebben a konzulárius kerületben és épp a külföldről ide származott munkások között igen sűrűn hozta az áldozatait, csökkent. Az előző évi pusztítással szemben 50o/0-ra csökkent az esetek száma. Ez annál örven- detesebb, ,mert a munkások bizony össze­szorongva élnek itt és igy a járvány elha- rapódzásának bizony nem sok az akadálya. A Magyarország- és Ausztriából ide ván­doroltak — sajnos — nem igen akarnak a mezőgazdaságban munkát vállalni. Azt mondják, hogy emellett a munka mellett éppen csak megélnek, de keresni nem tudnak. Készebbek valami uton-módon a kikötőkbe eljutni, itt valamely hazájukba visszatérő hajóra szerződni és a hajón telje­sített munka ellenében átjutni a tengeren. Tehát ne vándoroljunk (Amerikába; mert mégis csak jobb itthon! Uj vasutak. Nagy Budapest képe egyre jobban kezd kidomborodni az újonnan épülő vasutak által, amelyek folyvást nagyobbá teszik a budapesti vendéglősök vállalko­zási terét. Mint értesülünk, a kereskedelem­ügyi miniszter Z u b o v i c s Fedor nyug. hon­véd-huszár százados és Gyulai Kálmán községi jegyző, visegrádi lakosoknak Szent­endrétől Leányfalu, Tahitótfalu és Dunabogdány érintésével V i s e g r á- dig vezetendő villamos üzemü vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. — Köz­vetlenül városunkhoz csatlódik a kies Rá­kosszentmihály is. Ugyanis a rákosszent- mihály-rákospalotai villamos - vasút közigazgatási bejárása julius 20-án lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom