Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-05 / 17. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. szeptember Reggelizés előtt fél pohár Schrnidhauer-féle Igmándi keserüviz az elrontott gyomrot 2—3 ói alatt teljesen rendbe hozz Hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására, úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajokban, t vábbá elkövéredés, szivelhájasodás és azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, czukorbetegség, aranyér, csúz- és köszvénym vérbőségnél s egyéb belszervezeti bajokban. — Főszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromba Kapható minden jobb gyógyszertár és füszerüzletben kis üveg 30 f, nagy üveg 50 f. — ssze nem tévesztendő más fajta keserüvizekke Délután 2 órakor: Diszebéd a J'íádor nagyszálloda éttermében. > Délután 5 órakor: A püspöki székház és L i 11 k e pezsgőborgyár megtekintése. Uzsonna. Este 7 órakor: Diszvilágitás és díszelőadás a kiállitás területén és a kiállítási színkörben. 3. 1907. szeptember hó 13-án (pénteken): Reggel 8 órakor: Reggeli Kádár Royal kávéházában. Reggel 9 órakor: A pinczértanoncz-szak- iskola megnyitása a belvárosi fiúiskola dísztermében. Délelőtt 10 órakor: A pécsi Ipartársulat reggelije az Arany hajó szálloda éttermében. Déli 12 órakor : Ebéd á la carte a Vadember-szálloda éttermében. Délután 2 órakor: Találkozás a Vadem- b er -szálloda előtt. Kirándulás kocsikon a Tettyére. A Zso’nay-gyárak megtekintése. Este 7 órakor: A pécs-villányi borok bemutatása a kiállítási borkóstolóban. x Jelentkezéseket a fogadóbizottság irodája (Pécs, Kiállítási iroda) folyó évi szeptember hó 5-ig fogad el A Pécsett rendezendő ünnepségek, valamint az elszállásolás és a Jdállitás 3 napi látogatásainak költségeihez a jelentkezők 30 (harmincz) koronával járulnak. g A «Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége» közgyűlésével kapcsolatos ünnepségeken résztvenni jogosultak; a) a «Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége» tagjai; b) a nyugdijegyesület önálló üzlettel ,biró tagjai; c) a közgyűlésen résztvevő egyesületek és választmányok igazolt kiküldöttei; d) az a—c) alattiak családtagjai; ej akik a rendező-bizottság által meghivatnak. I A d) és e) alattiaknak ,a vonatkozó házszabályok szerint a gyűléseken tanácskozási joguk nincs. Pécs, 1907. évi augusztus havában. Radocsay Imre ipartársulati elnök. Figyelmeztetés. A folyó évi szeptember hó 11., 12. és 13. napjain Pécsett tartandó orsz. szövetségi és orsz. nyugdíj egyesületi közgyűléseken résztvenni szándékozó tagtársaink részére azon menetdijkedvez- ményt eszközöltük ki, hogy a szövetség és nyugdijegyesület tagjai az ország bármely állomásáról a m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekű vasúti vonalakon az /. osztályban két másodosztályú menetjegy, a II. osztályban két harmadosztályú menetjegy váltása mellett utazhatnak Pécsre és vissza. A honállomásról való elindulás alkalmával a jegyváltással egyidejűleg egy darab egykoronás kiállítási belépőjegy is váltandó. E kedvezmény folytán az eddig szokásban volt kedvezményes áru menetjegy váltására szolgáló igazolvány feleslegessé vált. A két jegy váltása azért szükséges, hogy az egyik jegy a Pécsre utazásra, a másik a hazautazásra szolgáljon, miért is figyelmeztetjük tagtársainkat, hogy a hazautazásra szolgáló jegyet a pécsi kiállitás irodájában okvetlenül bélyegeztessék le, mert a le nem bélyegzett jegy a hazautazásra nem bir érvénynyel. Budapesten, 1907. augusztus 29-én. Bokros Károly, nyugdijegyesületi elnök. öundel János, szövetségi elnök. Dr. Sotti Ödön, jogtanácsos. F. Kiss Lajos, titkár. Egyesült erővel. Királyunk jelszava s az egész világtársadalom törvénye, irányitója. Kell, hogy végre a mi szakmánkban is valósággá legyen ez a törvény. Akár a kai telieket tekintsük, akár a pálinkások veszedelmes cselfogását, akár pedig az átalános közgazdasági viszonyokat latolgassuk, csak egy menekvés kínálkozik számunkra s ez az egyesülés. Kezet kell fognunk önmagunkkal önmagunkért. Ha ezt nem tesszük, képtelenek leszünk megküzdeni a viszonyokkal. Elsodor bennünket az idők áradata, kiragadja iparunkat a természetes fejlődés ama révéből, a hova a história utalta s a hol való megmaradását a nemzeti érdek, a társadalom jóléte s a nép erkölcsi tisztasága követeli. Hogy a magyar vendéglők amerikai pálinkás butikká sülyedjenek, hogy a kávéházak zagyva restaurantokká kopjanak. ez nem felel meg hazai társadalmunk szokásainak s ellenkezik a közerkölcsiség érdekeivel. Ellenkezik még a magunk érdekeivel is; mert iparunk haladását a magunk tekin- ; télyének növekedésével óhajtjuk elérni. Nem akarunk gazdag pálinkásokká lenni, ha ezért a társadalomban megvetettebb pozíció jut osztályrészünkül. Ha pedig ezt nem akarjuk, mint a hogy i nem akarhatjuk, úgy meg kell szabadita- j nunk magunkat ettől a sülyedéstől. Ezt * s anyagi romlásunkat pedig csak úgy ki rülhetjük el, ha egyesülünk. Szövetkeznünk kell, hogy legyőzhessi a tisztességtelen versenyt, hogy megsz: baditsuk magunkat a kereskedők uzsor; jától s üzemünket rontó pancsaiktól; szí vetkeznünk kell, hogy iparunkat megőri: hessük s tovább emelhessük a mai szi] vonalon, a hol művelődési intézménykéi is mutatkozik. Szövetkezetei kell alakítanunk borair beszerzésére. Ezt első sorban nemcsak azért, mert < existentiánk alapja, hanem azért is; me ezt legkönnyebben megvalósíthatjuk. Lej könnyebbe i azért, mert szövetségesek lesznek a termelők, a kiknek hatalmas b< folyása biztosítja számunkra a kormár befolyását. Újból azért vetjük fel ezt az eszme mert különösen a kisebb vendéglősök ki zött megfogant a szövetkezeti eszme szikviz-gyár alapításával. Üdvözöljük a derék kezdeményezőket siker utján s kérjük őket, hogy tegye meg a további lépést is a vendéglős-ip; érdekében — a borvásárló s egyátalán sörraktározó s minden főbb szükségl beszerzésére irányuló fogyasztási szőve kezet létesítésére. Csak kezdeményezniök kell s a siker nem marad. És ha egyszer a gyakorlati szövetk zésnek erre az útjára léptünk, nem fényi get többé bennünket a sörözők kartellj nem a pálinkások cselfogása; mert h olcsón tiszta bort önthetünk a pohárba. Bizton tekinthetünk jövőnk elé s büs: kén mondhatjuk, hogy a magyar vendéj lős-ipar megmentette a magyar népet pálinka-ivás veszedelmétől a a phisikai ( szellemi elsilányodástól ! Törley József emlékezete. Alig egy hónapja, hogy Törley Józsi örökre lehunyta szemeit, fájó emlék« hagyván maga után nemcsak szereti barátai, tisztelői körében, hanem a társ; dalom majd minden rétegében. A mej boldugult oly váratlanul költözött el i élők sorából, hogy nem volt módjábí amaz emberbaráti nemes czél megvaiós tása, amelyet többször hangoztatott, ho£ vagyonából 200.000 koronát jótékony czél] adjon. Áldott lelkületű özvegye mej boldogult férje emlékét szivében zár\ óhajtása lett, hogy az elköltözött szárnál oly emléket létesítsen, amely megfelelje az ő nemes gondolkozásának s me halála után is összekapcsolja azokkí akikkel életében együtt munkálkodott haza és a magyar ipar felvirágoztatásá Az alapítványból 50.000 koronát kapott Törley pezsgőborgyár személyzeténe TfSfíl Icf\7£Íf1cs' ésfcir.szab. forgat- 1 UÜI lolVHi 1 hatótekeasztaigyára Budapest, VII., Nefelejts-u. 12. (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint fordítható tekeasztal; úgyszintén gyermek-biliárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztaigyára Alapittatott 1858-ban.
