Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-03-05 / 5. szám
1907. márczius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Aki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye. látható, amire úgy a rudakban^ mmt^mint a ^ n t ____A |X. k^r., Soroksári-ut 16 fe lvágott áhapotban vafo bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható Ußr»7 AnTlííl FÍ@Í B minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. Ilül ™ 111111 1 l<11? UUUCtJJÖDl sz. majdnem magyar- és olasz szalámi-gyár. mert dalt, „Kató, Kató, szivem szép Katója“ czimü dalt játszotta Rácz Gyula czigányprimás Hebel Mihály kávésnál, amely olyan közkeletű, mint akár a „Körösi lány.“ És ezért akart volna pénzt egy zenekiadó czég Hé- bel kávéstól. De a bíróság alaposan a körmére koppintott. Elutasította a szemérmetlen követeléssel és még jól elmarasztalta perköltségben. Hogyne! Hisz akkor minden suszterinast perbe foghatna a czég, hogy a ,,Katót“ fütyörészte és nem volna alkalmasabb mód a hirtelen való meg- vagyonosodásra, mint az effajta kereskedés. A zene közkincse a nemzetnek. Ha a bíróság jogilag megállapítaná, hogy valamely népdal a feltaláló kizárólagos joga és abból magának tőkét kovácsolhat, hát a leglehetetlenebb következményeket vonná maga után. A tolakodó zenekiadók behatolnának a magánlakásokba és perekkel zaklatnák a házikisasszonyt, aki zongorán el meri valami nótájukat játszani. A bíróság nagyon helyes és igazságos állásponton van, mikor ezeket a tolakodókat pereikkel elutasítja és mintegy okulásul perköltségekben alaposan elmarasztalja. Még ha igazuk volna is, szégyenlhetik magukat ilyen czimeken megtollasodni akarni, a zene, a dal szabad terjedésének gátat vetni perekkel az országban. íme a bíróság Ítélete a legújabb zenepörben: 36297—1906. sz. Ö Felsége a Király nevében! a budapesti királyi törvényszék: dr Schmidt Károly ügyvéd által képviselt Zipser és König budapesti bej. czég felperesnek, dr. Magyar Nándor ügyvéd által képviselt Hebel Mihály budapesti kávéháztulajdonos alperes ellen, az 1906. évi február hó 16-án 8026. szám alatt beadott keresettel szerzői jog bitorlásának megállapítása és jár. iránt folyamatba tett rendes perében az alul kitett napon megtartott nyilvános ülésében a következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék a felperest a k e r e s e- tével elutasítja és végrehajtás terhével kötelezi, hogy az alperesnek 15 nap alatt 116 korona 20 fillér perköltséget fizessen. ‘A felperesi ügyvéd dija és költségét 66 korona 20 fillérben, az alperesi ügyvédéit pedig 54 korona 20 fillérben állapítja meg a saját feleikkel szemben. I ndokok: A kir. törvényszék Schöntheil József I és Károssá Ödön tanuk vallomásai alapján megállapította azt, hogy a felperes czég- nek Zipser nevű tagja az alperes kávéházában játszó Rácz Gyula czigányprimás- nak hangjegyeket küldött és érdeklődött az iránt, hogy tudják-e már azokat játszani és a szóban forgó «Kató, szivem szép Katója» czimü dalt a czigány csakis azután kezdte játszani, hogy Zipser annak előadását már nagyon szorgalmazta és volt eset rá, hogy meg is rendelte a szóban forgó dalt és amikor azt jelenlétében eljátszották, — azt meg is tapsolta és még a czigányt is megdicsérte. A fentebb felsorolt tényekből következik az is, hogy a többször említett dalt a felperes czég egyik tagjának kívánságára kezdték az alperesnél játszani és az annak előadása ellen nem csak nem tiltakozott, hanem maga is kívánta annak előadását. Ezek szerint ezt a zenedarabot a felperes czégtag engedelmével játszották el az alperes kávéházában, — engedély terjedelmét pedig a felperes nem korlátozta, ennélfogva még hogyha a dalt a felperesi czégtag különös megrendelése nélkül is eljátszották; — az engedély ezen előadásokra is kiterjedt, — mert hiszen maga kívánta a dalnak betanulását és maga tette szóvá azt, hogy mért nem játszák. ilyen tényállás mellett a felperes sérelmére az alperes a szerzői jog bitorlását el nem követte azáltal, hogy a «Kató» dalt a kávéházban eljátszották. A perben követelő fél gyanánt a felperes lépvén fel, — nem szolgálhat a felperes védelmére az észrevételekben felhozott azon állítólagos körülmény, hogy a dal előadásának joga nem a felperes, hanem szerzők, zeneszerzők és kiadók társaságától szerzendő meg, és igy a felperes nem tudhatta, hogy az alperes megszerezte-e a dal előadási jogát? Mert hiszen a D) alatti levél szerint, ezen társaság a tagjai, tehát a felperes jogait védi, de a felperes nincsen elzárva attól, hogy jogait elejtse, avagy olyan cselekményt ne kövessen el, aminek folytán az ezúttal érvényesíteni kívánt jogát elveszítette. Ezen okokból a felperest a keresetével elutasítani és mint pervesztest az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a értelmében a perköltség fizetésére kötelezni kellett. Az ügyvédi dij és költség az 1868 :LIV. t.-cz. 252. §-a értelmében állapíttatott meg. Budapesten, 1906. október hó 18-án. A budapesti kir. törvényszék. Társas reggeli: Ipartársulatunk tagjai pénteki társasreggelijeiket a következő helyeken tartják meg : Márczius 15-én: Kass Bélánál. VI., An- drássy-ut 25. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Márczius 6-án: Hollósy Kálmánnál, VIII., Baross-utcza 93. Márczius 13-ikán : Lakatos Gyulánál, VII., Wesselényi-utcza 17. Márczius 20-ikán: Dojfing Frigyesnél, VII., Dohány-utcza 90. Márczius 27-én : Putnoki Istvánnál, Vili., József-körut 46. Április 3-án : Pázmán Fihöp Jakabnál (Lukács-féle vendéglő) IX., Lónyay-utcza 5. Április 10-én: Lukács Jánosnál, I., Fehér- vári-ut 14. Április 17-én: Weisz Ferencznél, X., Asztalos Sándor-ut 14. (Közlekedés a Külső kerepesi utón a Schottola-gyár mögött.) Április 24-én: Palády Lászlónál, VI., Eötvös-utcza 41/B. Drágább lett a szikviz. A szikvizgyárak az utóbbi napokban fölemelték a szikviz árát palaczkonkint egy fillérrel. Valahányszor valamely ipari czikknek az (árát emelik mindig sopánkodunk. Ez természetes is. A steigerolás művészetét először a pesti háztulajdonosok kultiváltak. Az emberiségnek még fogalma sem volt arról, hogy egy zsemlye lehet drágább két ktaj- jczárnál, mikor már a kövér kihizott pesti háziurak kitalálták, hogy egy nedves, egészségtelen odúnak a bérét föl lehet csavarni kétszeresére is. És csavarták évről-évre és csavarják még most is esztendőről-eszten- dőre. A lakbérek emelkedésében nincs megállás, mert mindig akad, aki a nedves odúk kért bérösszegét megadja. A házi urakat aztán követték az öntudatra ébredt élelmes spekulánsok minden téren. Legutóbb egyszer csak arra ébredtünk, hogy drágább lett egy fillérrel a mosodákban a gallér, kézelő és mindenféle fehérnemű. De azért a gallér viselésről nem mondott le senki, igy tehát ebből az a tanulság, hogy stájgerolni lehet. Azt a kis sonánkodást, amit a publikum végez, :a spekulánsok kibírják. Konstatáljuk, hogy a szódavíznek az áremelése nem ilyen természetű. A szikviz- gyárosok azért voltak kénytelenek a szikviz árát fölemelni, mert őket is fölstájgerolták. Drágább lett a lói, a zab, a széna, a munkaerő. A régi kalkulusok alapján képtelenek ma már reálisan megkívánható jövedelmet biztosítani. Minden drágább lett tetemesen, a mi a szódagyártáshoz szükséges, kényszerülve voltak tehát a szikviz árát palaczkonkint csekély egy fillérrel emelni. Szállodások figyelmébe! Ajánlcr^ dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. Gyár: IX., Liliom-ütcza 8. sz (saját házban.) BRÜCK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára = BUDAPEST = Minta raktárés iroda: VI, Andrássy-u. 32. sz.
