Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-20 / Különkiadás

8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. január 20. táros viszonylagos szótöbbséggel, 3 évi idő­tartamra választatnak. b) Alapszabályok megállapitása, esetleg) módosítása; c) költségvetés és zárszámadások tárgyá­ban határozathozatal; d) a választmány ellen a számvizsgáló­bizottság vagy egyes tagok részéről emelt panaszok elbírálása; e) a kör feloszlatása és Vagyonának hova- forditása tárgyában határozathozatal; f) indítványok tárgyalása. A kör tagjai tartoznak a közgyűlésen tár­gyaltatni óhajtott indítványaikat a hirde­tett közgyűlés előtt legkésőbb 8 nappal a választmányhoz Írásban beterjeszteni. g) A tagok kizárása (21. §.) 29. §. A közgyűlést az alapszabálysze­rűen összehívott összes alapitó-, tisztelet­beli és rendes tagok képezik. A tanácsko­zásokat a kör elnöke vagy alelnöke, aka­dályoztatásuk esetében a választmány által saját kebeléből választott tag vezeti. 30. §. A közgyűlésen szólási és szavazási joggal az alapitó és tiszteletbeli tagokon kí­vül csupán azon rendes tag bir, aki tagsági dijával az előző év végéig hátralékban nincs. Ezen körülményt a választmány szavazó­jegy kiállításával igazolja. Megbízás utján ezen jog nem gyako­rolható. 31. §. Tanácskozás és határozathozatal­hoz legalább 15 szavazatképes tag jelen­léte szükséges. Ha a közgyűlés a megje­lent tagok csekély számának okából ha­tározatképes nem lenne, az elnökség 30 na­pon belül újabb közgyűlést hiv egybe, mely a megjelentek számára való tekintet nélkül — az elhalasztott gyűlés tárgysorozatára nézve — határozatképes; a 28. §. b) és e) pontjaira nézve azonban csak oly köz­gyűlésen lehet abszolút többséggel hatá­rozni, melyen az összes szavazatképes ta­goknak legalább egynegyede jelen van. 32. §. Rendkívüli közgyűlést a választ­mány hiv egybe. 30 szavazásra jogosult tag kivánatára az elnökség 30 nap alatt rend­kívüli közgyűlést tartozik egybehívni, mely­nek tárgyát az ülést kérelmezők előzete­sen megadják. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonat­kozó határozatok alkalmazandók. 33. §. A közgyűlés jegyzőkönyvét az el­nök által kijelölt egyén mint jegyző ve­zeti, a jegyzőkönyvet az elnök, jegyző és a hitelesítésre felkért két tag Írják alá. A Választmány. 34. §. A körnek legfőbb kormányzó és végrehajtó szerve a választmány. Tagjai: az elnök, alelnök, jogtanácsos és a köz­gyűlés által a rendes tagok sorából 3 évre megválasztott 12 választmányi tag. A kör elnöke és alelnöke egyszersmind a választ­mánynak is elnöke, illetve alelnöke. 35. §. A választmány hatásköre: a) a kör vagyonának gyümölcsöző ke­zelése, az összes ügyeknek intézése. b) Költségvetési tervezet és zárszámadá­sok előzetes tárgyalása és a közgyűlés előtt 30 nappal a számvizsgáló-bizottsághoz át­tétele, továbbá a közgyűlés elé terjesztendő alapszabálytervezetek és módosítások meg­vitatása. c) Fontosabb ügyekben egyes rendes ta­goknak választmányi ülésekre meghívása és ezeknek a tanácskozásba bevonása. d) Titkár és gazda választása és illet­ményeiknek megállapitása. Ezeknek megbízatása azonban nem ter­jedhet túl a választmány megbízatásának idején. 36. §. A választmány minden hónap utolsó keddjén ülést tart. 37. §. Az elnöknek joga van azon vá­lasztmányi tagot a választmányból kizárni, aki három egymásután következő ülésen indokolatlanul meg nem jelenik. 38. §. A kört harmadik személyekkel és tagjaival szemben a választmány képviseli. A kört kötelező aláírást az elnök egy vá­lasztmányi taggal együtt eszközli. 39. §. Az üléseken az elnök vagy alelnök vagy a megjelentek közül a legidősebb tag elnököl; érvényes határozathozatalhoz leg­alább 5 tag szükséges, hogy jelen legyen. A határozat szótöbbséggel hozandó, sza­vazategyenlőség esetén az elnök dönt. A választmányi ülések jegyzőkönyvét a titkár vezeti, a következő ülésen felolvassa, az elnök és két választmányi tag hitelesíti. 40. §. A pénztáros kezeli és nyilvántartja a havi tagdij-bevételeket és a kiadásokat. Ezekről s a hátralékokról a havi ülésen jelentést tesz. 41. §. A jogtanácsos, titkár és gazda ügy­körét az ügyrend állapítja meg. 42. §. A számvizsgáló-bizottság 3 tagból áll; kebeléből elnököt választ, ki tárgya­lásait vezeti. 43. §. A számvizsgáló-bizottság a választ­mányi üléseken részvételi joggal bir; a kör ügykezelését minden irányban ellenőrzi; évenként legalább egyszer a vagyonkeze­lést tüzetesen felülvizsgálja, a netáni rend­ellenesség megszüntetésére a választmányt záros határidő alatt felhívja; az évi költ­ségvetési tervezetet s zárszámadásokat min­den évben felülvizsgálja, észrevételeit a választmánynyal közki s a közgyűlésnek je­lentést tesz. 44. §. A számvizsgáló-bizottság a kör vagyonáért, a pénztárossal egyetemben anyagilag felelős. 45. ^ §. A kör feloszlását kimondó köz­gyűlés határoz a kör vagyonának hovafor- ditása kérdésében is. 46. §. Azon esetben, ha a kör ezen alap­szabályokat me£ nem tartja, amennyiben további működése által az állam vagy tag­jainak vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a m. kir. belügyminiszter ur által haladék­talanul felfüggeszthető és a felfüggesztés után elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlatható vagy — kü­lönbeni feloszlatás terhe alatt — az alap­szabályok pontos betartására kötelezhető. Elnök felteszi a kérdést, hogy az imént felolvasott és észrevétel nélkül végig hall­gatott alapszabálytervezetet elfogadja-e a közgyűlés. Miután erre a kérdésre a közgyűlés egy­hangú «elfogadjuk!» felkiáltása eflelt, elnök kihirdeti a határozatot, hogy a felolvasott alapszabálytervezetet a közgyű­lés észrevétel nélkül, egyhangúlag elfo­gadja. Ezen határozat kihirdetése után Elnök a következő szavakkal vett bú­csút a Magyar Szakácsok Körétől: Tisztelt Közgyűlés! »A mór megtette kötelességét, a mór mehet!« Elhagyom az elnöki széket és újra közkatonája leszek ügyünknek. Vissza adom önöknek, akik megbíztak vele, a marschallbotot és kezembe veszem a közember fegyverét, hogy, ha harczra hinak, harczoljak hűség­gel a Magyar Szakácsok Körének érdekéért. Isten áldása kisérje a kör működését.» Hosszantartó, zajos éljenzés követte az elnök szavait, melyek után elnök felfüggesztvén az ülést, elhagyja az elnöki széket. A közgyűlés elhatározza, hogy kor­elnököt választ, aki a közgyűlés választása alá eső hivataltviselők választását vezesse. Egyben végrehajtva ezt a határozatot, kor­elnöknek megválasz :a id. Huszár János r. tagot. Koréi nők megnyitja a felfüggesz­tett közgyűlést és indítványozza, hogy első sorban az elnökre és alelnökre nézve ej­tessék meg a választási szavazás, amely tit­kos és szótöbbséggel dönt. A szavazat­szedő bizottság tagjaivá Wrabetz Gusztáv és Haberl Albin urakat jelöli, a jegyzőkönyv vezetésével Wrabetz Gusztáv urat bízza meg a közgyűlés hozzájárulásával. A korelnök eme kijelentései után a jogtanácsos emelkedik szólásra és in­dítványozza, hogy a közgyűlés az elnöki állás betöltését ne bocsássa szavazásra. Ail egész közgyűlés közérzését, háláját, elis­merését és meggyőződését tolmácsolja ak­kor, amikor azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy a kör regenerálása, újjáélesztése, tu­lajdonképpeni megalapítása körül nem egész egy év leforgása alatt óriási, fárad- hatlan munkával, áldozatkészséggel kifej­tett működés révén szerzett hervadhatlan érdemei elismeréséül elnöknek, jegyző- könyvi köszönet mondása mellett egyhan­gúlag, közfelkiáltással újból P a 1 k o v i c s Ede választassák meg. Harsogó, szűnni nem akaró, lelkes «éljen»-riadal és tapsvihar következett erre, amely után a jogtanácsos azt is inditvá-v nyozza, hogy ugyancsak szavazás nélkül választassák meg az alelnök. K o r e 1 n ö k kihirdette, hogy elnökké a közgyűlés újból Palkovics Edét válasz­totta meg s vele egyidejűleg, ugyancsak egyhangúlag megválasztottnak jelenti az al- elnököt, az eddigi alelnök, Mayer Ténárt József személyében. A közgyűlés a kihirdetést éljenzéssel vette tudomásul. K o r e 1 n ö k erre felfüggeszti az ülést és székét átadja az újonnan megválasztott el­nöknek, Palkovics Edének, akit székfogla­lása alkalmából határtalan lelkesedés fogad. Az ily módon való ünnepeltetés lezaj­lása után az uj elnök kijelenti, hogy elfogadja az el­nökséget és elfoglalja az elnöki széket. A közgyűléshez a következő rövid, de emel­kedett hangú üdvözlést intézi: «Tisztelt közgyűlés! Tisztelt uraim! Hálás szívvel köszönöm azt a kitüntető me­leg barátságot, bizalmat és elismerést, a mely engemet újra ezen díszes polczra ál­lított. A jóleső barátság jelének veszem a meg­nyilvánult ragaszkodást, bizalomnak, hogy a kör sorsát újra kezembe tették és elisme­résnek, hogy becsülést tanúsítanak eddigi rövid munkálkodásomért. Meg fogom hálálni mindezt tettekkel. ígérem, hogy a megkezdett utón hala­dok tovább és küzdve győzni iparkodom, amig az önök támogatása mellettem áll. Erős akaratom, hogy megvalósítsak min­dent, ami a kör javára szolgál, legyőzve minden akadályt, ami czélunk elé áll. Fejleszteni fogom, erősíteni, gazdagítani a kört anyagiakban és szellemiekben. Őrizzék meg szeretetüket és támogatá­sukat számomra a jövő küzdelmes évre is, mert ez erőt ad nekem, bizalmat önt belém. Én maradok a mór, aki megteszi kötelességét.» Ezzel megnyitom a közgyűlés III. részét és kijelentem, hogy következik a többi hi­vatalt viselők megválasztása. A választás vezetésére a Korelnök ur által kijelölt tag urakat nevezem meg és a választás megej- tésének idejére a közgyűlést felfüggeszteni. Miután ‘elnöknek a választás megejtéséről jelentés tétetett, elnök újból megnyitja a közgyűlést és felszólítja a szavazatszedő bizottságot, hogy terjeszsze elő jelentését a választás ered­ményéről. A bizottság nevében a bizottsági jegyző jelenti a köz­gyűlésnek, hogy a szavazás eredménye a következő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom