Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-10-05 / 19. szám
1907. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. Angliából is szállíttassák még pedig vasúton Budapest—Marcheggi vonalon és a tengeren a fiumei kikötőn át. Reméljük, hogy e kérdés mielőbbi megoldása eredményessé teszi iparfejlesztési politikánkat és újjáalakítja fejlődő társadalmunkat. A vasút lehetővé teszi, hogy az óriási területek, melyek azelőtt, mint legelők nagyon csekély jövedelmet eredményeztek, ma kisebb területekre osztva gahonanemüek, kereskedelmi növények, gyümölcs és főzelékfélék termesztésével számos családnak biztos megélhetést nyújtanak, mivel a jobb közlekedés nyitotta nagy piaczok megszerzésével és könnyű elérésével a tömegesen termelt mezőgazdasági termékek sokkal könnyebben értékesíthetők. Az állam hatékonyan támogathatja a hazai kis és nagyiparosokat olymódon, hogy a nagy értéket képviselő állami megrendeléseket kizáróan hazai iparosoknak juttatja, továbbá, hogy azokat, a kik ez országban uj iparágakat honosítanak meg bizonyos számú évekig adóelengedésben részesíti. Az országos közgazdasági érdekek előmozdításán fáradozó és ezen a téren eredményesnek látszó magánvállalatokat az állam anyagi támogatásban részesíti, szubvenczio- nálja. VI. A nagyobb forgalom nagyobb tőkét kíván, a melyhez a kereskedő, különösen a hitel utján törekszik jutni. A hitei helyes szervezete, amely egyfelől a mozgó tőkének, az áruknak s a pénznek mindenkor könnyű megszerzését; másfelől a fizetésnek könnyű, olcsó és biztos teljesítését teszi Tehetővé, — kiváltkép a kereskedésnek élet- feltétee. Ép azért hazánknak és az azt vezető államférfiaknak oda kell törekednie, hogy kereskedelmünk feltétlen megbízhatóságon, jó hírnéven alapuljon. Ezt a mi állami .hatalmunk is nagyban előmozdíthatja politikai hatalmával és a nemzetközi szerződésekkel, annyiban, hogy a külföldről behozott, vagy oda "kivitt árukra az államok egymás .nemzetközi kereskedelmének érdekeire támaszkodva kölcsönös megegyezéssel vámtarifákat állapítanak meg. Nemzetközi szerzőcféseiukkeí az idegen országokká! való kereskedelmi ösz- szeköftefésünket a velük vafo Forgalmat fejleszthetjük és támogathatjuk, esetleg akadályozhatjuk sőt korlátozhatjuk'. Ezen védelmi rendszer eredményezi, hogy a belföldi mezőgazdasági és ipari termelés — a külföldi termelés versenye ellen megvédve, — mindinkább fokozatosan nagy arányokat öltve biztos fejlődésnek indul Az idegen államokkal kötött kereskedelmi szerződés eredményezi, hogy a könnyű, gyors és olcsó érintkezés következtében az országban valamely termelési ágnál mutatkozó bőséggel fedezheti a másik ország szükségét és ezáltal a nemzetközi kereskedelem fejlesztésére és kiterjesztésére való törekvéssel hazánk fölös mezőgazdasági terményeinek és ipari készítményeinek uj piaczokat szerez. A magyar ipar igazi fellendülésének akadályoztatása, visszamaradása az Ausztriával mindezideig folytatott közös viszonyban keresendő. A közös vámtételek — melyek a kölcsönös kiegyezés alapján 10—10 évre állapíttatnak meg — olyanok, hogy a .kivitel terén mezőgazdasági és ipari feldolgozásra váró nyersterményeinknek a legmesszebbmenő előnyöket biztosítják, de viszont a bevitelnél (midőn a kivitt nyersterményeinket teljesen feldolgozva jó pénzen juttatják a magyar piaczokra) bénító hatással vannak iparunk fejlődésére. Látnunk kell azonban ma azon hazafias nemes törekvéseket, a melyek gazdasági önállóságunk kivivására törekszenek. Látnunk kell máris azon üzleti élénk föllendülést, ^ melynek kiindulása,, fejlődése azon hazafias nemzeti küzdelemben nyer megoldást, amely élén hazafias kormányunkkal az önálló vámterületet, vagyis Ausztriától gazdasági tekintetben való elszakadást követeli, sürgeti. Legyen nyugodt a magyar gazda, mert az önálló vámterülettel, terményeivel és termékeivel kiállva a versenyt mindenütt, még sikeresebb eredményeket tud majd felmutatni. A “kedvező vámtételek a mezőgazdasági érdeket is támogatják, mivel a mezőgazdasági termelés kivitelének és könnyű értékesítésének védelmet ’fog biztosítani a külföldről (romániai búza, szerb sertés és marha, amerikai zsir stb.) behozott mezőgazdasági termékekkel szemben, szóval megvédi a verseny ellen. A mindinkább fejlődő gyáripar értető feltétele teszi szükségessé az önálló vámterüfe- fefét, mely a honi ipar létének a küfFöfdi versenynyef szemben védélmet biztosítana. De mindezen nemes törekvés csak is úgy fog biztos és áldásos sikerre vezetni, „na az ország gazdasági érdekeinek előmozdítása érdekében a mezőgazdaság és ipar teljes harmóniájával és kölcsönös támogafásávaf küzdünk gazdasági önállóságunk kivívásáért. Ezekután tegyünk egy kis összehasonlítást hazánk és a kis dicső Japán nemzet között, mely az oroszokkal viselt küzdelme, de győzedelmes háborújában a rokonszenv- vel párosult közfigyelmet az egész világ részéről magára vonta. Japánhon ép oly mezőgazdasági ország volt, mint a mi hazánk, ép oly kevés pénze, ép oly kevés vállalkozási kedve és .tudása volt nagy ipari és kereskedelmi vállalkozásokhoz, mint nekünk és a Japán nép mégis megmutatta hogyan lehet egy nemzetet egy negyedszázad alatt -— államfejeinek önzetlen, tapintatos vezetésével, a nemes törekvéseket megértő nemzet okos felfogásával, áldozatkészségével, fáradhatatlan munkálkodásával — nagygyá és iparos állammá fenni. A kormány maga nyitott és állított gyárakat, melyekben nagy fizetéssel díjazott idegen munkavezetőket és munkásokat alkalmaztak. Ezen tanult és ügyes munkások jnel- íett lassanként mindig több és több belföldit alkalmaztak, úgy hogy nem sok idő telt bele, hogy az önállóan működő gyárakban már japán vezetők és munkások végezték lelkiismeretes munkájukat. Az államilag kezelt és vezetett mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatok, gyártelepek jól jövedelmező vállalatoknak bizonyultak, az elért sikeres eredményeivel gazdagítva az államot nagyban elősegítették az ország gazdagodását, ezzel egyszersmind gazdasági fejlődését. Az állami vállalkozások szép eredménynyel járó, biztos jövőjű existencziájának alapját a vezető és ellenőrző közegek puritán be- cseletessége vetette meg. Félre téve minden önérdeket, nem ismerve kapzsiságot, nem támaszkodva a mellékesre, nem huzva sápot az ország károsodására az állam vagyonából, hivatali hatalmuknál fogva nem élve vissza a közbizalommal, a mely őket e vezető szerepre emelte, hanem igenis lelkiismeretes munkájukkal hazájuknak oly nemes szolgálatokat tettek, hogy méltán számíthatnak nemzetük, de különösen a jövő nemzedék hálájára. Az országban teljesen hiányzott az ipari vállalkozáshoz való kedv. A magántőke nem mert a gyümölcsöző, de koczkázattal járó vállalatokba bocsátkozni. Ezen is segített az .állam, úgy, hogy az állami kezekben lévő teljesen berendezett, üzembe hozott biztos jövő elé néző, jövedelmezőnek Ígérkező gyárakat, nagy magántőkével rendelkező magánvállalatoknak megvételre kínálta. A magántőke látva, hogy a biztos jövő elé tekintő gyárak átvétele és továbbvezetése biztos megélhetést nyújtanak, a hozzájuk fűzött remények, spekulácziók valóra, eredményteljessé válnak, egyesek példájára felbátorodva, kedvet kaptak egymásután a nagy tőkével ^rendelkező vállalkozók a gyárak megvételére. (Folyt, köv.) NYILT-TÉR. A Bór- és Lithiontartalmú Salvator-forrás kitűnő sikerrel használtaik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénvnél, a czukorbetegségnél, az emésztési és lélegzési szervek hurutjainál. H úgfyh aj tó H a, t á, s vi ! Vasmentes! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! Kopható ásrányrizkereskedésekben vagy a Szinye-Lwórzi Salvator forr ás Vállalatnál Budapest, V. fíudnlfrakpart S. „SPRITZERN BORHOZ LEGJOBB! rI'Vi T oo \i cs. és kir. szab. forgat- * lolV dll hatótekeasztalgyára Budapest, VIL, Nefelejts-u. 12, (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint fordítható tekeasztal; úgyszintén gyermek-biliárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztalgyára Aiapittatott 1858-ban.
