Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-02-20 / 4. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. február 20. HERRMANN J L cs*®s kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst llLnnmnmi J. U. chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költség?, díjmentesen. Alapítási ér 1819. A mélven VPnHpCflfK Itrplznnlz törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, áayhuzatokat, pap________J ^III aKllaK lanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a hí rneves WEISZ és H E I M L E R-féle pozsonyi ipartelep« Árjegyzékek, költség vetések és minták bérmentve küldetnek Utánvételes megrendeléseknél0/» engedmény közvetlen szállit iwr asztalnemüeket, gyár szervező bizottságát naponta az «Orient»-be hívta ankettre és titkon nagyon örült, hogy végre van, aki az «Orient» feketekávéját megissza. Ez is egy kis haszon. Bizony rosszul számított. Az igazi «f e- k e t e 1 e v e s», amely még rosszabb az övénél, hátra van és most neki kell lenyelnie: tudniillik azt az elköltött tizenhétezer koronát szépen megfizetnie. Attól a percztől fogva, hogy Molnár Sándornak a «Fogadó» lett a leibzsurnálja, egészen elvakult a jámbor ember. Lebeszélte az olvasóközönséget, hogy ne a «Vendéglősök Lapját», hanem a «Foga- dó»-t járassa. Ez a lap ugyanis éppen a XXVI-ik czikk- sorozatot tette közzé a sörgyár üdvös eszméjéről, mikor a sörgyár befucscsolt. A XXVI. czikksorozat beadott neki. Agyonütötte ! Molnár Sándor pedig fizethet tizenhétezer koronát Azt hisszük, nagyon kevés kárpótlást nyújt Molnár Sándornak az a pár fekete, amit az ankéttezők megittak nála. És hisz- szük, belátja azt is, hogy mégis csak annak a bojkottált «Vendéglősök Lapjá»-nak volt iglaza. Ha ránk hallgat, ez a tanulság nem került Volna egy rettentő kudarczába és tizenhétezer koronájába. (Gábriel.) Szakácsok küldöttsége az államtitkárnál. A Magyar Szakácsok körének négytagú küldöttsége, Palkó vies Ede elnök vezetése alatt pénteken, f. hó 15-én tisztelgett Szterényi József államtitkár urnái, hogy a november 12-én tartott választmányi ülés határozatából átnyújtsa neki a kör tiszteletbeli tagsági okmányát. A küldöttség szónoka, dr. Solti Ödön, a kör jogtanácsosa, üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a kör elhatározását az a határtalan nagyrabecsülés és hála vezérelte, mely minden igaz magyar iparos szivét eltölti az államtitkár ur nagy, korszakalkotó, az iparosság boldogulását, javát ezélzó szo- cziális törvényalkotás láttára. Kiemelte szónok, hogy bár a magyar vendéglős- és kávésiparosok is súlyos szocziális bajokkal küzdenek, mert e szakmában is odajutottunk, hogy az alkalmazottkenyere t- adó gazdáját ellenségnek nézi, s őt ekként kezeli, azt a reményt táplálja a szőnyegen levő törvényjavaslatoktól, hogy azok e súlyos bajokat orvosolni és a magyar iparosság boldogulását, békéjét biztosítani fogják. Azzal a kívánsággal nyújtja át a disz- tagsági oklevelet, hogy legyen az államtitkár ur működésén Istennek áldása! Az államtitkár kitüntető kedvességgel fogadta el a díszoklevelet, hosszabb beszédet mondott, melynek minden egyes szava elárulta azt a meleg szeretet, atyai gondosságot, melylyel az államtitkár a magyar iparosok és kereskedők boldogulását munkálja. Különösen hangoztatta a fölötti megelégedését, hogy a Magyar Szakácsok Körébe még nem férkőzött be az a métely, mely a főnök és alkalmazott közötti viszonyt elmérgesiti, s reméli, hogy a magyar vendéglős- és kávésipar magas fejlettsége sikerrel meg fog küzdeni az újabb időben kitört szocziális bajokkal. Különösen biztosította a küldöttséget a kormány jóindulatáról, melylyel az ipartörvény küszöbön levő módosításánál az ipartársulat által többször hangoztatott óhajokat figyelembe venni s a felsorolt bajokat lehetőség szerint orvosolni fogja. Ezután igen szívélyes szavakkal köszönte meg a kör kitüntető megválasztását. Az államtitkár éljenzéssel fogadott beszédje után Palkó vies Ede elnök felkérte az államtitkárt, ki a Kereskedelmi miniszter helyett fogadta az audencziára jelentkezőket, hogy a kör dísztagsági oklevelét nyújtsa át Kossuth Ferencz keres- reskedelemügyi miniszternek, mit is az államtitkár szives szavakkal megígért, s ezzel a fogadtatás véget ért. R kauezíő. Amint jelentettük, szövetkezeti alapon uj bank létesült pinezérek óvadékának a letételére. A bank élén oly férfiak állanak, akiktől a legjobbat remélhetjük. Ha a bank avégből alakult, hogy véget vessen az eddigi visszaéléseknek, a pinezérek kizsákmányolásának, úgy nem járhat azon az utón, mint az eddigi óvadéktársaságok, illetőleg szövetkezeti bankok. Ezeknél az óvadékra reflektáló pinezér természetesen tartozott a szövetkezet törzs- betétes tagja lenni; azután, ha kaueziót vett igénybe, fizette ennek összege után a kamatot, mely, nem ritkán, mindennel együtt 8—10 százalékos volt. Ebből következik, hogy ezeknek a bankoknak arra kellett törekedniük, hogy mentői több s mentői nagyobb összegű óvadékot igénylő tagjuk tegyen. Ebben kezükre jártak az egyre mostohábbá vált viszonyok, amelyek igen sok vendéglőst arra kényszeritettek, hogy az óvadékban ne csupán, vagy ne annyira biztosítékot, mint inkább titkos, kamattalan kölcsönt, végső segélyt keressenek. Sok katasztrófának lett ez az okozója, de a legnagyobb kárt azzal okozta, hogy a pinczérségnél gátat vetett a szakképzettség méltányos érvényesülésének. Ennek részben maguk a pinezérek is az okai, mert közöttük az utolsó időkben gyakrabban akadtak megtévelyedett, hütlenül sáfárkodó emberek, akik mint az «Országos | Kaszinó» vendéglősének is, tetemes kárt j okoztak, bennük becsületesen megbízó gaz- I dáiknak. Ezek a szomorú, ismétlődő esej tek megrendítették a hitet s a főnököket kényszeritették az óvadék követelésére. Hogy ilyen körülmények mellett aztán a főnökök között is akadtak és akadnak kétes alakok, akik az óvadékkal spekulálnak, ez jele a mai időknek, mely lépten- nyomon az erkölcsi érzék megzavarodásáról tesz bizonyságot, a megélhetés nehézségével is kisértve az erkölcsi compass nélkül bukdácsoló embereket. A századvégnek ebben a nagy erkölcsi és anyagi csődjében a spekuláczió mindinkább kezdett oly gründolásokra vetemedni, amelyek hasznukat ebből az erkölcsi és anyagi elernyedésből akarják meríteni. Ezek közé tartoznak a pinezérek óvadék-társaságai, amelyek mögött rendesen i kisebb pénzintézetek rejtőznek. Ezek az óvadék-társaságok, illetőleg bankok aztán mindent elkövetnek, hogy üzletet csinálhassanak. Minthogy a consolidált helyzetű pinezérek sorából elég törzsbetétes tagot nem toborozhattak, ahhoz a fogáshoz folyamodtak, hogy a megszorult vendéglősöket kikutatva, ezeknek a kívánt összegű óvadékot készséggel fölajánlva, ezzel minden szakértelem nélküli egyéneket helyeztek el, készen arra, hogy az igy elhelyezetteket bármikor magasabb összegű óvadékosokkal cserélik föl. A megszorult vendéglősök s az egzisz- tenczia nélkül tengő alakok készséggeL kaptak az üzleten, amelynek a vesztese sohasem a bank. Ugyanis a kauczió-üzletet a bank a következőképpen köti meg. Először is nyilatkozatot vesz a főnöktől, hogy X-et ennyi óvadékkal alkalmazza, viszont a bank kötelezi magát, hogy — bizonyos feltételek mellett — az alkalmazottért egy napi bevétel erejéig szavatosságot vállal. Ez megtörténvén, az alkalmazott a banknál befizeti a szabályzatban megállapított törzsbetéteinek esedékes részleteit, majd az óvadékösszeg esedékes kamatait, erre aztán kezébe adják az óvadékot, mint megőrzendő letétet, főnökének kézbesít. A főnök tehát, legyen az óvadék akár tízezer forint is, nincs többről biztosítva, csak egy napi bevételről, amely a legtöbb ilyen helyen alig rúg 30—40 forintra, mig a szegény pinezér 1000 vagy tízezer forint után fizet a banknak horribilis kamatot. Mig a pinezér fizet, a bank arat; sőt arat azután is, ha nem fizet; mert tiszta haszonként hull ölébe a törzsbetétre befolyt részfizetés. Az ilyen fizetésképtelen pinezér rendesen legalább is egy napi losunggal lép el a helyéről; dje a bank nem aggódik. A gazda sem tépi a haját, mert hát kezei között az óvadék, melyért egy évig nem háborgatja a bank. Mikor aztán lejár az év, a bank követeli vissza a pénzét, sőt a megugrott pinezérA _ 1 ^ • All SÁTORI, FRANK, VÖLKER / % | | \ 1 I I flSBESTOIb dombormű és épület-diszitmény^k gyára L/ 4? I V/ 1 Vl Budapest, VI., Hungária-körut 72. sz. ' ' Mpni/p7Pt pc falriic7ÍtÓQpl< valaminf ffllhurkftlatnk AshpstniHlegszebb és legtartósabb1 — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmeníve. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
