Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-20 / 18. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. szeptember 20 szerre, hanem évröl-évre a vételárnak csak az előre meghatározott százalékát fizetik, mely összegben a kamat és ta tőke törlesztés is bent foglaltatik. Egyrészről a kivándorlás és az evvel járó munkáshiány kérdése talán könnyebben megoldható volna, ha a felosztás alá kerülő területeknek az egyéni szabadság és a szabad birtok elvének fenntartásával csak fél jésze lenne parczellázva, illetve kiosztva, még ,pe- dig minden fizetség nélkül, de úgy, hogy csak bizonyos évek múlva kerülne a kiosztott rész az illető birtokába, mely kikötött ideig (20—30 évig) ellenszolgálat fejében tartoznak a telepítettek az ajándékozott terület arányában évente bizonyos számú napot, ia másik fél rész fel nem ipsztott területen az osztófél előzetes felhívására robotolni! Kettős eredmény volna ez, egyrészt a munkaadó — az állam — kellő számú munkaerővel rendelkezve, másrészt az ilyen kisbirtokosoknak, mondjuk inkább földmiveseknek módjukban volna a leghasznosabb gazdasági teendőket eltanulni, a szakszerű művelést elsajátítani, alkalmuk nyílna az állattenyésztéssel behatóan megismerkedni, hogy tapasztalataikkal gazdasági tevékenységüket, termelésük eredményességét minél jobban fokozzák. Az évek leteltével midőn a felosztott kisebb területek a telepítettek birtokába mennek át, a másik fél rész fel nem osztott inten- zive müveit terület további művelése már nem okozna nagy gondot a munkaadónak, illetve az államnak, mivel mint szakszerűen müveit, teljesen felszerelt állami birtokok igen alkalmasak volnának a heverő magán tőkék koczkáztatására, nagy mezőgazdasági gyártelepek létesítésére, vagy újabb parczel- lázásra, a mely előrelátó gondoskodás jaz újabb nemzedék megélhetését biztosítaná, illetve könnyítené meg. V. A mezőgazdaság termékeinek könnyebb értékesítése, a nyersterményeket és árukat fogyasztásra feldolgozó ipari munka minél szélesebb körben való terjeszkedhetősége, a mezőgazdaság és ipar által termelt áruk értékesítésével járó forgalom könnyebb lebo nyolitása megkívánja, hogy az állam beruházásaival a fejlődést biztosító1, a jólétet fokozó, gyakran akadályokba ütköző fejlődő forgalmat könnyen és gyorsan lebonyolító alkotá saival, intézményeivel a mezőgazdasági ipari és kereskedelmi érdekeket szolgálja. Az állam vasutakat, kikötőket épit, a vízi közlekedés fejlesztésére folyókat szabályoz, csatornákat ásat, postát tökéletesíti, a telefon és sürgönyhálózatot kibővíti, nagy ,áru- raktárakat emel, a forgalom gyors lebonyolítására szolgáló közlekedési eszközök előállítására, a modern technika fejlődésével lépést tartva nagy kiterjedésű gépgyárakat hoz üzembe. Az iparosok szövetkezései olyan intézményeket követelnek az államtól, amelyek valamely iparág megteremtésére, kiterjesztésére és megerősítésére alkalmasnak látszanak. Helyén valónak tartom az ipar érdekeit védő és szemmel tartó az ipar eredményességét forczierozó körök azon fejtegetéseiről némi emltiést tenni, a melyekkel megjelölik azon módokat és alkalmazandó intézkedéseket, a melyek igénybe vételével az idei szénhiány megismétlődése elkerülhető volna. Tudva azt, hogy a szén a gazdasági életünk, magán iparunk, gyáriparunk, közlekedési vállalatainknak télen a magánháztartásainknak is éltető eleme. Tudva azt, hogy hazai szénbányáink $z ipar föllendülésével a vasúti forgalom nagymértékű megélénkülésével — jelenlegi berendezéseikkel és a rendelkezésre álló munkaerőkkel — nem képesek az ország fokozódó szénszükségletét fedezni; Tudva azt, hogy a külföldről behozott szén túlnyomó részben azon a tulélénk kassa- oderbergi vonalon jön be hazánkba1, a melyen a nagy forgalom miatt oly nagy arányú árutorlódások voltak, hogy a nagy forgalom okozta akadály folytán már a feladásnál mennyiségben korlátozott szénküldemények mind elkésve érkeztek meg rendeltetési Jié- lyükre. Ezen szénhiány kérdés megoldásával foglalkozó nemzetgazdászok akként vélik a kérdést megoldhatónak, hogy a szén pecsak Ausztriából és Poroszországból a kassa-oder- bergi vonalon hozassék be. (Folyt, következik.) KÜLÖNFÉLÉK. Nagy Gábor ezüstlakodalma. Kolozsvárról vesszük a hírét, hogy ott e hóban lélekemelő szép ezüstlakodalomat ült Nagy Gábor a Központi fogadó derék tulajdonosa, nejével, akivel már huszonötéves boldog házasélet köti össze. A boldog házaspárt a fogadó személyzete is a legnagyobb ovácziókban részesítette és minden felől egész tömegével érkeztek a rokonok, ismerősök és jóbarátok gratulácziói e szép alkalomból. Mi is szívből üdvözöljük őket. Gyászrovat. Krausz Ferencz körmendi vendéglős, a Zöldfa vendéglő tulajdonosa múlt hó 18-ikán elhunyt. — Múlt hóban temették Fried József vendéglőst, a Csáktornyái Zrínyi szálloda tulajdonosát. — Krajcsics István az alsólendvai Zöldkoszorú vendéglő tulajdonosa e hó 5-ikén ehalá- lozott. A Törley pezsgőgyár uj igazgatója. Örömmel értesülünk a Törley ezég egyik derék, ügybuzgó tisztviselőjének előléptetéséről. Szente Imre, a pezsgőgyár régi hü tisztviselője a gyár igazgatója lett. Méltán tölti be ezt a díszes tisztet, mert eddig is legbuzgóbb tagja volt a Törley ezégnek. Bokros Károly uj tiszte. Bokros Károly, a magyar vendéglősipar e derék jeles tagja, lapunknak is munkatársa, aki az iparunkért annyit tett és fáradt, most a Törley pezsgőgyár képviselője lett. A Törley pezsgőgyár benne a legméltóbb férfiút nyerte. Föpinczérváltozás a Bristól-ban. A hírneves „Brisztol“-szálloda éttermi főpinezéri állását szemtember hó 15-én Németh Károly foglalta el. Nem lesz vasárnap pálinka. A pénzügy- miniszter komolyan gondolkozik efölött, hogy a pálinkamérésekre elrendeltessék a vasárnapi munkaszünet. Már tervezetet is készített e tárgyban, melyet átküldött a kereskedelmi minisztériumhoz, mivel a munkaszünet annak a hatáskörébe tartozik. Valószínű, hogy a tervezetet a kereskedelmi miniszter is magáévá teszi ésigy nemsokára a pálinkamérések is zárva lesznek vasárnaponkint délelőtt 10 órától kezdve. Grünfeldék kilakoltatása. Rendkívül érdekes lépésre határozta el magát a pénzügyminisztérium. A garasos sör-kimérő butikok ellen fölhangzott panaszokra most a legradikálisabb orvosszert alkalmazza. Egyszerűen kilakoltatja ezeket az alkoholtanyákat, ott ahol a vendéglőknek kárt okoznak. A hires Pipa-utcza 6. szám alatti hatkrajezáros sörkimérő butik tulajdonosa inár megkapta a hivatalos végzést, hogy üzlethelyiségét november hó elsején elhagyni köteles. A pénzügyminisztérium ez erélyes és igazságos intézkedése általános örömet és közmegelégedést kelt a vendéglősipar körében, melyet legjobban sújtottak ezek a putikok piszkos Ronkurrencziáikkal. Az országos mintaszüretek. Darányi föld- mivelésügyi miniszter az okszerű szüretelés és borkezelés terjesztése czéljából elhatározta évenként más-más helyeken mintaszüretek tartását. Ezek a mintaszüretek a gazdasági egyesületekkel, hegyközségekkel s ahol vannak pinczeszövetkezetekkel karöltve és mindenekfelett a közérdek szem előtt tartásával évenként más-más olyan helyeken rendeztetnek, ahol azokra legnagyobb szükség van s ahol legkönnyebben és minél több termelőnek és szőlőkezelőnek nyújtható alkalom arra, hogy a mintaszüreten részt vehessen és a helyes szüretelésre vonatkozó gyakorlatot elsajátíthassa. A folyó évben tizenegy helyen fog ilyen mintaszüret tartatni, még pedig az egri, bihardiószegi, kecskeméti, ménesi, nagyenyedi, pozsonyi és a tarczali vinczellériskolánál, a pécsváradi állami szőlőtelepen, továbbá Zala-, Borsod- és Bereg-vármegyék területén, később meghatározandó helyen. Ezeknek a mintaszüreteknek a megtartása, valamint az ezekkel kapcsolatos gyakorlati oktatás megadása az állami szakközegek feladatát képezi. A győri Fehér hajó uj gazdája. Győrből vesszük a hírét, hogy az ottani régi népszerű „Fehér hajó“ szállodát Héberling Adolf átadta Várady József szaktársunknak. Várady azelőtt Budapesten a Teréz- köruton, később Iglófüreden volt vendéglős és igen gyakorlott, képzett tagja szakiparunknak. Győr tehát benne kiváló vendéglőst nyer. Az uj tulajdonos a szállodát még e hó folyamán át is veszi. A kiskunmajsai nagyvendéglö. Ennek a derék barátságos kunsági városnak a nagyvendéglője gazdát cserélt. Farkas József eddigi tulajdonosától Tagzi Sándor vette meg. Uj szálloda Nagysomkuton. A nagysom- kuti régi hírneves Stern szállodát derék gazdája Stern Armin újonnan fölépítette, pompás uj éttermet és kávéházat rendezett be, úgy hogy most valóságos látványosságul szolgál a közönségnek. Szálloda átvétel. Czegléden a „Nemzeti“ szállodát Récsei Gusztávtól Karpeller Mihály igen derék, üzleti szakképzettséggel biró szaktársunk vette át. Főpinczére Dozier Sándor, könyvelője pedig Schwarcz Richárd lettek. Karpellert finom modoráért és jó konyhájáért a czeglédiek igen felkarolták. Vendéglő átvétel. Budapesten a Váczi-ut 74. sz. alatt levő vendéglőt Tilliger Sándor barátunktól Takáts László vette át. A vendéglő eladását Adameiz Ferencz ismert fővárosi közvetítő bonyolította le sikeresen. Köszönetnyilvánítás. Mindazon tisztelt ismerőseim, rokonaim és jó barátaim kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmával részvétüknek adtak kifejezést, temetésén résztvettek, vagy koszorút küldöttek s ezáltal bánatos szivemnek enyhülést szerezni igyekeztek, fogadják egyenként és összesen hálás köszönetem kifejezését. Budapest, 1907. szeptember 16. özv. Mayer fózsefné, az „Erzsébet“ szálloda bérlője. Az „Adria“ szikvizgyár tudatja, hogy a gyári személyzet, az irodai alkalmazottak és az összes kocsisok himlő ellen beoltva lettek. Kellemes meglepetés. Doffing Frigyest és kedves nejét kellemes meglepetésben részesítették törzsvendégei. E hónap 4-ikén olajfestinényü arczképeiket leplezték le a Dohány- és Szövetség-utcza sarkán levő vendéglőjükben. Az ünnepeiteket Kiss István a pozsonyi Hubert J. E. pezsgőgyár képviselője szép beszédben üdvözölte. Vendéglő átvétel. Budapesten az Ovoda- utcza 38 szám alatt levő vendéglőt Mar- czinyi Gyula a háló és étkező kocsiknak 12 év óta volt derék főszakácsa vette át. Sok szerencsét! Hubert Henrik Budapesten. A pozsonyi Hubert J. E. pezsgőgyár-ezég köztiszteletben álló főnöke Hubert Henrik ur legutóbb az Ehm János vendéglőjében tartott társas reggelin a gyár képviselőjének
