Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-08-05 / 15. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. augusztus 5 végre. Hasonló figyelmeztetést küldőit valamennyi gazdasági egyesületnek, gazdakörnek, szőlészeti és borászati egyesületnek. Az ellenőrzés nemcsak a rendes közigazgatási apparátusnak, hanem az összes vinczel- lér iskolák, szőlészeti és borászati felügyelőségek személyzetének hivatalos kötelessége. A közigazgatási hatóságnak feladata, hogy hirdetmények és dobszó utján, szóval minden alkalmas módon figyelmeztessék a közönséget, hogy a mustba, borba, valamint a már kész, kierjedt törköly borba vizet keverni föltétlenül tilos; hogy tilos a természetes bornak törköly-borral vagy gyümölcs-borral való összekeverése és végül, hogy a mesterséges borok készítését a törvény szigorúan bünteti. A földmivelésügyi miniszter a belügyminisztert is megkérte, hogy a rendőrhatóságokat a borhamisítások megtorlása végett a legszigorúbb eljárásra utasítsa. A vendéglős kapitány utóda. Többször megemlékeztünk K ö 1 b e r Elemér méneskari századosról, mint szakiparunk egyik büszkeségéről, aki kilépett a hadseregből és vendéglős lett. A derék kapitány gondolt egyet és visszament régi kedvencz mesterségéhez, a hadsereghez, ahol mégis csak jobban lehet parancsnokolni, mint ebben a mai szoczialista pinczérvilágban. A Krisztina-körut 75. számú vendéglőt most Kürty Mihály szaktársunk vette át Kölber kapitánytól, akiben szintén igen derék, kiváló szakférfiút nyert e vendéglő. A vendéglöipar képesítéshez kötése. Az ipartörvény küszöbön álló revíziója alkalmából a M. V. 0. Sz. a szállodás- és vendéglős-iparnak a képesítéshez és engedélyhez kötött iparágak közé leendő so- roztatása tárgyában újabb beadványt intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben azt kéri, hogy az ipartörvény küszöbön álló revíziója alkalmából a kellő törvényhozási intézkedéseket tegye meg aziránt, hogy a vendéglőipar a képesítéshez és engedélyhez kötött iparágak közé soroztassék. A beadvány felhozza, hogy a szövetségi közgyűléseken is a szállodás- és vendéglős-iparnak képesítéshez kötése tárgyalásaink állandó tárgyát képezte, és az Országos iparegyesület és a legtöbb kereskedelmi és iparkamara is a szállodás- és vendéglős-ipar képesítéshez kötése mellett nyilatkozott: Iparunk a képesítéshez kötőit iparágak közé sorolandó annyival is inkább, mivel az 1888. évi február 20-án kelt 6719. sz. alatt kelt földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri elvi kijelentés szerint a vendéglős-üzletben alkalmazott pinczérek különben is iparossegédeknek tekintendők. Az 1889, évi XXV. t.- cz. 7. §-ának szövegezéséből is nyilvánvaló, hogy az iparhatóságunk is számba kell vennünk a szakképzettség föltételeit is. Kérik tehát, hogy az uj ipartörvény megalkotásánál Budapesten és a törvényhatósági joggal felruházott városokban italmérési engedély csak oly egyéneknek adas- sék, kik az iparüzlet gyakorolhatóságához szükséges szakképzettséggel is bírnak, nevezetesen, akik kimutatni képesek, hogy valamely fenálló pinczérszakiskola évfolyamait elégséges eredménynyel elvégezték és ezenfelül szállodai, vendéglői üzletben mint pinczérek három évig kifogástalanul működtek. Bornagykereskedök italmérési engedélyei. A miskolczi szövetségi közgyűlésnek a pénzügyi kormányhoz e tárgyban intézett beadványára leirat érkezett a M. V. 0. Sz. elnökségéhez: A pénzügyminisztérium a szövetségnek azt a kérelmét, hogy az 1899. évi XXV. t.-cz. 3. §-a törvényhozás utján akként módosittassék, hogy a bornagykereskedők korlátlan kimérési engedélyeket ne kaphassanak teljesíthetőnek nem tartja. Midőn a törvény — mondja a miniszter — a törvényben felsoroltak kivételével — minden kifogástalan honpol- 1 gárnak megadja a jogot arra, hogy bárminemű italmérési engedélyért folyamodjék és az engedély elnyerése esetén azt gyakorolhassa, ellenkeznék úgy az osztó igazsággal, mint a méltányossággal, ettől a jogtól éppen csak a bornagykereskedőket megfosztani. Ami a szövetségnek ama további kérését illeti, hogy az 1899. évi XXV. t.-cz. oda módosittassék, miszerint a korlátlan kimérési engedélylyel bíró bornagykereskedők az adószedési jogosítottal átalányösszegben ne egyezhessenek ki, hanem a boritaladót tételenként tartozzanak fizetni,^ ez elsőrendű kincstári érdeket sértene. Értesíti azonban a miniszter az elnökséget, hogy ha a pénzügyminisztérium különös intézkedést nem is tehet, azért a szövetség tagjainak, a korlátlan kimérőknek érdekeit kellő figyelemben részesíti s ahol és amennyire lehet, azt előmozdítani is igyekszik. Torma, nürnbergi óriás, sajáttermésü, nemes s édes, hosszú vastag gyökerekben métermázsánként 18 korona, 25 kilogramm 5 korona Keménynél, Regeteruszka, posta Galgóczbogdány. Vi- szontelárusitók kerestetnek. Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak boldogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohai Agnes-forrás I- sö rendű szabad szénsavas nátron ásványvíz ; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még úgy sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-FORRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatét nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama II- odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. Mikor a halász maga főz. A magyar ember, mikor a Tisza partján meglátja a Totyogó halászlét ott a vasbográcsba fölbu- gyogni, önkéntelen összekapja és megczup- pantja az öt ujját. A paprikás halászlé a leg- specziálisabb magyar étel és olyan nagyon csakugyan egyedül a magyar ember szereti, mert mikor pl. a dán tudóst megkínálták vele, az köhögni kezdett, kicsordultak a könnyei és ezt hebegte akadozva, hogy nagyon jó, csak úgy érzi, mintha kilenczven macskát nyelt volna és azok most mind a körmeikkel kaparásznák. Ennek a hires tiszai halászlének a mását produkálta F a n d a Ágoston, ez a mi derék, hires ha- lászniesterünk künn Mátyásföldön, Kraj- csovits Rezsőnél. Díszes előkelő vendégsereg gyűlt össze és gusztussal nézte, mint főzi maga F a n d a Ágoston a pompás halászlét vendégei számára. Mivel a hal csak kétszer szeret a vízbe úszni, másodszor akkor, mikor fölbontják és megtisztítják, a derék társaság gondoskodott, hogy bőséges borban ússzon. Lett is belőle olyan detekas mulatság, hogy párját ritkítja. Persze az ünneplés központja a derék halászrnester F a n d a Gusztáv, a diszszakács volt. A kőbányai vendéglősök szikvizgyára. A kőbányai vendéglősök szikvizgyárat alapítottak. A szikvizgyárat Hazslinszky gyógyszerész és társai czég (Verseny-utcza 12.) rendezte be kitünően. E jeles czéget vidéki szaktársainknak is melegen ajánljuk. A kőbányaiak is a legnagyobb elismeréssel adóztak a kitűnő berendezésért. A kőbányaiak elhatározták azt is, hogy minden pénteken összejöveteleket tartanak. A szikvizgyár részvény- társaság elnökéül a kőbányaiak ifjú R o i t h Györgyöt választották, aki a leglelkesebb iszakférfiak egyike. Ö a mozgató lelke a kőbányai vendőglősségnek. Gratulálunk a szép sikerhez és nem mulasztjuk el nekik is figyelmükbe ajánlani, hogy lépjenek be tömegesen az anyaipartársulatba, gazdagítsák példás összetartásukkal és kitűnő tehetségükkel az ipartársulat jeleseinek számát. Borfiuk vizsgája Kolozsváron a kolozsvári vendéglősök szakiskolája első esztendejének záróvizsgáját junius 25-ikén tartották meg. A szakiskola hosszabb előkészületek után, minden állami és városi támogatás nélkül alakult meg, négy kolozsvári vendéglős lelkes áldozatkészségéből és néhány nem ke- vésbbé lelkes tanférfiu közreműködésével. Az iskolafentartó testület négy tagból áll és pedig: F é s z 1 József, Gráf János, Nagy Gábor és T a u s z i k Alajos vendéglősökből. Az iskolafelügyelő bizottság Nagy Gábor elnöklete alatt a fentartó vendéglősökből és Pausinger Sándor jegyzőből és Széchy Ákos igazgatóból verbuválódott össze. Az iskolának öt tanára van és pedig Széchy Ákos igazgatása alatt Czinhober Ferencz a konyhaművészetet, Fészl József az illem és felszolgálást, Pausinger .Sándor a nyelveket és számtant, R u z i t s k a Béla dr. az alkalmazott vegytant adta elő. A fiuk értelmesen feleltek. Három nyelven — magyarul, németül és francziául — vizsgáztak szakmájukból és vlóban meglepő jártasságot tanúsítottak mindarról, amit elméletileg elsajátíthattak. Grosz Ödön sikere! A szálloda- és kávéházi üzletek vétele és eladásáról ismert és jóhirnévnek örvendő Grosz Ödön (Budapest, IV., Semmelweiss-u. 4.) az ezen téren már elért sikerei ismét gazdagodtak, amennyiben a már jelzett üzleteken kívül a közel napokban ismét a következő üzletek lettek eladva, illetve megvéve az ő közvetítése mellett. Miskolczon a korona szállodát, melyet Bokros Károly jelenlegi tulajdonosa ezelőtt négy évvel ugyancsak Grosz Ödön által vett meg, Nagy Lajos vette meg Aradról 120 ezer koronáért. Aradon Nagy Lajos központi szállodáját Rónay János vette meg Kolozsvárról 200 ezer koronáért. Kolozsvárt Rónay János Európa kávéházát B r e i n e r Hermann vette meg Marosvásárhelyről 50.000 koronáért. Marosvásárhelyt Breiner Hermann «Transylvánia» szállodáját Schwei- czer Adolf vette meg Radna-Lippáról 80 ezer koronáért. Budapesten Kmetykó Lajos Üllői-uti «Medikus»-kávéházát S c h e i b e 1 Alajos vette meg. Budapesten Almásy Károly kávéházát Teréz-körut 44. Marosi Ger- son vette meg Érsekújvárról. Budapesten Frisch Antal kávéházát Ráday-utcza 15. sz. Szirucsek és Társa vette meg. Budapesten Puschnik János vendéglőjét (Kecskeméti- és Magyar-u.. sarok) Fries Mihály vette meg. Budapesten Groszmann Árminn «Elite» kávéházát (Rákóczi-ut 20.) Kmetykó Lajos vette meg. Budapesten a Doktor László- féle vendéglőt (Tavaszmező-utcza 7.) Kovács József vette meg.
