Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-12 / Rendkívüli ünnepi szám
4 A"endéglősök La p j a 1906. szeptember 12 babérkoszorú, melynek levelei évről-évre tüntetik föl az egyes évek termelő mennyiségét, az ünnepelt életének minden nevezetesebb mozzanatát a gyermekkortól a jelenig. Julius 22-én este a budafoki zenekedvelők tisztelegtek az ünnepeknél ifj. Hets Ödön vezetésével, kinek üdvözlő beszédére Frangois Lajos meghatva válaszolt. Másnap a községi képviselőtestület díszközgyűlést tartott Tichy h. biró elnöklete alatt, amelynek tárgya volt a községi bírónak, Frangois Lajosnak üdvözlése. Küldöttség ment a jubilánsért, akit terembeléptekor zajos éljenzésekkel fogadtak, melynek csillapultával H e 1- 1 e r Iván esepres-plébános magas szárnyalást! nyelvet tanuljam meg, hanem itt állandóan letelepedve e haza polgárai sorába is felvétessem magam, amit mint francziaországi születésű és amint azt az igen tisztelt díszközgyűlés is tudja, meg is tettem és az esküt Magyarország törvényeire letettem. Tettem ezt örömmel és abban a szent meggyőződésben. hogy szerény tehetségemet és tudásomat azon község érdekében, mely engem kötelékébe felvett és nekem uj otthont nyújt érvényesíthessem és annak fejlesztésében és iparának felvirágoztatásán polgártársaimmal karöltve hathatósan közremüködhetem. Hogy ezen általam kitűzött czélnak mennyire tudtam megfelelni, — annak megítélése nem I , részére az .állandó jólétet megteremthessem. Mélyen tisztelt díszközgyűlés! Igen tisztelt uraim! Midőn szónokuk, nagyságos Hel- j ler Iván esperes ur által tolmácsolt jókivána- I taikért hálás köszönetét mondok, kérem Önöket, tartsanak meg továbbra is jóindulatukban és szeretetükben és kérem Önöket, támo- ; gassanak és munkálkodjanak velem vállvetve szeretett községünk fejlesztésén és felvir4goz- : tatásán és annak minden egyes lakosának jólétén és boldogságán. Az Isten éltesse Önöket! A lelkes éljenzés után Tichy elnök a közgyűlés határozata értelmében kijelenti, hogy A reimsi pezsgőgyár 1872-ben, hol Frangois mint tanuló volt alkalmazva. (Jobbra a hordón látható kis fiú Francois Lajos.) beszéddel üdvözölte. A lelkes éljenzés csen- ! beszédet tartotta: desülte után Frangois Lajos a következő Igen tisztelt díszközgyűlés! nagyságos Esperes ur, mélyen tisztelt uraim! Ma 25 éve tettem be először lábamat az időközben Budafokká lett Promontor községbe idegen nyelvvel és idegen érzéssel. Igaz ugyan, hogy abban az időben hazánk édes nyelvét még nem beszéltem, de annak szép csengése már az első alkalommal, midőn azon beszélni hallottam, mély benyomással volt reám. Azon szives bánásmód, melyben idejöttemkor polgártársaim részéről részesültem, csakhamar megérlelte bennem az elhatározást, hogy nemcsak a szép magyar i engem illet. Én, tisztelt uraim, minden a község érdekében folytatott küzdelemből mint közkatona is kivettem osztályrészemet. Küzdelmeim, fáradozásaim és áldozataim fejében soha egyebet nem kívántam osztályrészül, mint polgártársaim szeretetét és boldog voltam, ha egyik-másik eszmém polgártársaim által elfogadva testet öltött. Attól az időtől, vagyis 1903-tól fogva, midőn a község lakosságának közbizalma azon szavakkal eléggé ki nem fejezhető megtiszteltetésben részesített, hogy engem Budafok község bírójának megválasztott, fokozott lelkesedéssel és erővel buzgólkodom községünk fejlesztésén és adja a Mindenható, hogy községünket, Önök támogatásával minél maga- i sabbra emelhessem és községünk lakossága a beszédeket a jegyzőkönyvben örökíti meg. A budafoki kaszinó tagjai nevében Cser- m a n n Lajos tartott szónoklatot, mely után az ünnepeknél lakoma volt. Este a sorházban 180 teritékü díszvacsora volt, amelyen többek között G éré by Imre főszolgabíró, Gell éri Mór kir. tanácsos, dr. Spitzer Gusztáv stb. mondottak szellemes felköszöntőket. Ezután a fiatalság tánczra perdült. Julius 24-én a helybeli iparoskor üdvözölte a jubilánst. B o s s á n y i Gusztáv elnökkel este a sportklub fáklyás felvonulást rendeztek. Utána czi- gányzene mellett ünnepi vacsora volt. 25-én az évforduló alkalmából, délben az ünnepelt jóbarátai adták át jókivánataikat. A szónoklatot Heller Iván esperes-plébános tartotta s adta át a szinezüstből való szivar-
