Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-02-05 / 3. szám
1907. február 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 R női kiszolgálás. A jogügyi osztály ma uj szabályrendeletet terjesztett a tanács elé. A szabályrendelet a fogadói, vendéglői, kávéházi és kávémérői ipar gyakorlását kívánja szabályozni. A főváros már 1904-ben megállapította a sza- bályrenkeletet, de a belügyminiszter véleménye alapján a kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá. Az uj szabályzat legfontosabb intézkedése, hogy a kávéházban is megengedi a női kiszolgálást, de csak nappal és annyira vigyáz a szabályzat a pinczérnőkre, hogy még a ruházatukat is előírja. Ezt az intézkedést azzal okolja meg az előterjesztés, hogy a nőknek mennél több életpályát kell megnyitni. A nő létföntartá- sának a biztosítását nem keresheti kizárólag a házasságban. Lehetővé kell tehát tenni, hogy becsületes munkájukkal kereshessék meg a kenyerüket. A női kiszolgálást azonban csak reggel öt órától este nyolcz óráig engedi meg. A kiszolgáló nők csak egészen egyszerű, sötétszinü, a karokon és nyakon zárt s a női ruhákon szokásos kivágás nélküli ruhában szolgálhatják ki a vendégeket. A kiszolgáló nők a mulatozásokban részt nem vehetnek, nehogy költekezésre csábítsák a mulatókat. A női személyzet tisztességes viselkedéséért az üzlettulajdonost felelőssé teszi és kimondja, hogy ha a pinczérnő az üzletben erkölcsileg kifogásolható magatartást tanúsít, az üzlettulajdonos nemcsak a pinczérnők tartásának a jogát veszíti el, hanem elveszik az iparengedelmét is. A rendőrség az üzlet bármely részébe bármikor beléphet s a vendégek zárt ajtó mellett nem tartózkodhatnak. Hosszasan vitatja az előterjesztés, hogy a pinczéreknek a női kiszolgálástól való félelme jogosulatlan, mert a vendéglőben sem konkurrálnak a nők a férfiakkal. A szabályzat mellőzni akarja azt az intézkedést, hogy fogadót, szállót, kávéházat és kávémérést csak büntetlen előéletű ember nyithat s hajlandó megengedni, hogy ilyen üzletet nyithassanak azok is, akik ellen utolsó büntetésük kiállása, elévülése vagy elengedése után Öt évig nem tettek kifogást. Ezt a szabályt kívánja megállapítani az alkalmazottakra is. A tiltott játék elterjedésének megakadályozására azt a javaslatot tette az előterjesztés, hogy a kihágási eljárás során megállapított pénzbüntetésen kívül az üzlettulajdonostól, aki a tiltott játék üzését megen- engedte, a kártyajátszásra vonatkozó enge- delmet is megvonják. A régi szabályzattal szemben fönn akarja tartani a vendéglői záróórát. Azt kívánja, hogy vendéglőben egy órakor legyen a záróóra. Javaslatát azzal okolja meg, hogy a záróóra eltörlése fölvirágoztatná az alsóbbrendű vendéglőket, amelyek a rendőrileg üldözött csavargóknak és egyéb kétes elemeknek éjjeli menedékhelyül szolgálnának. Hajlandó azonban fölhatalmazást adni a rendőrfőkapitánynak, hogy esetről-esetre, vagy hosszabb időre adjon engedelmet egyes vendéglősnek, hogy üzletét záróórán túl is nyitva tarthassa. Kivételes esetben a reggeli három óráig való zenélést is megengedheti a főkapitány. Év elején . . . Itt állunk megint egy uj esztendőnek az elején, februárban s szivszorongással, majd meg a jövő reménységébe vetett bizalommal lépjük át ezt a küszöböt, hogy átjuthassunk rajta, egy újabb esztendőbe, egy újabb életbe, hol életbe, hol az ember ismét csak küzd! s bízva bízik, majd pedig harczol az élet keserves versenyében. A társadalom minden rétege: iparos, kereskedő, hivatalnoki sím in den ember, ki élet- fentartásáért nehéz munkát végzett, a múltra való visszaemlékezéssel gondol a jövőre s ha lelkiismeretes ember, a saját személyének életviszonyait, munkakörének előnyeit és hátrányait megismerteti a vele egyenlő foglal- kozásuakkal, az osztálylyal, hogy ezen osztály munkálkodása, ügybuzgalma és tekintélye majdnem kihatással legyen az egyedre. A magyar szakácsok egyesülése, valamint a többi szakkörök egyesülése, működése is ép ezt az irányt követik, ám fi helyes ut kijelölése, az egyesület felvirágzása és tekintélyre jutása az egyesület szellemi vezetőjétől, elnökétől, annak szorgalmas és lelkiismeretes munkálkodásától függ. Ha ezen elméletnél egy kicsit megállapodunk s el-elkalandozik a lelkünk az emlékezések szárnyán a múltra, a szakácsok testületének minden tagja kell, hogy bizonyos örömmel s jóleső érzéssel gondoljon egy lelkes férfiúra, ki valamikor a szakácsoknak közvetlen szaktársa volt fcf aki a szakácsok sorából emelkedett fel oly magas tekintélyre, hogy az ország minden vendéglőse, minden e szakmában működő ember előtt ismeretessé lett. Ki ne ismerné ma már Palkó vies Edét, az «Angol királynő» tulajdonosát? Ö volt az, ki egyesületünk mustármagvát ilyen terebélyes fává növelte; — az ő lelkiismeretes munkálkodása, sokszor anyagi áldozatokat sem kiméit, ha arról volt szó, hogy az egye- s let haladjon, közismert és népszerű legyen. A legrosszabb akarattal sem volna lehetséges azt állítani, hogy Palkovics Ede valamikor az önös érdek szem előtt tartásával gyakorolta volna azt a meghálálhatlanul sok jót, amit az egyesület jövője, felvirágzása érdekében fáradságot nem ismerő, lelkes kitartással végzett az egyesület vezetésének nagy munkájában. Az ő tiszteletet parancsoló személye biztos garancziát nyújt az egyesület előre haladására s szilárd jelleme nem ismer erőt, hatalmat, mely ettől a nemes törekvésétől el tudná őt tántorítani. Egyesületi életünk már most elismert színvonalon áll s ez még fokozódni fog, ha a jövőben a testület minden tagja Palkovics Ede zászlója alá tömörül, mert ő azon van, hogy a vezetése alatt levő egyesület ügyeinek minden harczában tisztességgel és a győzelem reményével állhassa meg a helyét minden körülmények között. Tudjuk mindnyájan, hogy milyen sok függő kérdés vár megoldásra az egyesület életében, tudjuk, hogy a nehéz megpróbáltatások idejét éljük, amikor erélyre s kitartásra lesz szüksége az egyesületnek . . . Palkovics Ede erélye sokszor a csüggedőknek erőt ad a haladásra, máskor nyájas, barátságos viselkedésével össze tudja egyeztetni azokat az ellentéteket, melyek fel-felbukkannak s elmondhatjuk, hogy az ellenlábaskodás ördöge nem fogja veszélyeztetni testületünket, míg Palkovics Edét tisztelhetjük eínökünk- képen. Én nagy napok viradatát látom az egyesület jövőjében, de mindnyájunk erejére és tehetségére lesz szükség. Legyünk is résen mindannyian, dolgozzunk békén, türelemmel; de ne feledjük el, hogy munkálkodásaink gyümölcse megérett immár az egyesület fényesebb, boldogabb jövőjére nézve, mert az egyesület legtehetségesebb embere: Palkovics Ede vállalta ennek keresztülvitelét ß kit a lelkiismerete ösztönzött erre. Bizzunk elnökünkben s az egyesület jövendőjét szeretetteljes figyelemmel várhatjuk mindannyian, mert elmondhatjuk, hogy elnökünk a kötelességérzet és tudás erős vértével, a lankadatlan szorgalom bámulatos sikerével,, a társadalmi működés terén kifejtett eredményes tevékenységével az egyesületnek tiszteletet, önmagának becsülést és bizalmat vivőt ki. Az elismerés babérját kivántam-e kapcsolatos megemlékezéssel leróvni. Budapest, 1907. január hó. Oláh Gyárfás főszakács. Rz osztrák bortörvény. 13. §. Az ellenőrzésben résztvevő bizottsági tagok és küls őszakértő'k! a tudomásukra jutott törvénytelenségeket tartoznak a politikai kerületi hatóságnak nyomban megjelenteni; az ellenőrzés során tudomásukra jutott tények és berendezések tekintetében titoktartásra vannak kötelezve és az ellenőrzött felek által titokban tartott berendezések és üzemi módszerek közlésétől és utánzásától tartózkodniok kell. Ezekre nézve esküt tesznek. 14. §. Aki bort vagy pezsgőbort iparsze- rüleg készít vagy kezel, az erre szolgáló helyiségekben szembetűnő helyen, olvasható tatásban kifüggeszteni tartozik a jelen törvény 2—11. §§-ait. Büntetések. 15. §. Aki a jelen törvény 2., 4. és 12. §§-ainak határozmányai ellen tudva vét, vétséget követ el, hat hónapig terjedő szigorú fogházzal és 10,000 kiszabható birsággal suj- tatik; ismétlés esetén megvonható tőle iparával kapcsoaltos czim (udvari szállító stb.) vagy az őt megillető ipari engedély. Aki a fenti határozmányok ellen gondatlanságból cselekszik, kihágást követ el és 14 naptól három hónapig terjedő fogházzal és 3000 koronáig kiszabható birsággal suj- tatik; az ilyen kihágás esetleg csakis 3000 koronáig terjedhet őbirsággal sújtható. Fizetésképtelenség esetén a birság fogházbüntetésre változtatandó, olyformán, hogy minden 50 korona birságra 24 órai fogság esik. 16. §. 1000 koronáig terjedhető birsággal vagy egy hónnapig tterjedhető fogházzal suj- tatik, aki a 13. § határozmányai (az ellenőrzőbizottsági tagok följelentési és titoktartási kötelezettsége) ellen vöt. A perbefogás az illető üzleti vállalkozó panasza folytán történik. 500 koronáig terjedhető birsággal sujta- tik, aki a 14. § határozmánya (kifüggesz- tési kötelesség) ellen vét. Végrehajtási záradék. 17. §. A jelen törvénynyel ellentétben álló törvények és rendeletek, nevezetesen az 1886. jun. 21-iki (Reichsgesetzblat 120. száma), 1882. márczius 30-iki (Reichsgesettzblatt 45. száma) törvények és az 1880. szeptember 1-iki rendeleót (Reichsgesetzblatt 121. száma) hatályon kívül helyeztetnek. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelési, belügyi, kereskedelmi, pénzügyi és igazságügyi miniszterek bízatnak meg. Ipartestületünk rendkívüli közgyűlése. A «Budapesti Szállósok, Vendéglősök és Korcsmárosok I partársulata» január 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjére annak a ^nemorandumnak a tárgyalása volt kitűzve, amelyet a Budapesti Pin- czéregyesület adott át az ipartársulatnak, pontozatokba foglalt kívánságainak teljesítését kérve. A rendkívüli közgyűlést G u n- del János elnök nyitotta meg, kérve az ipartársulat tagjait, ne zárkózzanak el a pinezé- rek okszerű és méltányos kívánságainak teljesítése elől. Poppel Miklós titkár ismertette a pin- czér-egyesület emlékiratában foglalt óhajtásokat és az ipartársulat választmányának hozzáfűzött javaslatait. A memorandum elsőbben kéri az ügynöki helyközvetités megszűnteié-
