Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-11-05 / 21. szám
19U7. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 IpnniH aáj Iprtínhh \)ÍlártíH^ kastélyok, villák, uradalmak, kórházak, >CIIUIÜ-gd£ d Icyjuyu Vlldgild^ hotelek, vendéglők, gyárak, laboratoriu10k, állomások, kaszárnyák, te .iplomok, iskolák, községek és kisvárosok részére. — öltségvetés ingyen min- Magyar Benoid-gáz r.-társ. Arad. en kötelezettség nélkül. Iroda és raktár: Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 17. szám. Nem acetylen ! Nem acetylen 50 normálgyertyafényü láng óránként í'6 fil.-be kerül Legegyszerűbb kezelés ! Robbanás veszélye kizárva Bel- es külföldi elismerő nyilatkozatok és szabada mák. Számos kitüntetés. — Érdeklődőknek bő fe világositást adunk. Telefonsxám 28-60 Elhunyt franczia főszakács. Gyász a Nemzeti Kaszinóban. Rendkivül érdekes ember dőlt ki a sor- 31. Távol franczia hazájától elhalt hirtelen t messze idegenben, Budapesten ALlet- uche Dániel, honi franczia polgár, akit I tűnő szakácsi képességei sodortak ide a essze Magyarország szép fővárosába, íol a legelőkelőbb és legelső konyhát, a emzeti Kaszinó konyháját vezette. A ínyás magyar mágnásokat szolgálta a gnagyobb megelégedéssel. Kitünően kép- ;tt szakférfiú volt és bizony nem is sej- j tte, hogy ilyen hamar, magyar földön jezi be az életet. Mindössze negyvenéves, erőteljes férfiú )lt. A nyakán valami pattanást kapott, uely inficziálódott és pár nap alatt végit a jeles konyha-mesterrel. A szakköröket nagyon váratlanul érte llet-Coche halála. Siettek is tömegesen az meleg részvétükkel adózni az elhunyt szakácsnak. Különösen kitüntette magát Hámor Jó- ef, a Nemzeti Kaszinó érdemes vendégbe, aki a maga költségén sietett az el- nytnak megadni az illő végtisztességet. yy a maga, mint neje és az elhunyt jó- rátai és ismerősei nevében megható ászjelentésben tudatta a szomorú esetet. ;után gondoskodott díszes temetéséről. Stáhly-utczai halottas házból ment végbe temetés október 23-ikán. A gyászházban ígjelentek az elhunyt összes i merősei, ímos vendéglős, szállodás, Müller Antal in az Országos Kaszinó személyzete, a ikácsok, pinczérek, lapunk képviseleté- n Ihász György szerkesztőnk. Koszoru- t küldtek az Országos Kaszinó, a Hun- ria személyzete stb. Az elhunytat a köz- nti uj temetőben helyezték örök nyuga- nra és másnap requiem volt a ferencz- idiek templomában. 4llet-Coche Dániel takaros kis összeget hagyott hátra. Ezt Hámor Józs.ef a fran- a konzulátusnál helyezte letétbe. Magyarságon senki rokona nem volt, rokonai tólag Liónban vannak, akik most szépen ikölnek. igen kedves barátja volt az elhunyt fő- ikácsnak Oradateix Mihály, a „Hungária“ zakácsa, aki nejével együtt szintén gjelent a temetésen, elsiratni a derék barátot. udarcz a vasúti vendégősök szervezése körül. Országos Egyesület alakulása a czél, de nincsenek résztvevők. /alami élelmes vállalkozó kiszámította, ry milyen tekintélyes summát képvisel vasúti vendéglősök száma Magyaror- gon. Cbből a jómódú karból lehetne egy or- gos egyesületet gründolni, amelyből a gründolónak is meglenne a tisztességes polgári haszna. Mert megszoktuk már az utóbbi időkben, hogy az egyesülés és társulás sem annyira a képzelt magasztos czélokat szolgálja, hanem egyes arra termett alapítók magán üzleti czéljait. Harczolnak, dolgoznak, küzdenek, hogy talpraállíthassanak valami társulatot, egyesületet, szövetséget, melynek már a szervezése körül is lehet némi pénzt keresni, hát még a sikeres megalakulás után? Mi nem akarunk gyanúsítani senkit, de erre vall legalább az a kudarcz, mely a vasúti vendéglősök legutóbbi szervezése körül lejátszódott. Egy meghívó jelent meg nemrégiben, mely az ország vasúti vendéglőseit október hó 27-ikére Budapestre, a József fő- herczeg szállodába alakuló gyűlésre hívta egybe. A gyűlés tárgya: „Vasúti Vendéglősök Országos Egyesülete“ alakítása. Indokolása pompás és raffinirozott: „Az idegenforgalom fellendítésére, a közélelmezés okszerű irányítására, a magyar vasúti vendéglősök erkölcsi (? !) szakszerű és anyagi érdekeinek előmozdítására, ápolására és védelmére“ . . . stb. stb. Alá volt írva huszonhét vasúti vendéglős, ' mint egybehívó. És a kitűzött napra az alakuló gyűlésen megjelentek összesen nyolezan. Tehát még az úgynevezett „egybehivók“- nak is egy nagyrésze hiányzott. Nyolcz emberrel nem lehet országos alakulógyülést csinálni, akárhogyan erőlködik is az önzetlen gründoló. A gyűlés tehát csúfos kudarczczal járt. A „napirend“ hat válogatott pontját nem lehetett letárgyalni. Pedig föl volt benne véve az előkészítő-bizottság megválasztása is. Ehhez azonban kevés volt az egész alakuló gyűlés is, ha önmagát egyhangúlag, közkiáltással meg is választja. Ebből láthatjuk, hogy ez nem egy olyan komoly mozgalom, amit az ország összes vasúti vendéglősei akarnának, amelyiken akármelyik oly mohón kapna, mint a csuka a gilisztán, hanem egy okos ember spe- kulácziója, aki egy meghívóra és néhány bombasztikus frázisra aranyhidat épített. Ez egyszer a gründolás nem sikerült. És a vasúti vendéglősök ez egyszer nem lustaságból maradtak távol a nagyhangon egybehívott alakuló gyűléstől. Hanem elővették a jobbik eszüket. Minek egyesüljenek külön, mikor részben | úgy is tagjai az országos szövetségnek. Eléggé megvédi ez az ő érdekeiket is. Ha pedig már éppen szükség van a szervezkedésükre, hát egyszerűen alakítanak maguknak a szövetség kebelében egy külön szakosztályt érdekeik védelmére. A vendéglősipart nem segítenek ok nélkül ők is pártokra és osztályokra bontani, csak azért, mert egyes emberek, szereplési vágyainak és üzleti érdekeinek úgy tetszenék. Ezért nem csinálnak annyi sok pénzt megemésztő országos egyesületet, hanem megmaradva tömören az országos szövetség kebelében, gyarapítják ennek erejét és egyesült erővel igyekeznek megvédeni közös érdekeiket. A vasúti vendéglősök azért nem mentek el erre az alakuló gyűlésre. A nagyhangú frázisok hidegen hagyták őket. Ok bizony minden szire-szóra nem utazgatnak, értekezgetnek. Annak a jó világnak már vége van, mikor ilyen trükkökkel ki lehetett mozgatni fészkükből a jámbor naiv és jóhiszemű embereket. Jól tették! Valakinek az üzleti spekuláczióit ugyan megrontották, de a vendéglősök országos és egyetemes érdekének -nagyon sokat használtak, mikor nem ugrottak bele a pártokra való szakadozásba. Pedig ez a fő, a közös érdek, és nem egyes gründolók haszna! Hiszen igy jártak, körülbelül, Szabadkán Januráék is! Egy öreg vendéglős gondolatai. A pinczérekkel minden héten legalább egyszer egy félórai komoly értekezést kell tartanunk, amikor az újabban észlelt hiánylatokat és miheztartást meg kell tárgyalnunk. * Nincs olyan vendég, akinek ne tetszenék, ha újabb kívánságai felől tudakozódunk, tudniillik ételek dolgában. * Minden ember szeszélyes olykor s azért az ilyes eseteket nyájas mosolylyal kell honorálni. * Kezet nyújtani a távozó vendégnek, sohasem bántó. De ezt sem szabad sűrűn gyakorolni. * Nem kell azt hinni, hogy ha egy üzletnek jó menete van, az így fog maradni mindvégiglen. Kutatni kell folyton, hogy mi által lehetne azt még jobbá tenni. * Ha a vendégek közt komolyabb összetűzés történik, a rendőrt csak legvégső esetben hívjuk be. De alkalmazott személyek ne avatkozzanak a dologba. * Lehetőleg úgy kell intézkedni, hogy a fizetni akaró vendég azonnal fizethessen. Különösen áll ez a futó vendégekre nézve. * Ha egy vendég bármily ideig kimarad, annak visszatérése esetén egy szót sem szabad szólni. * A zsörtölődő vendég még nem akar elmaradni az üzlettől és azért türelemmel kell elbánni vele. Amely vendég el akar maradni, az már némán viseli magát. * Rendkivül lekötelező eljárás egy vendég iránt, ha véletlen esőzés beáltával bármily Budapesti föpinezérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet Eü=a BUDAPEST, es VII. kér., Baross tér 18« Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óva- iékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden rányban szolgál a társulat vezetősége.
